galéria megtekintése

Előre megszervezett öncentenárium

Jó előre gondolt saját centenáriumára Guglielmo Achille Cavellini

Az írás a Népszabadság
2014. 07. 12. számában
jelent meg.


Horváth András Dezső
Népszabadság

Művésznek lenni csodálatos. A művészet keretein belül bármit meg lehet tenni büntetlenül. Ráadásul utána a mű még múzeumba is kerül, ahol a nem művészek állukat vakargatva hümmögnek, és próbálják megfejteni az alkotót. Ó, vajon mit akarhatott üzenni a mester? Mire gondolhatott a nagy gondolkodó? És miért nem értem ezt az egészet, talán hülye vagyok?

Készülőben a Muhina-parafrázis
Készülőben a Muhina-parafrázis

A Ludwig Múzeumban augusztus 24-ig látható Cavellini 1914–2014 című kiállításban az a legfelszabadítóbb, hogy a kiállító művész soha nem akart mondani semmit. Egyetlen célja volt: önmagát szórakoztatni. Sikerült. Guglielmo Achille Cavellini lombard kereskedőcsaládban nőtt fel, pályáját műgyűjtőként kezdte. Egy idő után rájött, hogy a művészetet nemcsak nézni jó, hanem csinálni is. Ezenkívül arra is rájött, hogy egy igazi művész alkotásainak középpontjában mindig önmaga áll, ezért a cavellinizmus semmi másról nem szól, mint Guglielmo Achille Cavelliniről.

 

Mozgalmának elnevezése olaszul gyönyörűen hangzik (autostoricizzazione), de magyar fordítása sem marad el mögötte: öntörténetiesítés. Cavellini a mindannyiunkban élő önimádatot és személyi kultuszra való buja hajlamot tekintette fő eszközének, a cavellinizmust rendkívüli változatossággal művelve világ körüli utazási során.

Egyik kedvenc performansza például az volt, hogy fiatal lányok meztelen testére filctollal felírta az életrajzát. A Ludwigban egy lengyelországi akció képei láthatók, amint az ősz mester nagy műgonddal gyermekkori emlékeit írja egy varsói lány fenekére. A képen Cavellini a kemény munka ellenére boldognak tűnik, és a varsói lány is mosolyog.

A legérdekesebb az a nagyon szórakoztató elméleti háttér, amelyet kitalált magának. Tudatosan készült a Cavellini-centenáriumra, amely éppen az idén van. Már a nyolcvanas években legyártatott több ezermatricát, melyek az olasz zászló színeiből állnak, középen pedig a Cavellini 1914–2014 felirat olvasható.

Az öntörténetiesítés mintapéldája
Az öntörténetiesítés mintapéldája

Az öncentenáriumhoz szorosan kapcsolódik a világhíressé válás tíz pontja, melyben olyan praktikus tanácsokat kap a néző, mint hogy „Nyilvánosan méltasd Cavellini öntörténetiesítését”, „Írass Cavellinivel a testedre”, „Szervezz egy Cavellini-kutatóközpontot”, esetleg „Írj egy könyvet, tanulmányt Cavelliniről”.

Cavellini Magyarországon is járt, miután bresciai otthonában meglátogatta Klaniczay Júlia és Galántai György, majd bekerültek mail art-, azaz levelezésművészeti rendszerébe. Cavellininek a világ minden táján voltak ilyen levelezőtársai, akikkel folyamatosan eszmét, valamint olyan művészeti alkotásokat cserélt, melyekben a levelezőpartnerek Cavellini személyiségére és munkáira reflektáltak. Az Hommage a Vera Muhina című performanszot 1980-ban, a Hősök terén mutatta be Cavellini, Klaniczay és Galántai.

A legendás Moszfilm Stúdió emblémája, a lendületesen előrelépő munkás férfi – parasztasszony páros azonban ezúttal nem sarlót és kalapácsot, hanem könyvet tart a kezében, jelezve a művészet hatalmát. Mindeközben a pózoló nő és férfi fehér ruhájára a ballonkabátos Cavellini egy filctollal a művészettörténet legjelentősebb figuráinak nevét írta fel.

Cavellini egyébként külön tíz ponttal készült magyarországi látogatására. A sok fontos gondolat között akad egy, amely egyszerű, mély őszinteségével szinte tarkón veri a nézőt.

Egy olyan ember ars poeticája ez, aki végigélt két világháborút, és bejárta a világ leghíresebb múzeumait, sőt még Andy Warhollal is találkozott.

Így hangzik: „Ha hideg van, fázom.”

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.