A magyar vállalkozók, akiket érintett 2004-2005-ben a SoKo Pannonia és a SoKo Bunda ügy Németországban politikai segítséget várnak, petícióval fordulnak az Országgyűléshez és a német Bundestaghoz.

2,3 milliárd forint kártérítést követel a magyar államtól a SoKo Pannonia- és SoKo Bunda-akcióban érintett vállalkozások egy csoportja. A perközösség szerint a Legfőbb Ügyészség és az államigazgatás felelős szervezetei jogsértéseikkel és mulasztásaikkal segítették a ma már több német bíróság által is törvénytelennek minősített munkaügyi razziákat, ezért ők is károkozók. A 2004-2005-ös munkaügyi razziák miatt félszáz magyar cég összesen 500 millió eurós veszteséget szenvedett el. Egyes vállalkozások tönkrementek.

Számottevő magyarországi tevékenységének igazolására szólított fel számos, többségében a németországi SoKo ellenőrzési akcióban érintett magyar vállalkozást a magyar egészségbiztosítási pénztár. Németországban büntetőeljárás indulhat azok ellen, akik nem tesz eleget a felszólításának.

Németország 2009 után is zárva marad a kelet-közép-európai országok munkavállalói előtt - legalábbis sajtójelentések szerint erre készül Európa vezető gazdasági hatalmát irányító nagykoalíciós kormány.

A dolgozóikat németországi kiküldetésben foglalkoztató magyar cégek végét jelentheti az a megállapodás, amelyet a két ország szaktárcái készülnek megkötni az úgynevezett E101-es okmányok "helytállóságának" felülvizsgálatáról. A tervezet ugyanis lehetővé tenné vitás esetekben a kiküldetéses foglalkoztatást ellenző német hatóságok számára a német jog alkalmazását. Az egészségügyi szaktárca vitatja ezt.

A magyar cégek elleni, SoKo néven elhíresült németországi munkaügyi akciók miatt mintegy 500 millió euró kártérítést követel az érintetteket képviselő Nemzetközi Vállalkozási Egyesület (NVE) - mondta Tóth Boldizsár, az NVE elnöke hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.

A német fuldai tartományi bíróság a magyar vállalkozókra vonatkozóan kedvező döntést hozott a napokban a Soko Bunda ügyben - tájékoztatta az egyik érdekelt cég, a Tóth Kft. vezetője Tóth Boldizsár csütörtökön az MTI-t. A bírósági döntés még nem jogerős, az ügyész ugyanis fellebbezett.

Bár a politikai nyilatkozatok szerint már nem üldözik a magyar cégeket Németországban, a tények nem ezt mutatják. Miközben a bíróságokon sorra elbuknak a SoKo-vádak, még márciusban is adtak ki letartóztatási parancsot magyar cégvezető ellen. A németországi munkaügyi razziák eredményeképpen tucatnyi magyar cég ment csődbe.

Végső elkeseredésükben azt tervezik, hogy Strasbourgban kérnek elégtételt az elmúlt három évben elszenvedett meghurcoltatásaikért a németországi SoKo akciókban mintegy 500 millió eurós kárt szenvedett magyar vállalkozások. A cégek jogi lépésekre készülnek a magyar állam ellen is.

Több tartományi bírósági ítélet után a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság is kimondta: törvénytelenül hurcolták meg a SoKo-kommandók azokat a magyar vállalkozókat és alkalmazottaikat, akik rendelkeztek Magyarországon kiállított érvényes E101-es nyomtatvánnyal, azaz akik – a szóban forgó okmánnyal – bizonyítani tudták, fizetnek utánuk társadalombiztosítási járulékot.

Több tartományi bírósági ítélet után a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság is kimondta: törvénytelenül hurcolták meg a SoKo-kommandók azokat a magyar vállalkozókat és alkalmazottaikat, akik rendelkeztek Magyarországon kiállított érvényes E101-es nyomtatvánnyal, azaz akik - a szóban forgó okmánnyal - bizonyítani tudták, fizetnek utánuk társadalombiztosítási járulékot.

Sorra alaptalannak bizonyulnak a Soko Pannonia és a Soko Bunda elnevezéssel magyarországi szolgáltatást nyújtó cégek ellen Németországban indított akciók vádpontjai - ismertette Tóth  Boldizsár, a Soko-munkacsoport vezetője kedden, Budapesten.

A német szövetségi legfelsőbb bíróság október végén meghozott döntésével törvénytelennek minősítette a közel félszáz magyar vállalkozást érintő munkaügyi razziákat, a SoKo-akciókat. Ennek ellenére a magyarok elleni eljárások többségét még nem állították le.

A diplomáciai jegyzékváltások és az immár egy éve tartó kormányközi egyeztetések ellenére a német hatóságok nem vonják vissza a SoKo-ügyekben magyar vállalkozók ellen korábban kiadott elfogatóparancsokat.

Egy ír szakszervezet vizsgálatot indított a dublini Spencer Dock építkezésen foglalkoztatott magyar munkások fizetésével kapcsolatban - írja az Irish Times.

Már Budapesten is nyomoznak a hatóságok a Németországban 2004 áprilisa óta zajló SoKo-akciók keretében.

A német és a magyar jog szerint is alkotmányos aggályokat vet fel a német hatóságok SoKo-akciókban követett eljárása - állapította meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.

Ötven magyar vállalkozás ellen indult az elmúlt években német részről eljárás, abból kilencet szüntettek meg "az idei évben", ezek a vállalkozások kártérítésért folyamodhatnak - mondta Tóth Boldizsár, a Nemzetközi Vállalkozók Egyesületének elnöke.

Több, Németországban 2004 óta vizsgálatokkal ellehetetlenített magyar cég számára kedvező bírósági ítélet született az elmúlt hetekben. Ezek lényege: a SoKo kommandók nem bírálhatták volna felül önkényesen a kiküldetésben dolgozóknak kiállított magyar hatósági igazolásokat.

Alapvető stílusváltást tapasztalt a német partnerek részéről Gérnyi Gábor, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője, aki tegnap a magyarok németországi munkavállalásának vitás kérdéseiről tárgyalt Berlinben. Az egyeztetésre a Magyarországon nagy felháborodást kiváltó SoKo Bunda ügy tisztázása érdekében került sor.