A magyarországi demokrácia történetében az egyházak és az állam közötti példátlan konfliktusról árulkodik, hogy a magyarországi református egyház nem kért pénzt az V. Magyar Református Világtalálkozó megszervezésére - írta hétfői számában az erdélyi Krónika.

Nemrégiben jött létre a katolikus egyház közelmúltjának kutatására a Lénárd Ödön Alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke Várszegi Asztrik, pannonhalmi főapát. Az alapítvány első kiadványa "Világosság" címmel jelent meg az Új Ember Kiadónál, s az egyházi hírszerzésnek egy sajátos területével ismerteti meg az olvasót.

Az oktatási miniszter hírzárlatot kért, az egyházak hallgatási fogadalmat tettek. Egyelőre tehát nem tudni, változnak-e, és ha igen, hogyan az egyházak támogatásának szabályai. Annyi biztos: egyetértés még nincs.

A konzervatív keresztény politikus istentelennek bélyegzi a liberális keresztény politikust. Az meg nehezményezi, hogy sok liberális ki akarja űzni a vallást a közéletből.

A baloldali értékek megtalálhatók az evangéliumokban. Viszont azok, akik ma a baloldali értékrendre hivatkoznak, nem ezeket képviselik - állítja Veres András katolikus püspök.

A hit magánügy, a vallás közügy címmel (április 20.) megjelent cikk szerzői bár írásuk első mondataiban még kimondják, hogy a hit az egyén személyes ügye, később összeolvasztják a hitet és a vallást, és olyan szubjektív véleményt jelentenek ki alapigazságként, amely nem valós.

Állítólag 1,1 millió rúpiát, azaz 25 ezer dollárt ajánlott fel egy Nicolas Almeida nevű indiai katolikus annak, aki elhozza neki Dan Brown fejét. A vallási révületnek eme váltópénzzé alakítása sok jámbor hívőt is megdöbbentett. Különösen, mert ez a magánakció akkor kapott nyilvánosságot, amikor A Da Vinci-kód világbemutatójával tetőfokára hágott a film és könyv elleni világhisztéria.

Veres András püspök urat szomorúsággal tölti el a választások eredménye, s különösen fájlalja, hogy még vallásos emberek is szavaztak olyan politikai erőkre, amelyek az egyház, a család- és életvédelem, a szolidaritás, a morál értékei ellenében határozták meg magukat (Veres püspököt elszomorították a választások,  április 28.)

Amerikában a gyülekezetek adómentessége bánja, ha kampányolnak a szószékről. Hacsak nem Busht támogatják.

Hogyan lehet naprakész egy, az elmúlt tizenöt év egyházakkal kapcsolatos történéseit bemutató cikkgyűjtemény? Durván leegyszerűsítve mondhatnánk: így. Fazekas Csaba "összegyűjtött, válogatott művei" egy olyan időszakban kerülnek az olvasóközönség elé, amikor a közbeszéd szintjén is megjelenik az egyházak és az állam közötti viszony - egyébként (szak)tudományos jellegű - kérdésköre. Ma már nincs olyan politikai szereplő, amelyik ne tartaná fontosnak a fenti témáról kifejteni a véleményét, s a hétköznapi kommunikációban is lépten-nyomon felbukkan a probléma.

A vallásos elkötelezettség alapján nem lehet megmondani, hogy kinek van a Fidesz, és kinek a KDNP frakciójában a helye. Némelyik képviselő mintha pártot tévesztett volna.

Nálunk sokan még ma sem számolnak azzal, hogy a keresztény vallási fundamentalizmus előretörése, és ennek nyomán a társadalom megosztása távolról sem magyarországi, hanem globális jelenség. Pedig nem kevesebbről van szó, mint egy tényleges társadalmi rendszerváltás eszméjéről, egy merőben új társadalmi modell bevezetésének szándékáról - globális szinten.

Szomorúsággal tölti el a parlamenti választások eredménye Veres András püspököt, a katolikus püspöki kar titkárát. Ezt a véleményét az Új Ember című hetilapban fejtette ki.

Szomorúságát fejezte ki az országgyűlési választások eredménye miatt Veres András katolikus püspök. Bíró Béla a romániai magyar sajtóban a liberális és "nemzeti" tábor kiegyezését sürgeti. Gratulált amagyar baloldal egyedülálló sikeréhez az Európai Parlament szocialista frakciójának elnöke.

Szomorúságát fejezte ki az országgyűlési választások eredménye miatt  Veres András katolikus püspök, aki az Új Ember legújabb számában annak a bizakodásnak adott hangot, hogy azok, akik "eddig a hívő  emberekkel szemben nem sok elfogadást és megértést tanúsítottak", változtatnak magatartásukon.

Közügy-e a vallás vagy magánügy? A vallás közügyi jellege mellett kardoskodók sajnos rendre összekeverik a szezont a fazonnal.

Vallás és állam, egyház és politika viszonya az európai civilizáció fejlődése során mindig is a legérzékenyebb területek egyikének számított. A legszélsőségesebb megoldásokra, így az egyház és állam totalitárius egymásba fonódására, avagy a pártállami-ateista-antiklerikális diktatúrára egyaránt szolgáltattak példát a kontinens társadalmai.

Irénke néni negyven éve jár a budapesti vízivárosi Szent Anna-templomba. Most is, mint mindig, gyónni szeretett volna a húsvéti ünnepek előtt. A pap azonban nem oldozta fel, mert "hazaárulóknak az nem jár".

Az evangéliumi értékrend egyszerre szolgálja az egyén és a közösség javát, a hit nem magánügy – jelentette ki Veres András katolikus püspök egy hétvégi rendezvényen. Szerinte a világnézetileg semleges oktatás propagálói valójában a nihilista, materialista vagy éppen ateista nevelést akarják kötelezővé tenni.