Bár az idén huszadik alkalommal nekilendült Sziget történetében a punk nagyasszonyának titulált Patti Smith kétszer is döbbenetesen elementáris koncertet adott, mégsem ezekért az időnként légszomjjal és köpködésekkel tarkított vizitekért szeretjük őt elsősorban.

Felgyorsultak kedden a görög kormányalakítási tárgyalások, miután külön egyeztetett a választásokon győztes konzervatívok (ND) két reménybeli, kisebb partnere: Evangelosz Venizelosz, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) elnöke és Fotisz Kuvelisz, akinek pártja, a Demokratikus Baloldal szintén hajlandóságot mutatott a csatlakozásra.

Többször emlegették miniszteri tárcák várományosaként, de az áhított posztból neki mindig a tárca nélküli jutott. Aztán váratlanul a legnagyobb romániai alakulat, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöki székében találta magát. Akkor már sejteni lehetett, hogy a következő választások után Victor Ponta lesz a román miniszterelnök.

Az Operaház nemrég ünnepelte a Denevér-előadás báli jelenetében a ma nyolcvanéves Szinetár Miklóst. A dalszínház korábbi igazgatója nem sejtette, hogy nemcsak az aznapi fellépők, hanem az egész társulat köszönti. A rendező is készült: a Székelyfonóból az El kéne indulni, meg kén’ házasodni dalt énekelte el. Az ünnepelttel kedvenc színházi korszakairól és az új könyvéről is beszélgettünk. INTERJÚ

Walesből indult és most is ott él a basszbariton Bryn Terfel. Csak az egyetemi évek alatt hagyta el hosszabb időre hazáját: a cardiffi zeneakadémiára jelentkezett, de az iskola a válaszlevelet Miss Terfelnek címezte, ezért dühében Londont választotta. – A legenda csak félig igaz – mondja. – Akkor ugyanis szívesen mentem volna Cardiffnál messzebbre. Bár csodás gyerekkorom volt, London tűnt a legvonzóbbnak. Az már csak az utolsó csepp volt a pohárban, hogy elírták a nevemet, ráadásul akkor még Jonesnak hívtak, Bryn Terfel Jonesnak. A walesi egyetem rengeteget fejlődött az elmúlt években, ma már máshogy döntenék.

Éjjelente titokban dolgoztak. A tartományi miniszterelnöki hivatal előtti teret biztosító rendőrök is úgy tudták, hogy topográfiai kutatásokat végeznek. Jochen Gerz és az őt segítő egyetemisták a Saarbrücken központjában felszedett makadámkövekbe több mint kétezer – a náci hatalomátvételig – működő zsidó temető nevét vésték be.

Jóleső figyelni, milyen tempóban lépked Gyémánt Bálint előre. Dzsesszgitárosként, zenetanárként, alkotóként. Játszik fúziós zenét (Transform Quintet), popba mártott dzsesszt (Harcsa Veronika Quartet, Gereben Zita Quintet), kortárs elektronikát (Bin-Jip), DJ-knek szállít hangmintákat, Juhász Gáborral készít duólemezt.

„Úgy hát megérjük, hogy valamely nagy / embert fél évvel is túlél az emlékezete” – mondja Hamlet, s manapság talán még több oka is lenne a háborgásra.

Lágy nehézsúlyú címmel közölt egész oldalas portrét Martonyi János külügyminiszterről csütörtökön megjelent legfrissebb számában a European Voice című brüsszeli hetilap, amely szerint a jelenlegi külügyminiszter képviseli a mérsékelt irányt, és főként a külföldi hallgatósághoz szól, míg Németh Zsolt „nacionalistább hangon szólal meg, belső fogyasztásra”.

Óriási portrét készített pirítósból anyósáról egy nő Nagy-Britanniában.

– Minden újat szeretek, és amit még meg lehet tanulni, azt meg is tanulom – mondja Kivács Mihályné Antoni Gizella. Gizi néni példája cáfolat lehet mindazok számára, akik úgy gondolják: a számítógéppel, illetve az internettel való foglalatoskodás a fiatalok kiváltsága.

