A bencés szerzetes 1861-ben készítette el egysarkú dinamóját, hat évvel a német Siemens előtt, de kutatási eredményeit nem közölte a tudományos világgal, ezért a gép feltalálása a nagyvilágban Siemens nevéhez fűződik. (Jedlik eredeti készüléke saját kezű használati utasításával együtt a pannonhalmi főapátság könyvtárában található.)
Hogy miként történhetett meg vele ez a csúfság?
Nem érdekelte a szabadalmaztatás, az ő életében a sikeres kísérletek jelentettek értéket. A bemutató, a jelenség érthető magyarázata feletti öröm éltette, a hallgatók rácsodálkozása volt számára érték, a hírnév, a pénz nem volt szempont.
|
Micsoda gyönyörű kísérleti eszközök!
M. Schmidt János / Népszabadság |
Egy lépéssel odább megcsodálhatjuk az elektron, az ionsugarak, a röntgensugarak felfedezését szolgáló kísérletek elengedhetetlen eszközét, a több ezer voltos feszültség előállítására szolgáló szikrainduktor kisülését, látványos fényjelenségek kíséretében egy XIX. századi influenciagépet is kipróbálhatunk.
Terjedelmes darab a lakóházi transzformátorállomás, azaz a kutyaól az 1900-as évek elejéről.
A kutyaólban a főhálózatról érkező 3000 voltos feszültséget a lakásokban alkalmazott 105 voltra csökkentették. Zárható, bádoggal bélelt alkalmatosság volt, amelyben a transzformátor mellett helyet kaptak az öklömnyi biztosítékok is.
A kiállításon egy gurítógyűrűs transzformátort tettek a kutyaólba – meggyűrűzve könnyebben mozgott a trafó. Az a transzformátor, amelynek első példányát pusztán méréstechnikai célokra fejlesztette ki és szabadalmaztatta 1885-ben Déri Miksa, Bláthy és Zipernovszky Károly.
Antal Ildikó, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum vezetője szerint azért nézzenek be az érdeklődők, hogy ízelítőt kapjanak a magyar tudománytörténet különösen sikeres korszakából. A múzeum pár évvel ezelőtt vállalta, hogy ebben a felvillanyozó témában összeállít egy vándorkiállítást, ezt a koncepciót bővítették, gondolták most újra.
A cél az volt, hogy bemutassák, hogy az elektromosság a kezdeti kísérletektől, felismerésektől miként jutott el napjainkig, figyelve a mérföldkövekre, kiemelve a magyar lépéseket, Jedliket vagy éppen a kriptonnal töltött izzólámpa feltalálóját, Bródy Imrét.
Bródy is tudta, hogy az izzószál hőmérsékletének emelésével az izzólámpák több fényt adnak. A magasabb hőmérséklet azonban rövidebb élettartammal jár együtt az izzószál intenzívebb fogyása miatt. Azt is tudta, hogy a gáztöltésű izzólámpa hatásfoka javul, ha a töltőgáz kripton, ám ilyen tömegesen gyártott izzólámpára senki sem mert gondolni a kripton magas ára miatt. Bródy szívós kutatómunkával megállapította, hogy 1000 köbméter levegőből 1,5 liter kripton nyerhető ki: a cseppfolyósított levegőből mosták ki a kripton többségét.
Erre a technológiára alapozva az Egyesült Izzó felépítette és 1937-ben üzembe helyezte a világ első kriptongyárát Ajkán, amely a korábbi ár kevesebb mint háromezred részéért állította elő a nemesgázt.
A kriptontöltésű izzólámpa világsiker lett, ma is tömegesen gyártják. Bródyt 1944. december 20-án a mühldorfi lágerben SS-katonák halálra verték. Egy olyan helyiségben, amelyet kriptonlámpa fénye világított be.
A Közlekedési Múzeumban 2014. március 7-től június 29-ig tekinthető meg az Elektrotechnikai Gyűjtemény kibővített utazó interaktív kiállítása.
