Feljelentéskiegészítést rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egy, a Facebookon két hete terjedő (a hétvége óta azonban már el nem érhető) fotó miatt. A képen cigány gyerekek voltak láthatók, képaláírásként pedig a következő szöveg: „Fertőző cigány genetikai hulladékok. Kiirtásuk ajánlott és kötelező!” Közvetlenül a fotó mellett pedig egy másik felhívás: „Ne hagyjuk felnőni őket, ezekből lesznek a gyilkosok!”

A fiatalok pontosan tudják, hogy a Facebookon mindenki szebbnek, többnek mutatja magát, mint amilyen: egyfajta álarcnak érzik a közösségi oldalon való megjelenést, ahol fontos szabály, hogy ne adják ki teljesen magukat.

A Duna vízszintjének emelkedésével növekedett a közösségi médiában megjelenő, mentést és védekezést segítő internetes megoldások száma is. Már az árvízi védekezés alatt teszteli a Vöröskereszt az úgynevezett Közösségi Média Információs Központot, amely egy újonnan fejlesztett rendszer a hatósági és a lakossági vészhelyzeti információk gyűjtésére és kategorizálására.

Sokféle viszonyban lehetnek a cégek a Facebookkal. Egy dolgot nem tehetnek: hogy nincsenek viszonyban a legnagyobb közösségiháló-vállalkozással. Már csak azért sem, mert ez is egy viszony...

Egy olasz államügyész nyomozást kezdeményezett annak ügyében, hogy a Facebook miként engedhette olyan sértő és zaklató bejegyzések közzétételét, amelyek miatt egy 14 esztendős olasz lány öngyilkosságot követett el.

Bárány báránynak farkasa mottóval rendezték meg Siófokon a Media Hungary kétnapos szakmai konferenciát. Több mint 1800 vendég, 220 előadó, 80 előadás és vita – a 2013-as Média Hungary kétnapos konferencián többek között a médiapiac kilátásairól, az online és a hagyományos médiatípusok harcáról, vagy a gyűlöletkampányokról is szó esett.

Hamarosan az interneten zajló kommunikációt is lehallgathatja a szövetségi nyomozóhivatal, azaz az FBI. A Fehér Ház ugyanis a közeljövőben olyan törvényjavaslattal áll elő, amely hatalmas pénzbüntetésekkel kényszerítené rá az internetes cégeket, köztük a Google-t és a Facebookot, hogy engedjenek betekintést a nyomozások szempontjából fontos személyek e-mailjeibe, online csevegésébe – írta tegnap a The New York Times az iparágat jól ismerő forrásokra hivatkozva.

Harmincmillió dollárt fizetett a Yahoo egy 17 éves angol hipszternek a legújabb okostelefonos fejlesztéséért, pontosabban, azért a cégért, amellyel ezt tető alá hozta. Nem ez az első millió dolláros garázscég-akvizíció, a minap pont az Apple vásárolt be húszmillióért egy olyan vállalatba, amely épületen belüli navigációs megoldásokat fejleszt.

A többség igyekszik jó színben feltüntetni magát a közösségi oldalakon: előnyös képeket és pozitív eseményekkel kapcsolatos bejegyzéseket posztolnak, és ha letörtek, már saját Facebook-profiljuk látványától is jobb kedvre derülnek.

Egy amerikai HR-szakemberek körében készített felmérés szerint a hetven százalékuk már utasított el állásra jelentkezőt amiatt, amit a közösségi oldalakon talált róla, viszont a háromnegyedük a Facebookot, a Twittert és a LinkedInt is használja munkatárskeresésre.

Aki a közösségi oldalak és a keresők adatcsapdáitól csak félt, az egy új, az amerikai Raytheon haditechnológiai cég által kifejlesztett civil alkalmazástól egyenesen rettegni fog. Eddig ugyanis „csupán” a múltunk volt nyitott könyv az említett adatgyárak jóvoltából, a 2010 óta fejlesztett és várhatóan idén áprilisban végleges formát öltő RIOT (Rapid Information Overlay Technology) viszont arra is képes, hogy a múlt tényeiből prognózist készítsen, a megfigyelők elé rajzolva a jövőt.

Áll a bál a Facebook újdonsága körül: nem mindenkinek tetszik, hogy a Graph Search – vagyis grafikus kereső – könnyedén tud keresgélni a Facebookon elérhető, a felhasználók által megadott személyes adatok között, sőt az információkat össze is tudja kapcsolni.

A Facebook a világ egyik leggyakrabban használt szociális hálózata, egy tavaly októberi adat szerint egymilliárd felhasználója van. Bár a felhasználói - mint a közösségi oldalak többségének - inkább a fiatalabb korcsoportokból kerülnek ki, mégis megkerülhetetlen a kényes kérdés: mi történik a közösségi oldalak profiljaival a tagok halála után?

Nemzetközi szinten a közösségi médiát használók napi 3,6 órát „röpdösnek” a cybertérben. Ez ébrenlétük időszakának egynegyedét jelenti.

Meglepő vagy éppen nagyon is magától értetődő, hogy a képek és ábrák a legelterjedtebbek a közösségi oldalakon történő megosztások között, legyen az alkotó és szabad önkifejezés eszközei közül bármelyik: a Facebook, a Twitter vagy a YouTube. Megjelentek és egyre ismertebbek már nálunk is a csak vizuális kommunikációra kifejlesztett közösségi internetes megoldások, mint például a Pinterest weboldala, vagy az Instagram mobilalkalmazás.

Elsősorban a technológia fejlődése, a kommunikációs szokások változása, a közösségi oldalak térnyerése miatt folyamatosan veszítenek népszerűségükből a mobiltelefonon küldhető szöveges üzenetek (SMS).

A jövőben akár postacímként is szolgálhat a Facebook vagy Twitter profil, mivel egy új szolgáltatási forma a küldemények kézbesítésének dinamikusabbá tétele érdekében fizikai postacímet kíván rendelni a felhasználók közösségi hálózati profiljához - írja a TechCrunch technológiai hírportál.

Az ismerősök számának gyarapodásával együtt a Facebook-felhasználók stresszérzete is növekszik - derült ki egy új tanulmányból.

Sokszor nem tudni, hogy egy-egy kegyetlenebb bűncselekmény híreinek netes megosztása körül felcsapó gyűlöletnél mennyi választ el a tettektől.

Jól meg kell gondolniuk a mentősöknek, hogy mit osztanak meg Facebook oldalukon, miről és hogyan nyilvánítanak véleményt, ugyanis aktivitásukat figyelik és büntetnek is, értesült az fn24.