A szépet, a finomat, a tárgyban rejtőző történetet keresi Szász Károly üvegtervező. A ripityára törött szecessziós csészében is meglátja a jövőbeli medált, a vaskos, virágmintás bögrében a karkötőt, a Duna kavicsában pedig a potenciális gyűrűt. Redizájnnal foglalkozik: azaz új alkotássá formázza az antikot, anélkül, hogy megerőszakolná az eredetit.

A hetvenes évek végén a felnőttkorú lakosság túlnyomó többsége tudta, hogy ki az a Széles Lajos. Az ő Canossa-járása volt az egyik olyan történet, amelytől sok, addig kétely nélkül élő magyar állampolgár azt kezdte érezni, hogy a szocializmus nevű idea talán mégse működőképes.

Talán sosem derül ki, hogy mennyi kiváló portré van a fehérvári képtárban, ha nincs ez a kiállítás. Deák Dénes, az alapító – ez is most válik köztudottá – a minőségen, a különlegesen, a mellőzöttön belül külön is gyűjtötte az arcképeket, önarcképeket, civil arcmásokat egyaránt. Persze, a portré bizonyos értelemben és bizonyos mennyiségen túl monoton műfaj. Ha egyszerre, egy kiállításon mutatnák be Deák minden megszerzett darabját, az egy-két terem után a szakértőknek is kalkulálható szenvedés volna, az értékek masszává keverednének és a különlegességek elsikkadnának.

Ámosz Oz családja arról a szellemföldrajzi tájról – Odesszából– vándorolt ki a harmincas években Palesztinába, amely David Ojsztrahot és Iszaak Babelt adta a világnak. Arról a tájról, ahol (Babel szerint) ősi zsinagógák környékén öreg zsidók meszet, kékítőt és lámpabelet árusítanak, s ha forradalom közeledik, megkérdik maguktól: Hát, igent mondtunk a forradalomra – de vajon nemet mondjunk-e a Szombatnak? Ahol a gyengéd forradalmat várják; és még azt, hogy egyszer megszületik a jó emberek Internacionáléja. Mert akkor senkinek nem kell majd azt kérdeznie: És most az arcommal mitévő legyek, emberek-testvérek?

Kávéval és szokatlan kérdésekkel vártuk a Nol Presszóba Csákányi Esztert. Végre megtudtuk, ki az a férfi, akit napi háromszor is megnéz a neten, miért eszik bele más tányérjába, mit hord a pénztárcájában, és miért bántotta őt ordenáré módon Ascher Tamás az Elnöknők forgatásán. Készítette: [url=http://www.noltv.hu/search/?w=cikk&find=j%E9ssy+g%E1]Perjéssy Gábor[/url], [url=http://www.noltv.hu/search/?w=cikk&find=szemere]Szemere Katalin[/url]

Egy nagyobb zenekarra való kürtöt gyűjtött össze az elmúlt húsz év alatt Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke. A hangszereket jórészt ajándékba kapta a cég hálás ügyfeleitől.

Pataki Ági a hetvenes-nyolcvanas évek talán legnépszerűbb magyar sztármanökenje, akit leginkább Fabulon-lányként ismer az ország. Mozaikból kirakott reklámfotója több mint egy évtizeden át díszítette a Kálvin tér egyik tűzfalát...

„Idejében szólok, tanulják meg Érsek-Obádovics Mercédesz nevét. Nem könnyű név, de szükséges lesz tudni. Még sokszor lehet szeretni, majd ha elvégezte a színészeti iskolát. Groteszk, összetéveszthetetlen. Komikának ugyanolyan figyelemreméltó, mint igaz drámai ereje.”

Megérkezett Pécsre és jövő hét péntektől látható Janus Pannonius (1434-1472) fejszobra, melyet szakemberek a legmodernebb arcrekonstrukciós eljárásokkal készítettek el a humanista költő koponyájának másolata alapján.