Egyetlen kormánytisztviselő sem fog önmagában azért pert nyerni, mert indokolás nélkül rúgták ki, a bíróságoknak ugyanis a felmentésük idején érvényes, bár kedd óta alkotmányellenes szabályok szerint kell ítélkezniük. Jogorvoslati fórumként marad az Európai Bíróság?

Nem mindegy, hogy kötél vagy golyó által végeznek ki valakit, Batthyány Lajos például mindent megtett a megalázó akasztás elkerülése érdekében, és meg is kapta a sortüzet. Az Alkotmánybíróság tegnapi döntése is visszaadhatja egy megsemmisített törvény áldozatainak méltóságát, de az állásukat, megélhetésüket már nem.

Több okból is alkotmányellenes a kormánytisztviselők indokolás nélküli menesztésének lehetőségét megteremtő törvény - így döntött tegnap az Alkotmánybíróság. Akit már kirúgtak, annak a határozat legfeljebb erkölcsi elégtételt jelent.

Lövétei István alkotmányjogász szerint kiegyezés a politikával, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) ez év május 31-ei hatállyal semmisítette meg a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó, keddi határozatában alkotmányellenesnek ítélt szabályt.

Az Alkotmánybíróság mai határozatában egyhangúlag alkotmányellenesnek nyilvánította a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését. Az alkotmányellenes rendelkezést 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg a testület.

Alkotmányellenes a köztisztviselők indokolás nélküli felmentésének lehetőségét megteremtő törvény - véli a Jobbik – , ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Nemcsak az államigazgatásban, hanem a közigazgatásban is lehetőség lesz jövő évtől arra, hogy a munkáltató indoklás nélkül bocsássa el a munkavállalót; egyebek mellett ezt a rendelkezést is tartalmazza a Fidesz által az Országgyűlés elé terjesztett törvénymódosítás.

Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

A visszamenőleges és „elkobzó jellegű” adózás az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szerint alkotmányellenes. Az eddigi döntések tükrében nem lehet kétséges, hogy az AB miként dönt a kétmillió forint feletti végkielégítések utólagos megsarcolására vonatkozó törvénymódosításról. A 98 százalékos különadó eddig mindössze hárommillió forintot hozott a költségvetésnek.

A hétvégén rendezték meg az első Regeneráció Kormányzati Karrier Expót. A cél: feltölteni az államigazgatást fiatal, diplomás, angolul beszélő fiatalokkal, akik külföld helyett, itthon kamatoztatják a tudásukat.

Tucatnyian fordulnak a szocialisták munkajogi segélyszolgálatához, sokan bírósághoz is mennek – tudta meg a Népszabadság. A jogsegélyszolgálat elindításáról még az MSZP egyik korábbi kongresszusa döntött. Ekkor határoztak az árvízkárosultakat támogató segélyalap életre hívásáról, és fogadták el a párt megújulásának irányát rögzítő tizenkét pontot is.

Nagyanyám mondása szerint, nő létemre, már fiatalon „emberhelyen” dolgoztam és nem „asszonyhelyen”. Mostanság, amikor a kormány olyan sűrűn használja a választópolgárok megnevezésére az ember szót, sokszor elgondolkodom azon, hogy mit is jelent ma ez a fogalom, amely ifjú koromban olyan büszkén hangzott.

A személycserék a minisztériumok állományának eddig legfeljebb tíz százalékát érintették – tudtuk meg kormányzati forrásból. Az érdekképviselet szerint a fideszes kádereknek csinálnak helyet, a kirúgásokat pedig etikátlanul intézik.

A Fidesz a Hagyó Miklósoktól megborult szocialista pártra mutatva, kellő érzékenységgel hivatkozik a jó erkölcsre a végkielégítések kapcsán. Jó és erkölcsös dolog tehát kétmillió forint végkielégítést kapni hosszú évek jó és erkölcsös munkája után, jó és erkölcsös, ha az afölött járó összeget 98 százalékos adóval sújtják, mert – így a Fidesz végső érvként – ennyit bír el a magyar gazdaság jelenlegi állapotában. Most akkor jó és erkölcsös a kétmilliós határ, vagy inkább a gazdasági kényszer diktálja?

Péntek óta nem általában a két hónapon túli, csupán a kétmillió feletti végkielégítés ütközik a „ jó erkölcsbe”. Egy hosszú ideje a közszférában dolgozó középvezetőnek a menesztése esetén fizetendő összeg már könnyen ebbe a kategóriába esik.

Csak a kétmillió feletti végkielégítésekre vetne ki 98 százalékos különadót a kormány, de azt ez év elejéig visszamenőleg is. Ahhoz, hogy erre legyen jogalap, bekerül az alkotmányba a jó erkölcsre hivatkozás. "Meg lehet csinálni, de ez nagyon durva" - mondják szakértők.

Navracsics Tibor jelenleg nem tartja kizártnak, hogy nem lesz létszámcsökkenés a közigazgatásban, átcsoportosítás azonban elképzelhető.

Elfogadták a kormánytisztviselői törvényt: változott az elnevezés, egyszerűbb a kirúgás.

Gúr Nándor szerint az MSZP-nek a köztársasági elnökhöz kellene fordulnia, hogy ne írja alá az Országgyűlés többsége által kedden elfogadandó, a kormánytisztviselőkről szóló törvényt.

A Fidesz a szavazás előtt visszavonta azt az általa benyújtott módosító indítványt, amely munkáltatói indokláshoz kötötte volna a kormánytisztviselők elbocsátását.