A miniszterelnök szerint az egész világ elismeréssel adózik a magyar észjárás és leleményesség újabb és újabb példái előtt, ám nekünk fontos, Magyarország akkor érhet el sikereket a legjobb tudósokért folyó versenyben, ha „képesek vagyunk az ország szürkeállományát itthon tartani”. A kormány elkötelezett az iránt, hogy „a legjobb magyar koponyák” magyar földön boldoguljanak. A tudósok bátorsága és merészsége hajtja előre a világ kerekét, és ilyen emberekre régen volt akkora szükség, mint éppen napjainkban. A magyarok szerencsére ezen a területen ma sem állnak rosszul. Szemerédi Endre Abeldíja, Lovász László Kiotó-díja, a száz éve született Erdős Pál teremtette matematikai iskola továbbélése, valamint Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter Agy-díja mind-mind azt bizonyítja, hogy a magyar tudomány géniusza ma is él.

Biztatónak tekinthető, hogy a miniszterelnök szerint a kormány több akadémiai kutatóközponti beruházás anyagi alapjait előteremti. Lesz pénz a CERN@WIGNER Kutatóközpont 8,5 milliárd forintos beruházására –amellyel létrejön a világ leggyorsabb kutatási célú adathálózata – és a 9,5 milliárd forintos természettudományi kutatóközponti fejlesztésre, amelyre korábban kölcsönt vett fel az MTA, de időközben megállapodás született arról, hogy ezt vissza nem térítendő támogatássá alakítják át. Emellett Pálinkás József MTA-elnökkel abban is megegyeztek, hogy 8 milliárd forintból létrejön a bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpont. Orbán Viktor szerint ha ezek a beruházások megvalósulnak, XXI. századi infrastruktúrája lesz az Akadémiának. „Tegyük Magyarországot a tudás földjévé! Meggyőződésem, ha Magyarország nem válik a tudás földjévé (...), akkor mi, magyarok nem fogunk nyerni” –így Orbán Viktor.

Az egyértelmű, hogy a már második akadémiai elnöki ciklusát irányító egykori oktatási miniszterével, Pálinkás Józseffel könnyen szót ért a miniszterelnök. Miközben az egyetemektől tízmilliárdokat vonnak el, az MTA támogatása gyarapszik. Az akadémiai elnök szerint a 2011-ben meghirdetett elnöki program megalapozta, a kormány és az Országgyűlés az új programokat és fejlesztéseket lehetővé tevő forrásokkal pedig megerősítette az akadémiai intézményrendszer megújítását. Tavaly az Akadémia költségvetési támogatása 20 százalékkal, 7,7 milliárd forinttal nőtt, ezen belül az OTKA támogatása 41 százalékkal – 2012 évtizedek óta az első olyan év volt, amikor a kutatási berendezések értéke nem csökkent, hanem épp ellenkezőleg, nőtt.

Az MTA legrangosabb elismerését, az Akadémiai Aranyérmet az MTA elnöksége Damjanovich Sándornak, az MTA rendes tagjának, Széchenyi-díjas biofizikusnak adományozta. „Kíváncsiság” – ezt a tulajdonságát említette, amikor az újságírók arról faggatták Damjanovich Sándort, melyik volt az a tulajdonsága, ami a legnagyobb szerepet játszotta életében. A kíváncsiság vitte a Nobel-díjas Manfred Eigen professzorhoz Göttingenbe, ahová ma már nem ő jár, hanem a tanítványai.

Az akadémikusok a délutáni zárt ülésen új tagokat választottak. A levelező tagnak jelölt 141 kutató közül huszonhat lehetett tag. Az már a korábbi osztályüléseken eldőlt, hogy ki kapta meg a befutáshoz szükséges ötvenszázalékos szavazatot. Információink szerint hét osztály két-két új taggal, míg négy akadémiai osztály három taggal bővülhet. A levelező tagsághoz jó ajánlólevélnek számított, ha a kutató az elmúlt években a Pálinkás József által kitalált Lendület program nyertese is volt. A neveket ma délelőtt hozzák nyilvánosságra.

Damjanovich Sándor, Orbán Viktor és Pálinkás József