A magyar kormány hatalmas harcot vállalt a magyar pálinkáért, ennek lett az eredménye a pálinkatörvény, a köztestületként működő Pálinka Nemzeti Tanács, a pálinka hungarikummá válása, illetve az is, hogy az Európai Unióban eredetvédelem alatt áll ez a termék – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára Mezőkövesden, az országos pálinkaverseny és pálinka országkóstoló megnyitóján kedden.

Az év végéig új jövedéki törvényt fogadnának el, amely megkönnyítené a pálinkafőzést. Ugyanis a NAV-ot vezető államtitkár ebben látja az ország egyik nagy lehetőségét.

Az Európai Bizottság kimutatása szerint 2014–2015-ben összesen 151 kötelezettségszegési eljárás indult, vagy lépett új szakaszába Magyarországgal szemben. Az esetek döntő többségében kormányzati intézkedések akadnak fenn a brüsszeli szűrőn, ritka kivételként azonban magáncégek tevékenysége is okot adhat az eljárásra.

Továbbra is megmarad a magán pálinkafőzés jogintézménye, és csak minimális költség és adminisztráció terheli.

Köztestületté válik a Pálinka Nemzeti Tanács – derül ki egy törvényjavaslat indoklásából. Ez azt jelenti, hogy a földművelési miniszter olyan rangra akarja emelni a jelenleg még csak véleményező, javaslattevő testületet, mint amilyen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

Fehér zászlót vont fel a kormány: lezárul a pálinka-szabadságharc. Megmarad ugyan a szabad pálinkafőzés, és ahhoz továbbra sem kell adóraktári engedély, ám az adóteher jelentősen meg fog emelkedni.

Tiborcz István egy, fő tevékenységeként desztillált szeszes italt gyártó cégben lett igazgatósági tag – számol be az e heti HVG.

Az Agárdi Pálinkafőzde nyerte el az év párlatfőzője címet a 2015-ös Destillata nemzetközi párlatversenyen, amelynek díjátadóját idén Burgenlandban tartották.

Nagy bajba került Komárom-Esztergom megye 18 profi pálinkafőzője – írja a KEMMA. Akad köztük, amely január elsejétől korábbi megrendelőinek csaknem 70 százalékát elvesztette, miután a náluk kifőzetett cefre után százszor annyi szeszadót kell fizetni, mint a házi készítésű párlatok esetében.

Január 15-ig minden otthoni desztillálót be kell jelenteni. A saját gyümölcsből magáncélra előállított évi legfeljebb 50 liter szesz után összesen évi ezer forint adót kell fizetnünk. Bérfőzés esetén 50 literig literenként 835 forintot, efelett 1667 forintot.

Érdekellentét mutatkozik a kereskedelmi pálinkafőzdések és a szabadon főzött párlatok készítői között. A vita tárgya a pálinkatörvény betartása, ugyanis a házi főzdékben készített párlatot is pálinkának lehet nevezni, ami rontja a kereskedelmi főzdék termékeinek hírnevét.

Háborog a szakma a pálinkafőzés januártól tervezett új szabályozása miatt. Attól tartanak, hogy elszaporodnak a zugfőzdék. Nehezményezik továbbá, hogy a szakmai szervezetekkel nem egyeztettek.

Románia eltörli 2015. január elsejétől a családi pálinkafőzés után fizetendő jövedéki adót – jelentette be Victor Ponta miniszterelnök a közszolgálati televízió vasárnapi adásában.

Az előző Orbán-kormány legelső intézkedései között 2010 októberében kihirdetett pálinkafőzési liberalizáció alaposan felforgatta a piacot. A döntés, hogy negyvenhárom hektoliterfoknyi pálinkát adómentesen főzhet ki bárki Magyarországon, egyrészt legalizálta azt, amit addig mindenki titokban, suttyomban csinált, garázsok, kis konyhák, sufnik mélyén otthon. A zugfőzést. Másrészt kieresztette a szellemet a palackból.

Megtörtént, hogy egy kereskedő meggyanúsította Szicsek Jánost: a tiszaföldvári pálinkafőzdés málnapálinkája aromával készült, nem gyümölcsből. Annyira tökéletes volt az illata. – Akkor mit gondol, miért nem főzünk a málnaszezon lejárta után? – kérdezett vissza Szicsek üzletkötője sztoikus nyugalommal.

Az unió bírósága elmarasztalhatja Magyarországot a jövedékiadó-mentes szeszfőzetés miatt.

Megbukhat Orbán Viktor kormányának egyik legnagyobb vívmánya: ha az Európai Bíróság úgy dönt, nem lehet többé jövedékiadó-mentesen pálinkát főzni.

Vitte a pálinkát és a pálinkafőzőt is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Se ez, se az nem volt szabályos.