A francia szakszervezetek ismét országos tiltakozónapot tartanak csütörtökön a nyugdíjreform ellen, szeptember óta már a hetedik alkalommal; ezúttal 269 városban kezdődtek utcai tüntetések.

Az ellenzéki szocialisták bejelentették, hogy az alkotmánytanácshoz fordulnak a reform miatt, ezért az államfőnek várhatóan november közepéig várnia kell az utcai erőszakhoz és hetek óta tartó sztrájkhoz vezető törvény kihirdetésével.

A miniszteri megbízott tagadta, hogy a kormány a költségvetés hiányait akarja kipótolni a 14 havi befizetések elvonásával, továbbá, hogy el akarnák lehetetleníteni a magánpénztárakat. Selmeczi szerint a kormány gőzerővel dolgozik minden járulékfizetőre kiterjedő egyéni számlás rendszer kialakításán.

Franciaországban még mindig komoly benzin-ellátási gondok mutatkoznak. A szakszervezetek elszántak és nem nyugszanak bele a nyugdíjreformba.

A szakszervezetek újra az utcára mennek, ellátási gondok miatt Franciaország 12 500 benzinkútjából több, mint háromezerben továbbra sem kapható üzemanyag.

A francia rendőrség visszafoglalta a tizenkét, a nyugdíjreform ellen tüntetők blokádja alatt álló finomító egyikét. A kormány nem enged.

Szeptember közepén Gúr Nándor, az MSZP országgyűlési képviselője törvényjavaslatával rálicitált a Fideszre: terjesszék ki a férfiakra is azt a nőkre vonatkozó új szabályt, hogy negyven év szolgálati idő után teljes összegű öregségi nyugdíj jár.

A szavazást megelőzően olyan hatalmas vita robbant ki a nemzetgyűlésben, hogy a baloldali ellenzéket obstrukcióval vádoló Bernard Accoyer házelnök többször is megszakította az ülést.

Hónapok óta mindenki a nagy erőpróba napját várta: vajon elég az országot megbénító sztrájk, a közvélemény széles támogatása, a másfélmillió utcára vonuló demonstráló, hogy kikényszerítsen a kormányból egy igazságosabb nyugdíjreformot?

2030-ra 72 évesre kell növelni az nyugdíjkorhatárt Nagy-Britanniában, ha az állam az 1981-es referencia szinten akarja tartani a nyugellátáshoz szükséges kiadásait.

A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete népszavazási kezdeményezésével, majd az Országos Választási Bizottság minapi döntésével a kormányzó pártszövetség segítségére siettek, bár furcsamód éppen a Fidesz delegáltjának ellenében. Az OVB többsége ugyanis referendumra alkalmasnak találta a kérdést, hogy 40 évnyi szolgálati idő után kortól függetlenül jogosult legyen-e az érintett a csökkentés nélküli nyugdíjra. Márpedig éppen ez volt – igaz, csak a nők számára – a fülkék forradalmát generáló párt kevés konkrét ígéreteinek egyike.

Az Európai Bizottság a tagállamok nyugdíjrendszerére vonatkozó ajánlásokat tett közzé. Ezek a korhatárok emelésének irányába mutatnak. 2060-ra ugyanis kétszer annyi nyugdíjas lenne a kontinensen, mint amennyi munkavállaló. Vita folyik arról, hogy kialakítsanak-e egységes, unión belüli szabályozást. Korhatáremelésre Magyarországon már nem kell számítani, a Bajnai-kormány ezt megoldotta. De azért vannak komoly gondok.

A svéd modellnek nem a „svédség” a lényege, hanem az egyéni számla – mondta a lapunknak adott interjúban Mészáros József, a KDNP alelnöke. Az egyéni számlás rendszer (NDC) pedig a KDNP 2007-es nyugdíjreform-koncepciójának ma is érvényes eleme – erősítette meg a politikus, aki a Fidesz-kormány alatt a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője volt.

Aláírásgyűjtésbe kezd hétfőn a Fidesz nyugdíjas tagozata, mivel egy kormánydokumentum alapján attól tartanak, hogy az MSZP-kormány 70 évre akarja emelni a nyugdíjkorhatárt.

A nyugdíjak tavaly 1,8 százalékot veszítettek értékükből, bár ez még több lenne, ha az idén bevezetett indexálási módszert használták volna. Ez a változtatás is egyike volt azoknak a „húzd meg-ereszd meg” intézkedéseknek, amelyek ebben a kormányzati ciklusban alakították az időskori ellátásokat. Együttes hatásuk eredményeként az elkövetkező tizenöt-húsz évben a nyugdíjrendszer finanszírozható marad.

A Fidesz nyugdíjasokat érintő vállalásai azt jelentik, hogy az ellenzéki párt a nyugdíjasokat a nyugdíjemeléstől védi meg – ezt Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke nyilatkozta tegnap. A kormánypárti politikus szerint a Fidesz garanciát vállal a nyugdíjak reálértékének a megőrzésére, de az ellenzéki párt által kiküldött levélben nem vállalnak garanciát a méltányossági nyugdíjemelésre, a nyugdíjprémiumra, a nyugdíjkorrekcióra.

A Figyelőben pár hete megjelent interjújában Varga Mihály, a Fidesz egykori (és várható) pénzügyminisztere meghirdette a Fidesz nyugdíjpolitikai csodafegyverét: a svéd minta szerint működő eszmei nyugdíjszámlarendszert. (Más kérdés, hogy az erőteljes reakciók hatására egy nap alatt visszakozott hosszú távú tervétől.) Többek között ettől reméli (remélte?) a jelenlegi tb-nyugdíjrendszer nyomasztó hiányának megszüntetését. E hiány 2009-ben 500 milliárd forintra, a GDP 1,9 százalékára rúgott. Hámor Szilvia a Népszabadság 2009. január 9-i számában jól összefoglalja a kérdéskört, de a téma politikai fontossága miatt érdemes újból végiggondolni: valóban csodafegyver-e az eszmei nyugdíjszámla, mik az előnyei és a hátrányai.

A szocialisták kormányfőjelöltje, Mesterházy Attila szerint hazudik a Fidesz, amikor azt állítja, nem vezeti be az úgynevezett svéd nyugdíjmodellt, hiszen egy, az Országgyűlésnek 2007-ben benyújtott KDNP-s, s a legnagyobb ellenzéki frakció, azaz a Fidesz által is támogatott törvényjavaslat pontosan annak bevezetését tartalmazta.

A Fidesz garanciát vállal arra, hogy hatalomra kerülése esetén megvédi a nyugdíjasokat és megőrzi a nyugdíjak reálértékét - közölte Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki kabinetjének vezetője szombati sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Az MSZP szerint a Fidesz által javasolt svéd nyugdíjmodell sem nem igazságos, sem nem humánus; annak bevezetése "nyugdíjkatasztrófához" vezetne, 70 évre nőhetne a nyugdíjkorhatár és 15-20 százalékkal is csökkenhetnének a nyugdíjak.