2009-ben Natalja Esztemirova halálától volt hangos a sajtó. Az újságíró és emberi jogi aktivista a csecsen elnök és katonáinak kegyetlenségeit kutatta és dokumentálta. 2009 júliusában Groznijban elrabolták és meggyilkolták.
„2014 a sajtószabadság jelentős korlátozásának az éve. A rangsorolt 180 ország kétharmada rosszabbul teljesített, mint az előző évben" – áll az RSF jelentésében, amely kiemeli, hogy Oroszország vezető tévécsatornái rendületlenül nyomják le a kormánypárti propagandát a nézők torkán. Példaként hozza fel, hogy egy – politikailag függetlenként az utolsók közt számon tartott – tomszki székhelyű, szibériai csatorna, a TV2 sugárzási engedélyét is visszavonták . „Állandó nyomás alatt tartottak, hogy változtassuk meg a szerkesztői politikánkat. Pedig nem ellenzéki adó vagyunk, csupán mindenkinek megadjuk a lehetőséget, hogy ismertesse nézeteit. Korábban ez normális, bevett szokás volt, aztán elkezdték megmondani, kit és kit ne hívjunk" – nyilatkozta Viktor Muhnik, a csatorna főszerkesztője.
Egyre lehetetlenebb helyzetbe kerül a kábelcsatornákon és az interneten sugárzó, ellenzéki szemléletű tévécsatorna, a Dozsgy (Eső) is. Elsősorban határozott fellépésű, jó taktikus főszerkesztőjének, Alekszej Venyegyiktovnak köszönhetően egyelőre ellenáll ugyan, de érezhetően igyekeznek szorosabb kontroll alá vonni az Eho Moszkvi liberális hangvételű moszkvai hírrádiót is.
Az RSF kiemeli, hogy az orosz elnök a Krím elfoglalásával párhuzamosan megindította támadását a szabad média utolsó szigetei ellen is. Több weblapot blokkoltak és töröltek. 2014 márciusában az ismert ellenzéki személyiség, Alekszej Navalnij blogja és három ellenzéki portál tűnt el az internetről egyik pillanatról a másikra. A hivatalos indok az volt, hogy zavarják a közrendet, a valódi viszont az lehetett, hogy kritikusak voltak a Kremlnek az ukrán válságban játszott szerepével kapcsolatban. (Navalnijt tavaly decemberben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, őt és fivérét azzal vádolták, hogy 2008 és 2012 között szállítmányozó ügynökségükön keresztül több mint 30 millió rubelt sikkasztottak el két cégtől, elsősorban az Yves Rocher francia kozmetikai cég oroszországi leányvállalatától.)
Tavaly áprilisban az orosz parlament felsőháza elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében a napi háromezer fős látogatottságot meghaladó blog tulajdonosának regisztrálnia kell magát. Ez azt jelenti, hogy senki sem publikálhat többé anonim módon, a regisztrációt pedig az orosz médiafelügyelet, a Roszkomnadzor intézi. A törvény értelmében a szerzőknek ellenőrizniük kell az általuk közzétett információk hitelességét, és közölniük kell a látogatóik számára érvényes korhatárt is.
Szintén áprilisban Putyin azt nyilatkozta egy szentpétervári médiakonferencián, hogy az internet egy „CIA-projekt", amelyet az amerikai titkosszolgálat fejlesztett ki. „Ahhoz, hogy szembeszálljunk ezzel a befolyással, Oroszországnak a világhálón is harcolnia kell az érdekeiért" – mondta.
|
Emlékérem, amelyet tavaly a Krím annektálása alkalmából bocsátották ki Oroszországban. A másik oldalán Putyin arcképe látható
Andrei Romanov / Reuters |
Egy másik, nemrég hatályba lépett törvény értelmében az olyan közösségi oldalaknak, mint a Twitter vagy a Facebook, 2016-tól Oroszországban kell tárolniuk az orosz felhasználókról szóló adatokat, noha ott a titkosszolgálatok gyakorlatilag korlátozás nélkül hozzáférhetnek az internet és mobilszolgáltatók klienseiről tárolt információkhoz.
Az orosz elnök rátette a kezét a 2006-ban alapított, legnépszerűbb orosz nyelvű közösségi portálra, az „orosz Facebookként" is emlegetett VKontaktyéra is. Tavaly áprilisban Pavel Durov, az oldal alapítója elhagyta Oroszországot, miután mondvacsinált okokra hivatkozva elmozdították vezérigazgatói pozíciójából. A több mint százmillió felhasználóval büszkélkedő VKontaktye irányítását Aliser Uszmanov – Oroszország egyik leggazdagabb embere, a Mail.ru feje – és Putyin egyik bizalmasa, korábbi kabinetfőnök-helyettese, a Rosznyefty állami olajtársaság jelenlegi elnöke, Igor Szecsin vette át.
