Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár költözésként írja le az oktatásban zajló hatalmas átalakítást, ilyenkor az ember még hajlamos azon rettegni, hogy az ágy befér-e az ajtón. Az idei tanévkezdés az illetékes szerint is zavarosra sikerült, de szerinte ebből nő ki egy jobb rendszer. - Nem az a cél, hogy visszatérjünk a hetvenes évekhez, de annyi bizonyos és ennyit vállalok is, hogy a rendszerváltozás az oktatási világában tört zúzott - mondja Gloviczki.

Azon túl, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem tartott támogatásra érdemesnek több olyan alapítványi iskolát, amelyek a szegény gyerekeknek szinte az egyetlen esélyt jelentik a kitörésre, az oktatásirányítás Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Orbán Viktor miniszterelnök jóváhagyásával lassan tönkreteszi a korábban kialakított úgynevezett esélykiegyenlítő programokat is.

Megütközéssel fogadták a hátrányos helyzetű gyerekek oktatását és tehetséggondozását célul tűző magán- és alapítványi, illetve korábban egyházi státusszal rendelkező iskolák vezetői a minisztérium múlt heti közleményét. Balog Zoltán tárcája dicséretet osztott, és cikkünket cáfolta, de mi a helyzet az iskolákban?

Nyílt levélben fordult Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez a Gyerekesély Közhasznú Egyesület, mert a gyerekszegénység megfékezésére és a szegénység újratermelődésének megakadályozására létrehozott gyerekházak hónapok óta pénz nélkül működnek.

„A társadalmi kohézió hiánya, a magyar társadalom jellemző – életkori, etnikai, területi stb. – vetületeiben tapasztalható dezintegrációs, szegregációs folyamatok egyben a gazdasági fejlődés akadályai is” – fogalmaz egy dokumentum.

A kormány hathatós közreműködése mellett tavaly megállapodás született a görög katolikus egyház és Nyíregyháza önkormányzata között arról, hogy a zömmel szegény roma családok által lakott Huszártelepen az egyház újranyitja a 2007-ben bezárt cigány iskolát.

Jászapátiban senki sem a tanév sikeres lezárására koncentrál. A szülőknek ugyanis hirtelen arról kellett dönteniük, hogy szeptembertől maradnak-e gyerekeik az önkormányzati iskolában, vagy a még nem is létező egyházi sulira váltanak. A szétszakadó közösség a város fideszes polgármesterét okolja a kialakult helyzetért, Pócs János viszont semmilyen ügyet nem lát.

Nemcsak az önkormányzatot, hanem a görög katolikus egyházat is beperli az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány (CFCF). Az ügy előzménye, hogy Nyíregyházán 2007-ben az akkor még szocialista vezetésű képviselő-testület bezáratta a város cigány iskoláját. Nem önként tette, hanem mert belátta, hogy ha az alapítvány beperli az egyenlő bánásmód megsértése miatt a szegregált iskolát fenntartó önkormányzatot, a pert jó eséllyel megnyeri.

Valóságtól elrugaszkodott fikció - így jellemezte az LMP szakpolitikusa a Széll Kálmán Terv 2.0 oktatással foglalkozó fejezeteit. Az ellenzéki párt ugyanakkor bízik abban, hogy a Réthelyi Miklóst váltó Balog Zoltán a "sarkára áll", és az oktatás vagy a társadalmi felemelkedés kérdéseiben a kormány politikáján belül is meghatározó álláspontot fog képviselni.

Van egy iskola Borsod megye egyik legszegényebb térségében, Hejőkeresztúron, ahová szeretnek járni a gyerekek. Cigányok is, nem cigányok is. Együtt játszanak az udvaron, közösen oldanak meg feladatokat, drukkolnak egymásért, amikor logikai versenyek zajlanak, stratégiai játékokban, dámában, sakkban, amőbában sorra nyerik az országos bajnokságokat.

Menjen Kanadába a testvére, Mohácsi Viktória után – ezt ajánlotta Juhász Oszkár, Gyöngyöspata jobbikos polgármestere Mohácsi Erzsébetnek, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnökének tegnap Egerben, a Heves Megyei Bíróságon.

A nyolcvanezer tagot számláló Pedagógusok Szakszervezete tavaly december végén az Alkotmánybírósághoz fordult az új köznevelési törvény és a szakképzési törvény alkotmányellenességére hivatkozva, kérvényezve azok megsemmisítését. Szüdi Jánost, a Pedagógus Szakszervezet szakértőjét, volt közoktatási szakállamtitkárt kérdeztük a kifogásaikról. - Az interjú a Roma Sajtóközpont közreműködésével készült.

Pont kerülhet egy több mint évtizede sokakat nyomasztó és rengeteg vitát, indulatot kiváltó ügyre – megszűnhet a szegregáció a jászladányi iskolában, miután a napokban új polgármestert választottak a hatezer lelkes Jász-Nagykun-Szolnok megyei település élére.

Az Országgyűlés ma este kezdi meg a köznevelési törvény részletes vitáját, amelyhez a képviselők több mint háromszáz módosító indítványt nyújtottak be – többségét a fideszes honatyák. Az egyik fő vád a tervezet ellen, hogy az szegregál. Hoffmann Rózsa szakállamtitkár ezt vitatja. Nézzük, mi a helyzet!

Forrnak az indulatok Gyöngyöspatán, most éppen az iskola miatt, ahol teljesen elkülönítik a roma gyerekeket. A szegregáció miatti per ma kezdődött az egri bíróságon.

Ma kezdődik az Egri Városi Bíróságon az a per, amelyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indított a gyöngyöspatai önkormányzat és a helyi általános iskola ellen. A szervezet vádja szerint az oktatási intézményben szegregáció történt.

Lám, törvény se kell hozzá, elég a sokszor elismételt szándék, hogy változni kezdjen a világ.

A passzív, spontán szegregáció is sérti az egyenlő bánásmód követelményét – mondta ki kedden a Győri Ítélőtábla, mely ugyanakkor nem ismerte el egy alapítvány perképességét a halmozottan hátrányos gyerekek jogi képviseletében.

Nyáron a Legfelsőbb Bíróság kilencéves ügy végére tett pontot, amikor kimondta, hogy Jászladányban az önkormányzat jogellenesen különítette el a hátrányos helyzetű és a roma gyerekeket.