A Műcsarnok új igazgatója, Szegő György szerint kipukkadt a műkereskedelem diktálta sztárkultusz – teret kell adni a hagyományos képzőművészetnek is. Nem tudtuk meg, belép-e az egykori díszlettervező, kritikus az MMA-ba, de befolyásolni nem hagyja magát. Igaz, eddig nem is próbálták.

Áldozatbemutatással kezdődött szombat délelőtt Aquincumban a Nimfa Nap. Kikötött az aquincumi parton a néhány éve rekonstruált római gálya is.

Hétfőtől kettős ügyvezetői struktúra lép életbe a Műcsarnokban: a művészeti igazgatói feladatokat Szegő György, az I. Építészeti Nemzeti Szalon kurátora, a gazdasági igazgatói teendőket pedig Medgyes Piroska, a Műcsarnok eddigi megbízott ügyvezetője látja el.

A saját pincéjében nemrég felfedezett 6500 éves emberi csontvázat állít ki a philadelphiai Penn Museum: a lelet több mint nyolcvan éve egy közel-keleti ásatásról kerülhetett az intézménybe, ahol aztán elfeledkeztek róla.

István Kántor magyar származású művész a Whitney Amerikai Művészeti Múzeumban sokkolta a műkedvelő közönséget, amikor Jeff Koons retrospektív kiállításán saját vérével egy hatalmas X-et festett a falra.

Vihart kavart a múlt héten az ismert brit képzőművész, Jake Chapman az Independentnek adott nyilatkozata. Chapman szerint „tökéletes időpocsékolás”, hogy a szülők kisgyerekeiket is magukkal viszik képzőművészeti kiállításokra. A brit művészeti és pedagógiai közvélemény és a lapunk által megkérdezett Munkácsy-díjas képzőművész is másként látja a dolgot.

A Penn Múzeum szakemberei egy 6500 évesre becsült tetemre bukkantak egy jelöletlen koporsóban, amelyet még 1930-ban ástak ki Irakban.

A Szépművészeti Múzeumban rendezendő, november elején nyíló Rembrandt és a holland arany évszázad című kiállítás 505 millió forintba kerül majd, derült ki abból a kormányhatározatból, amely a szóban forgó összeget a miniszterelnökség rendkívüli keretéből az Emberi Erőforrások Minisztériumához, onnan pedig a múzeumhoz rendelte.

Újabb történettel gazdagodik a magyarok és Sanghaj kapcsolatáról szóló história: néhány éve itthon is berobbant a köztudatba Hugyecz (Hudec) László neve, aki az első világháború után távol-keleti orosz hadifogságból került a kínai nagyvárosba, és annak vezető építésze lett. Miután az ő története az elmúlt esztendőkben több kiállítással végigjárta Magyarországot, most egy másik, nem kevésbé fantasztikus sztori került a nyilvánosság elé: Komor Pálé.

A Munkácsy-trilógia botránya miatt az ellenzéki Civil Fórum szerint az a minimum, hogy Kósa Lajos polgármester és Halász János volt államtitkár elnézést kér Debrecentől és az országtól.

Nehogy már nekem azt kelljen nézni valakiben, hogy nem volt-e a dédapja csendőr, vagy nem volt-e a nagyapja ávós – mondja Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Van a pesti belváros szívében egy eldugott múzeum. Fiatalok százai sietnek el mellette, lehet, hogy néha felpillantanak a diszkrét feliratra: Magyar Elektrotechnikai Múzeum, sőt amióta a hajdani generátorház udvarán is bulihelyet nyitottak, talán némelyikükben fel is merül egy pillanatra, mi is lehet ebben az épületben.

Rendkívüli népszerűségnek örvendenek Kínában az ételmúzeumok, amelyek a kulináris élvezetek mellett történelmi leckét is kínálnak a látogatóknak.