Két órán át ült tegnap az MTA dísztermében Orbán Viktor miniszterelnök, ami nagy előrelépés, hiszen 2010-es kormányra kerülése óta most először jelent meg a szokásos közgyűlésen.

A mérnökök játszóterét harmadszor rendezték meg a fővárosban, hogy gyönyörködhessünk a bonyolultságban.

Argentína, Chile és Bolívia sós sivatagaiban található a világ legnagyobb lítiumkészlete. A lítium-háromszög országai a nem is oly távoli jövőben gazdasági nagyhatalommá válhatnak.

Meg akartam érteni a magyar tudományos élet működését, szerveződését, erősségeit, és különösen a jórészt történelmi függetlenségének köszönhetően meglepően nagy társadalmi bizalmat élvező Magyar Tudományos Akadémiára voltam kíváncsi – mondta lapunknak tegnapi elutazása előtt a kétnapos látogatáson Budapesten járt Anne Glover, az Európai Bizottság elnökének tudományos főtanácsadója.

A piaci konszolidáció minden eddiginél erősebb időszaka jöhet a gyógyszeriparban, a vezető gyártók bevételei ugyanis akár 100 milliárd dolláros értékben is elmaradhatnak a szektor egészének bővüléséhez képest – állítja az az Ernst & Young legfrissebb gyógyszeripari felmérése.

Új támogatási program beindítását jelenti be ma az Európai Unió a felzárkózó országok számára. Az egyelőre kísérleti jelleggel elinduló programban kezdetben öt ország, köztük hazánk vehet részt. Országonként egy-egy kutatóintézet, egyetem kaphat támogatást az EU-tól arra, hogy – egyenként legfeljebb 2,4 millió euró értékben – magához csábítson egy sztárkutatót és csapatát világszínvonalú fejlesztések, kutatások elindítása érdekében.

Igen kritikus véleményt fogalmaztak meg azok a cégvezetők, akiknek a bevonásával az Ernst & Young arra próbált választ találni, miként kellene megújítani Európa innovációpolitikáját. A menedzserek válasza: nagyjából az egészet új alapokra kellene helyezni.

A kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások tavaly elérték a 336 milliárd forintot, a GDP 1,2 százalékát – jelezte a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára kedden Debrecenben.

A közlekedési és ágazati fejlesztésekhez kapcsolódó magyar szellemi tőke integrálására a Bosch, az MTA Sztaki és két egyetem ma megalapította a Robert Bosch Tudásközpontot.

A magyar energetikai találmányok felkarolása érdekében együttműködési megállapodást kötött a szaktárca és a Nemzeti Innovációs Hivatal. Reményeik szerint így könnyebben juthatunk uniós forrásokhoz is.

Országokon vagy akár kontinenseken átívelő gyártási hálózatok termékazonosító és termelés-integrációs rendszerét fejleszti az MTA SZTAKI Számítógéppel Integrált Gyártás Laboratóriuma (CIMLab) egy uniós projektben. A Fraunhofer Intézet által vezetett konzorcium a jövő évben végez az ötmillió eurós, 3,5 millió euró uniós támogatásban részesülő fejlesztéssel, utána az alkalmazást elsősorban a környezetvédelmi iparban és az autógyártásban fogják használni.

Jól kereshető, hiteles és pontos online adatbázist épít a Magyarországon „képződő” tudományos eredményekből az MTA Könyvtára. Az uniós támogatásból létrejött, eredetileg a legrangosabb egyetemek és az Akadémia publikációs termését szolgáltató Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) a fejlesztés második körében országos lefedettségűvé vált: mint az MTMT2 projekt tegnapi sajtóbemutatóján elmondták, a rendszer ezentúl az összes felsőoktatási és akadémiai kutatóhely tudományos műveiről – 2007-től kezdődően – teljes körű kimutatást ad.

Olyan genetikailag módosított szarvasmarhákat hoztak létre kínai kutatók, amelyek húsa sokkal porhanyósabb, mert a zsírsavak az izomrostokat alkotó fehérjékhez kötődnek - adta hírül a The Daily Telegraph című brit napilap.

Magyar kutatók eredményeire figyel a nemzetközi anyagtudomány: az MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében (MFA) olyan grafénmezőt sikerült létrehozni, amelynek a „szerkezeti hullámossága” (egyszerűbben szólva a gyűröttsége) egy nanométernél kisebb periodicitással ismétlődik. (Ez több nagyságrenddel jobb az eddigi csúcstartónál: korábban 300 nanométernél kisebb hullámperiódust nem tudtak elérni.)

Januártól José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tudományos főtanácsadójává nevezte ki Anne Glover brit biokémikus-professzort, akivel Dublinban, a Euroscience Open Forum nevű konferencián beszélgettünk.

A kutatás-fejlesztési tevékenységet befolyásoló tényezők közül Magyarországon a szabályozói környezet kiszámíthatóságát tartják a legfontosabbnak a cégek, ezt követi a támogatások mértéke a Deloitte Zrt. vállalati jelentése szerint.

A Massachusetts Institute of Technology Media Labor kutatóinak fura ötlete támadt. Azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy egy tudat nélküli géppel, vagyis robottal készíttessenek interjúkat az utca emberével.

A honi vezérigazgatók négyötöde borúlátó a magyar gazdaság ez évi élénkülését illetően – vonható le a PwC Magyarország, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) közös kutatásából. Míg a honi cégirányítók elsősorban belföldi terjeszkedésben gondolkoznak, külföldi társaik a fejlődő országok felé tekintgetnek.

Nemcsak új tudományos felfedezésekről, hanem társadalmilag vitatott vagy épp etikailag botrányos esetekről is szó volt az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság (AAAS) múlt héten véget ért tudományos megakonferenciáján Vancouverben. Például a klímaváltozás kérdésében, mely Kanadában mostanában különösen érzékeny ügy, hiszen az ottawai kormány nemrégiben mondta fel részvételét a légköri szén-dioxid-csökkentést célzó kiotói egyezményben.