A Népszabadság információi szerint szerdán és csütörtökön legalább tíz ember mondott fel a Magyar Nemzetnél. Nem vezetők, hanem beosztott újságírók, korrektorok, tördelők távoznak.

Az orosz elnök hétfőn Szentpéterváron, a Konstantin palotában találkozott Almazbek Atambajev kirgiz elnökkel.

Az amerikai érdekeltséget mutató cégek adóhatósági kapcsolatai átlagosnak mondhatók a többi, nem amerikai érdekeltségű céghez képest a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) összefoglaló jelentése szerint.

Az internet, az új kommunikációs felület megjelenése a világ minden országában, így Magyarországon is alapvetően átalakította a médiaszektor addig évtizedeken át stabilnak tűnő szerkezetét. Teljesen megváltoztatta a hírfogyasztási szokásokat és a társadalmi nyilvánosság fórumait, megsokszorozta a médiumok számát, valamint átrendezte a vállalkozások üzleti stratégiáját.

Az amerikai sajtópiac a mai napig nem találta meg a megoldást arra, miből finanszírozza az újságírást a hagyományos üzleti modell összeomlása után. Korábban egy újság előállítási költségeinek négyötödét a hirdetők finanszírozták, egyötödét pedig az olvasók, amikor kifizették a lap árát. Ám az internet és a webes hirdetések megjelenésével ez a rendszer összeomlott, amit a kétezres évek végén a gazdasági válság tovább súlyosbított.

A rossz hír az, hogy egyre szűkül a csehországi, valamint a szlovákiai médiatulajdonosok köre, koncentrálódik a hatalmuk, nyugtalanító a közvéleményt manipuláló befolyásuk is. Jónak talán csak azt lehet nevezni, hogy a súlyos anyagi gondokkal szembesülő kiadók az új hazai lapgazdák pénzinjekcióinak köszönhetően egyelőre nem omlanak össze – jellemezte a két ország médiafrontjának jelenlegi helyzetét Gabriel Sipos, a Transparency International szlovákiai vezetője.

Az persze erős leegyszerűsítés, hogy Kossuth Pesti Hírlapja nélkül nem lett volna reformkor, de vitathatatlan, hogy ha a szórakoztatni nem, kizárólag informálni kívánó újság hiányzik a korabeli magyar nyilvánosságból, sok minden másként alakulhatott volna hazánk történelmében. Például lassabban és kevésbé intenzíven formálódott volna az a zömmel nemesi gyökerű reformértelmiségi-réteg, amely 1848-ban aztán a polgári forradalom motorja lett.

A nyugati sajtó szerint Putyinnak szüksége volt rá, hogy megmutassa, még mindig van olyan európai uniós tagállam, ahol fogadják. Moszkva próbálja megosztani az EU-t, és ennek érdekében most a gyengébb államokat támadja.

Vlagyimir Putyin orosz államfő budapesti látogatásával kapcsolatban a német lapok közül a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), a szintén konzervatív Die Welt, továbbá a liberális Süddeutsche Zeitung és az ARD országos közszolgálati televízió hírportálja közölt írást kedden.

Nem túl rózsás az újságírók helyzete Oroszországban: a Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadságról szóló jelentése szerint 2015-ben – az előző évhez képest négy helyet rontva – a 152. helyen áll a 180 országból, amelynek nyilvánosságát évről évre vizsgálja a nemzetközi újságíró jogvédő szervezet.

Nem kommentálta Orbán Viktor Simicska Lajos hét végi botrányos performanszát hétfőn. A kormányoldal igyekszik minden szálat elvágni a Simicska-érdekeltségekkel, állítólag leállítják a kormányzati PR-közbeszerzések kiírását. A helyzet „hidegháborús” – mondta a Népszabadságnak egy kormányközeli informátor.

Az internetadó ötlete lekerült a napirendről, internetes nemzeti konzultáció viszont lesz. A kormány kíváncsi rá, hogy az emberek mit gondolnak az internet szabályozásáról, ezért megkérdezi őket, hogy milyen szabályokat szeretnének. A véleménykérés – először a majdani konzultáció kérdéseiről – februárban indul.

Jóllehet a hírek szerint folyamatosan nyomják, még mindig nincs elég példány a piacon a Charlie Hebdo új számából. A szatirikus hetilap a múlt héten főszerkesztőjét és hét munkatársát veszítette el terrortámadásban, és átmenetileg a Libération szerkesztőségében talált otthonra.

A szatirikus francia hetilap következő száma szerdán, egy héttel a szerkesztőség elleni véres támadás után jelenik meg. Mohamed próféta lesz a címlapon, a kezében a Je suis Charlie felirattal. Hatvanezer helyett hárommillió példányban.

Je suis Charlie – írja ki magára az interneten magánszemély, szerkesztőség és intézmény, hogy így mutasson szolidaritást a Charlie Hebdo francia magazin elleni terrortámadás áldozataival.

Az azeri hatóságok pénteken házkutatást tartottak Bakuban, a Szabad Európa Rádió (SZER) fővárosi irodáiban. A szerkesztőséget be is zárták, de egy kormányzati politikus szerint nyomásgyakorlásról szó sincs. A rádió egyik riporterét azzal vádolják, hogy öngyilkosságba kergetett egy embert.

Szabó Endre, Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége bocsánatkérésre szólítja fel a szerkesztőséget a betlehemi jászolban egy halom pénzre bazsalygó kormányzati politikusok miatt.

Az elmúlt napokban több is beszámolt róla, hogy Ferenc pápa azt mondta, a kutyák haláluk után a mennybe jutnak. A Vatikán azonban figyelmeztet, hogy félreértették, amit a katolikus egyházfő mondott.

Istenkáromlással gyanúsítják a The Jakarta Post című, a radikális iszlamista csoporttal foglalkozó angol nyelvű indonéz lap főszerkesztőjét, aki ellen a lapjában megjelent, az Iszlám Államot kigúnyoló karikatúra miatt eljárást indítottak a hatóságok.