151-szer csapott le a „brüsszeli bosszú”
Az Európai Bizottság kimutatása szerint 2014–2015-ben összesen 151 kötelezettségszegési eljárás indult, vagy lépett új szakaszába Magyarországgal szemben. Az esetek döntő többségében kormányzati intézkedések akadnak fenn a brüsszeli szűrőn, ritka kivételként azonban magáncégek tevékenysége is okot adhat az eljárásra.
A Brüsszel által Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárások közül a legtöbb (30) a mobilitással és a közlekedéssel összefüggő közösségi jogszabályok nem megfelelő átültetésével, illetve áthágásával kapcsolatos. Szintén sok a pótolnivalónk az unió szerint az egészségügyi és élelmiszer-biztonsági (20), illetve a környezetvédelmi (14) jogharmonizáció terén is.
Az elmúlt két évben elindított, illetve új szakaszba léptetett 151 kötelezettségszegési eljárásnak csaknem a fele (63) már lezárult. (Az eljárások számát illetően Magyarország a középmezőnybe tartozik.) A legfrissebb és nagy visszhangot kapott döntések a paksi atomerőmű-projektet és a hazai menekültügyet érintették. Mivel a bizottság úgy ítélte meg, hogy a tervezett atomerőmű-bővítés nem felel meg az uniós közbeszerzési eljárásoknak, idén novemberben elindította a procedúrát. A kormány menekültpolitikája egymás után kétszer is bírálatot kapott Brüsszeltől. Idén szeptemberben azért indult kötelezettségszegési eljárás, mert Magyarország nem jelentette be a menekültügyi eljárásokról és a befogadási feltételekről szóló felülvizsgált irányelv teljes körű átültetését célzó nemzeti intézkedéseket. A múlt héten pedig a menekültek jogait csorbító jogszabályok ellen emelt kifogást az uniós testület.
|
Csípi az unió szemét a házi pálinkafőzés is
Bánhalmi János / Népszabadság/archív |
Az egyik legemlékezetesebb döntés a magyar földtörvényhez kapcsolódik, amelyet idén márciusban támadott meg a bizottság „a külföldiekkel szemben aránytalanul korlátozó és diszkriminatív jellege” miatt. Erre a lépésre fél évvel az után szánta rá magát az EU „kormánya”, hogy a 2002 előtt megkötött haszonélvezeti és zsebszerződések megszüntetését elrendelő magyar törvény ügyében kötelezettségszegési eljárást indított a közösségi jogszabályok betartatásáért felelős testület.
Várakozó álláspont
Nem jutott még eljárási szakaszba a dohánytermékeket terhelő, egészségügyi hozzájárulásként említett új adó, amelynek uniós megfelelését egyelőre vizsgálja az Európai Bizottság. Ugyanez a helyzet a reklámadóval kapcsolatban is. Várják az érintettek Brüsszel verdiktjét a dohánytermékek forgalmazásáról szóló magyar törvények uniós joggal való összeegyeztethetőségéről is, amely még szintén vizsgálat tárgya.
Csípi az unió szemét a házi pálinkafőzés jövedéki adójának szabályozása is, amely szerinte uniós jogot sért. Ezért idén februárban ismét kötelezettségszegési eljárást indított, mert úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem hajtotta végre az Európai Bíróság tavaly tavaszi ítéletét, amelyben a bíróság kimondta, hogy a maximum évente 50 liter házilag főzött vagy saját felhasználásra bérfőzetett pálinka sem lehet teljesen jövedékiadó-mentes.
Az Európai Bizottság idén júniusban az eljárás új szakaszba léptetésével adott hangot elégedetlenségének az almásfüzitői vörösiszap-tároló biztonságos működtetésére hozott intézkedésekkel kapcsolatban egy eredetileg még 2013 végén indult procedúrában – itt végső soron egy magáncég tevékenysége a jogvita tárgya.
Bíróságra vitte az Európai Bizottság idén áprilisban – kilenc év vizsgálódás után – a közjegyzők ügyét is, mivel az ország csak magyar állampolgárok számára engedélyezi a közjegyzői tisztség betöltését és a szakma gyakorlását, kizárva abból más tagállamok állampolgárait.
Szemet szúrt Brüsszelnek a plázastopról szóló magyar szabályozás is, amelynek értelmében a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi egységek létesítéséhez külön engedélyt kell kérni, amit az illetékes minisztérium bírál el. A bizottság itt azt kifogásolta, hogy az engedélyekről nem egy független hatóság dönt, és a kormány megtilthatja egy kereskedelmi egység létesítését.
Drága döntések
Bár a magyar kormány álláspontja szerint Brüsszel bosszúból indít kötelezettségszegési eljárásokat Magyarország ellen, valójában ez az eszköz olyan – a bizottság, illetve bármely tagállam által kezdeményezhető – procedúra, amelynek a célja sosem egy-egy tagállam megbüntetése, hanem az uniós jogszabályok érvényre juttatása. Erre utal az is, hogy maga az eljárás sosem végződik szankcióval, a lezárás a jogsértés megállapítása, illetve a jogkövető magatartásra történő felszólítás. Más kérdés, hogy ezen a ponton nem feltétlenül zárulnak le az ügyek: ha az adott tagállam nem hagy fel a jogsértő gyakorlattal, akkor egy újabb eljárás indulhat a szankcionálás – például pénzbírságok kiszabása – érdekében, illetve a felek az Európai Bírósághoz is fordulhatnak. Magyarország viszonylatában a legrégebbi folyamatban lévő ügy 2006-ban indult a közjegyzővé válás szabályaival kapcsolatban, de a légszennyező anyagok sorozatos határérték-túllépései miatt indított eljárás is már 2008 óta folyik – kézzelfogható eredmény nélkül. A jelenlegi procedúrák közül kétségkívül a paksi bővítéssel kapcsolatos esetnek lehetnek a legsúlyosabb anyagi kihatásai (itt egy több ezermilliárdos nagyságrendű beruházásról van szó), de például az almásfüzitői kármentesítés – vagyis az uniós jognak megfelelő környezeti állapot helyreállítása – is tízmilliárdokba kerülhet. (H.M.)
