Januártól a pozsonyi belügyi tárca rendelete alapján kérhetik a szlovák állampolgárságot azok a személyek, akik a hatályos törvény alapján az elmúlt években elveszítették. A döntés oka egy válogatott kosárlabdázó, de a 102 éves Tamás Ilonka már nem akarja megtanulni a játékot.

Az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke szerint késlelteti a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok jogi küzdelmének folytatását a nemzetközi fórumokon, hogy még nem kézbesítették a szlovák alkotmánybíróságnak az állampolgársági jogszabállyal kapcsolatos szeptemberi határozatát.

A Híd-Most ismét a strasbourgi emberjogi bíróságtól kér jogorvoslatot a szlovák állampolgársági törvény miatt, egyúttal pedig újra törvénymódosítást indítványoz a pozsonyi parlamentben – jelentette be Gál Gábor.

Egyetlen határon túli magyar sem akar polgármester lenni Magyarországon.

Az MSZP szerint ha minden rendben lenne a magyar állampolgársági igénylésekkel, akkor nem indult volna 256 ügyben nyomozás.

Az elmúlt években nagyjából 2800-an kértek magyar állampolgárságot orosz állampolgárként, és a kérelmek több mint 70 százalékát elutasították – közölte Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára csütörtökön a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Országosan közel 1200 büntetőeljárás indult az egyszerűsített állampolgárság intézményének 2011. júliusi bevezetése óta azon magyar és külföldi állampolgárok ellen, akik az állampolgárságot és útlevelet hamis okmányokkal és politikusok, hivatalnokok megvesztegetésével próbálták megszerezni, illetve ehhez asszisztáltak.

Elutasította szerdán a kassai székhelyű Alkotmánybíróság a Híd parlamenti képviselőinek és több szlovák kollégáiknak azt a beadványát, amelyben a kettős állampolgárságról rendelkező, hatályos szlovák jogszabály megsemmisítését kérték. Ők arra hivatkoztak, hogy az ország alaptörvénye kimondja: akarata ellenére senki sem fosztható meg a szlovák állampolgárságától. Iveta Macejková, a taláros testület elnöke formai okokkal indokolta a döntést, mert sem a megsemmisítést, sem pedig a beadvány elutasítását nem szavazták meg kellő többséggel az alkotmánybírák.

Folytatta kedden megjelent cikkét az Index, melyben arról számoltak be, hogyan hozta magával az egyszerűsített honosítás könnyű eljárásmenete a csalásokat. Az állampolgársági bizniszre egy egész maffiahálózat épült, oroszok, ukránok kaphattak állampolgárságot, minimális vagy nulla magyar nyelvtudással és hamis papírokkal.

A legszigorúbb államigazgatási ellenőrzés mellett és szükség esetén rendőrségi és titkosszolgálati kontrollal történik a honosítás - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden.

A jogalkotók által nem várt következménye lett az egyszerűsített honosítás intézménye bevezetésének. A lehetőség igazi sikertörténet - csakhogy nem elsősorban az országé, hanem a lehetőségre hamar felfigyelő maffiáé, amely tízezrével szerzi meg orosz és ukrán ügyfeleinek a szabad mozgást lehetővé tevő uniós útlevelet - írja az Index.

Eddig 865-en veszítették el szlovák állampolgárságukat azért, mert felvették egy másik ország állampolgárságát. Közülük 55-en magyarok. Szlovákiában 2010 óta hatályos a szigorított állampolgársági törvény, a kormány azóta ígéri annak enyhítését. Egyelőre azonban nem lehet tudni, mikor kerül a pozsonyi Országgyűlés asztalára a módosítás.

A határon túliaknak a legnagyobb gesztus az egyszerűsített honosítás volt az elmúlt négy évben – félmilliónál is többen éltek ezzel a lehetőséggel. Pártjaik már nem mindig érezték a budapesti kormány szeretetét. A ciklus szomszédságpolitikáját Dési András, Fehér Rózsa (Vajdaság), Szilvássy József (Pozsony) és Szőcs Levente (Bukarest) értékelte.

A héten meghaladta a kétszázezret azoknak a határon túliaknak a száma, akik voksolni akarnak az április 6-i parlamenti választáson.

Eddig 170 ezer határon túli magyar jelezte, hogy szavazni kíván az április 6-i parlamenti választáson. Romániából 78 ezren, Szerbiából 24 ezren voksolnának, és már a világ mintegy hetven országából érkezett regisztrációs kérelem.

Meghaladta a héten a 150 ezret azoknak a határon túli magyaroknak a száma, akik részt kívánnak venni az április 6-i parlamenti választáson.

A határon túli magyarok, köztük az erdélyiek, másfél-két mandátum sorsáról dönthetnek. Nem ezen fog múlni a választások kimenetele – mondja a Romániai Magyar Demokrata Szövetségének (RMDSZ) elnöke, aki ezért nem is tartja problémásnak a külhoniak szavazását. Kelemen Hunor szerint a „szolgálatos nacionalistákat” leszámítva a román politikusok részéről nem várhatók komoly fenntartások a magyar politikusok erdélyi kampányával kapcsolatosan. Kelemen Hunor arról is beszélt, hogy az újból napirendre tűzött alkotmánymódosítás elfogadása, benne a közigazgatási régiókkal, katasztrófát jelentene az erdélyi magyarok számára.