Miközben a kelet-közép-európai régió többi országában tavaly már megindult a vállalati hitelezés bővülése, addig a magyarországi pénzintézetek továbbra sem tudtak hozzájárulni a gazdasági növekedéshez.

Az informatikai és az elektronikai gyártók Magyarország feldolgozóiparának húzóágazatát jelentették hosszú éveken át, a kilencvenes évek közepétől. Tavaly azonban óriási volt a visszaesés: részben a szektor üzleti modelljének átalakulása, részben bizonyos piaci szereplők meggyengülése, részben pedig a nem elég attraktív gazdasági környezet miatt.

A vállalati hitelezés növeléséhez csökkenteni kell a bankokra rakott terheket. De legalább ilyen fontos a kiszámítható üzleti és jogi környezet, hogy a pénzintézetek lássák: a kormány részéről nem kell tartaniuk újabb ellenséges lépéstől – mondta lapunknak Heinz Wiedner. A Raiffeisen vezérigazgatója szerint éppen ezért visszafelé sülhet el, ha az új jegybanki vezetés túl agresszíven próbálná hitelezési aktivitásuk növelésére ösztönözni a bankokat.

Nem bízik a Kika hazai vezetésében a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), az osztrák tulajdonostól szeretné hallani, tényleg ő döntött-e úgy, hogy le kell faragni a dolgozók juttatásaiból. A vezetés szerint a döntés hátterében a bútor-kiskereskedelem forgalmának visszaesése áll, de ennek ellenére szeretné megőrizni a munkahelyeket.

Az E.ON gázüzletágának megszerzése természetesen a rezsicsökkentéssel is összefügg – nyilatkozta a Népszabadság kérdésére válaszolva Havasi Bertalan, a miniszterelnök szóvivője, hangsúlyozva: a jövőben a magyar állam tárgyal az oroszokkal arról, mennyi gázt hoz be, milyen ütemezésben és mennyiért.

„Pillanatokon belül visszavásároljuk az E.ON-t a németektől” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tavaly augusztus végén egy kőszegi fesztiválon. Bár a kijelentést egy felsorolás közepébe rejtette, az mégis címlapokra került, hisz ez volt az E.ON magyarországi gáztároló és -nagykereskedő cégének felvásárlására irányuló kormányzati szándék első nyilvános bejelentése.

Közigazgatási bírósághoz fordultak a hazai energiaszolgáltatók a januári energiaár-döntés miatt – tudta meg lapunk több forrásból.

Márciusban Magyarországon is elindul a Tesco élelmiszereket kínáló internetes áruháza. Az érdeklődők a napokban már elkezdhettek regisztrálni a társaság webshopjába, az online hipermarket egyelőre kísérleti jelleggel a fővárosban és vonzáskörzetében lesz elérhető.

Egyszereplőssé vált a verseny a MÁV személyszállító cégének motorvonattenderén: a 48 szerelvény szállítására kizárólag a kormány új stratégiai partnere, a Stadler Bussnang AG adott ajánlatot. A 70-80 milliárd forintra rúgó megrendelést kísérő, látszólag szerény érdeklődés alighanem feladta a leckét az állami vasútnak. Annyiban legalábbis, hogy valamilyen magyarázatot legalábbis illene adnia arra, miként választják majd ki a legelőnyösebb pályaművet a rendelkezésre álló egyetlenből.

Az Orbán-kormány – csakúgy, mint elődei – azt szeretné, ha a Magyarországra települő multinacionális vállalatok nemcsak saját befektetéseik révén hoznának létre munkahelyeket, hanem a hazai beszállítók alkalmazásával közvetve is hozzájárulnának a foglalkoztatottság növeléséhez. (Elvileg ezt a célt szolgálják az utóbbi hónapokban megkötött, bár konkrét vállalásokat nem tartalmazó stratégiai megállapodások.)

Lapunk információja szerint a német Energie Baden-Württenberg (EnBW) AG szívesen megválna az Elmű-Émász magyarországi energiaszolgáltató csoportban meglévő kisebbségi tulajdonrészeitől. Nemrég folytak ez irányú egyeztetések a Mátrai Erőműben meglévő 22 százalékuk kapcsán is. Ám immáron több forrásunk úgy vélte, hogy az eladási szándék lekerült a napirendről.

Ezeregyszáz dolgozót küldtek el a zalaegerszegi Flextronicstól – meglátogattunk néhány érintettet.

Az M11-esre keresztelt, az M6-os autópályát az M1-esen keresztül Esztergomon át a szlovákiai Zsolnával összekötő gyorsforgalmi út terve nem ismeretlen az esztergomiak előtt, bár maga az ötlet alig egy évtizeddel ezelőtt bukkant fel először.

Közvetlen kapcsolatot ígért az M1-es autópályával az esztergomi Suzuki gyárnak Orbán Viktor. A csődben lévő város lakói és a túlzsúfolt 10-es út mentén fekvő településeken élők egy álomútnál kevesebbel is beérnék, mert „majd valamikor” megépülő utaknak eddig sem voltak híján. Erről az útról is sokat hallhattak már, legföljebb most nem az a nyomvonal valósul meg először, amiről eddig szó volt.

Az MPF Holding Zrt. lehet a francia Bresson család tulajdonában lévő kilenctagú magyarországi BricoStore-lánc új tulajdonosa − értesült a Napi Gazdaság. Az MPF a 19. leggazdagabb magyar, Felcsuti Zsolt többségi tulajdonában levő cégcsoport.

A japán Bridgestone 267 millió eurós (a jelenlegi árfolyamon mintegy 75 milliárd forint) beruházással a jelenlegi háromszorosára, napi 18 ezerre emeli tatabányai üzemének személygépjárműabroncs-gyártókapacitását. A vállalat tegnapi bejelentése szerint a fejlesztés 2017 első felében fejeződik be. A Bridgestone 190 millió euróból felépült tatabányai üzemét 2008-ban adták át, a jelenleg 350 embert foglalkoztató telephelyen most naponta hatezer személygépjármű-abroncs készül.