Magyarország az ENSZ javaslatára sem foglalja sarkalatos törvénybe a halálbüntetés tilalmát, és nem hajlandó a médiatörvény felülvizsgálatára sem.

Különbség van egy személy jó híre és méltósága, és egy vállalat kereskedelmi hírneve között - ennek megállapításához a strasbourgi emberjogi bíróságig kellett elmennie Uj Péternek egy lapunkban megjelent kijelentését védelmezve.

Két hete startolt a – WikiLeaks mintájára – MagyarLeaksre keresztelt oknyomozó portál. Az atlatszo.hu címen elérhető oldal a közélet tisztaságáért, a közpénzekkel történő átlátható gazdálkodásért küzd. Bodoky Tamás főszerkesztőt hétfőn tanúként hallgatta ki a rendőrség, miután a Pulitzerdíjas oknyomozó újságíró publikálta, hogy a Brokernet szerverét ismeretlen hackerek föltörték. A médiamunkást a hatósági intézkedésről, a portál céljairól és hátteréről kérdeztük.

Megint módosították a januárban hatályba lépett médiatörvényt. A parlament által a múlt hétfőn elfogadott „salátatörvény” az eddigi legjelentősebb változtatás: a Rogán Antal fideszes képviselő által benyújtott csomag több mint száz helyen módosít a médiatörvényen, a „médiaalkotmányon” és a hírközlési jogszabályokon. Ezeket a törvényeket elsősorban nem azért módosították, amiért a legtöbb bírálat érte – ellenkezőleg: az újabb csomag több ponton tovább szigorította Európa egyik legkeményebb médiaszabályozását.

Hétfő estig lehet szavazni arról, hogy milyen legyen a gyermekbarát tévéműsorok piktogramja - közölte a Médiatanács vasárnap az MTI-vel.

Hétfőre tanúkihallgatásra idézte a BRFK szervezett bűnözés elleni osztálya Bodoky Tamást, aki a napokban indította meg az atlatszo.hu portálon a MagyarLeaks oknyomozó, leleplező, kiszivárogtató oldalt. Bodoky azért érdemelte ki a szervezett bűnözés elleni szolgálat kiemelt figyelmét, mert nyilvánosságra hozta a Brokernet elleni sikeres hackertámadás, a nyilvánosság előtt addig eltitkolt néhány bizonyítékát.

A magyarországi médiahelyzetről közölt pénteken írást a Libération.

Megrázó a kép, amelyen Benda László visszanéz, a televízió épületére. Nem mintha sokat dolgozott volna benne, hiszen viszonylag új, de most ott van az, ami korábban máshol volt, s amelyben leélte eddigi felnőtt életét. Ettől persze még nem kellene annyira megrázónak lennie.

Egybeolvasztás, átszervezés, a mostani leépítés, amit még ősszel újabb négyszázas fő leépítése követ majd – ez a közszolgálati média eddigi mérlege 2011-ben. A nézők, hallgatók ebből egyelőre annyit vehettek észre, hogy lecserélték a hírműsorok legfontosabb arcait és hangjait, a kiegyensúlyozottsági mutatók pedig jobbra billentek.

A Magyar Köztársaságban 2011 nyarán a Klubrádió – ahogy ezt a peticiok.com-on több mint 25 ezer tiltakozó aláírás nyomatékosítja – a kormányzattal szemben kritikus civil közönség egyetlen számottevő rádiója, melyet a hirdetések drasztikus csökkenése után nem kis részben a hallgatók tartanak el. Ha ez a rádió elhallgat, elnémul az általa képviselt politikai tájékoztatás, vélemény és kritika. Az Önök által a Klubrádió frekvenciájára kiírt pályázat tervezete nem hagy kétséget afelől, hogy ezt a pályázatot, arculatának feladása nélkül, ez a rádió nem nyerheti meg. Egy új, a Klubrádiónak valódi esélyt adó pályázat kiírása, s annak pártatlan elbírálása tán az utolsó alkalom, hogy a hatóság önmérsékletet tanúsítson, s hogy bizonyítsa, nem a baloldali és liberális ellenzék elhallgattatása volt a médiatörvény legfőbb célja. Ha a pályázati feltételek változatlanok maradnak és a Klubrádió megszűnik, elnémításáért, amit nehéz nem a demokratikus nyilvánosság felszámolásaként, legalábbis annak nyitányaként értékelni, Önöket terheli a teljes erkölcsi és politikai felelősség.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint az Európai Parlament keddi határozatának nem elsősorban jogi, hanem főként politikai értelemben van komoly jelentősége: az EP többsége a velencei bizottság által korábban megfogalmazott aggályokra reflektálva fejezte ki bírálatát a magyar alaptörvénnyel kapcsolatban.

A médiatörvény hatálya az internetes sajtótermékekhez fűzött kommentekre, blogbejegyzésekre, fórumokra nem terjed ki, és az internetes vagy nyomtatott sajtótermékek esetében eleve csak a június 30-át követően megjelent tartalommal kapcsolatban alkalmazható - mondta Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja.

Tart az új médiaszabályoktól az online média, egyes portálok már szűrik a bejegyzéseket.

Félelemre nincs ok. Így reagált Kovács Zoltán a Freedom House-nak a napokban megfogalmazott aggodalmaira: Magyarországon a sajtó teljes mértékben...

Július elsejével lépnek hatályba a médiatörvény, valamint a „médiaalkotmány” nyomtatott sajtóra vonatkozó rendelkezései. A tavaly decemberben elfogadott jogszabály az elektronikus médiumokra már január óta érvényes, mostantól viszont az újságokkal, internetes hírportálokkal szemben is eljárást indíthat és bírságolhat a médiahatóság.

Nem lehet többé kommentelni a velvet.hu-n. Az internetes oldal a mától szigorodó médiatörvényre hivatkozik.