A kettős állampolgárságot tiltó szomszédos államokból – ide tartozik Ausztria, Szlovákia és Ukrajna – viszont nem sokan voksolnának: eddig nem egészen 3300-an jelentkeztek.
Összességében egyébként több mint hetven országból jelezték már, hogy részt kívánnak venni a választáson.
Németországból csaknem kétezren, az Egyesült Államokból majdnem ezren, Kanadából hétszázan, Svájcból 570-en, Ausztráliából ötszázan, Angliából 450-en kívánnak szavazni.
Dél-Amerikában, ahol jelentős számban élnek magyar állampolgárok, még ennél is szerényebb az érdeklődés, hiszen mindössze hatvanan kezdeményezték a választói névjegyzékbe vételt.
A levélben szavazók küldeményének április 5-ig kell megérkeznie a Nemzeti Választási Irodához
Azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, levélben voksolhatnak, de csak a pártok országos listájára.
Ők postán egy levélcsomagot kapnak, illetve ha valaki kérte, azt egyes külképviseleteken személyesen is átveheti.
A választónak a szavazólapot külön borítékba kell helyeznie, amit a kitöltött adatlappal együtt a válaszborítékban kell ugyancsak postán, illetve valamelyik külképviseleten vagy a jogszabályban meghatározott magyarországi településeken leadva visszajuttatnia.
A Nemzeti Választási Bizottság iránymutatása szerint arra nincs lehetőség, hogy a papírokat a külképviseleten töltsék ki.
Emellett mindenkinek ügyelnie kell arra is, hogy a küldemény április 5-ig megérkezzék a Nemzeti Választási Irodához, különben a szavazatot nem vehetik figyelembe.
Ha egyfelé szavaznak, egy mandátum sorsát befolyásolhatják
A becslések szerint nagyjából kétszázezren befolyásolhatják egy képviselői hely sorsát, de csak akkor, ha döntő többségük egy pártot támogat.
A Political Capital mandátumkalkulátora alapján a Fidesz egy helyet nyerhet, ha több mint kétszázezer külhoni választó 85 százaléka a kormányoldalra szavaz. Félmillió voks körül a jobboldal már két többletmandátumhoz juthatna.
De ez nem igaz akkor, ha a határon túliak pártpreferenciái a hazai választókéhoz hasonlóan alakulnak: amennyiben ez így lenne, az eredményt gyakorlatilag nem befolyásolnák.
Ha ugyanis a kormánypártok támogatottsága a határon túliak körében hatvan százalék körül alakulna, már több mint félmillió külföldről érkezett szavazatra lenne szükség ahhoz, hogy egy plusz képviselői helyet biztosítsanak a Fidesznek.
A külhoni magyarok voksai csak kivételes helyzetben számítanak igazán
A külhoni magyarok voksai tehát csak kivételes helyzetben számítanak igazán: akkor, ha egy-két mandátumon múlna a Fidesz abszolút többsége – tehát a kormányalakítás –, illetve a parlamenti kétharmad.
Ez utóbbi azért érdekes, mert a sarkalatos törvények – és az alaptörvény – újabb módosításához minősített többség kell.
