Már a második kötetet vehették kezükbe az érdeklődők Móricz Zsigmond naplóiból: az 1926 és 1929 közötti időszak feljegyzéseit, melyekben kendőzetlenül beszél válságairól, a nőkhöz és az íráshoz fűződő viszonyáról, életművéről. A legizgalmasabb kérdés a kiadvány kapcsán mégis az: milyen változásokat, elmozdulásokat indított el a publikáció a kanonizált Móricz-képben? A Petőfi Irodalmi Múzeumban erről is beszélgetett Gajdó Tamás színháztörténész, Tverdota György irodalomtörténész és Cséve Anna, a kötetek szerkesztője.

Csütörtök délutántól hétfő estig nyolcvanharmadik alkalommal rendezik meg idén a magyar írás ünnepét, az Ünnepi Könyvhetet, amelyhez immár a tizenegyedik Gyermekkönyvnapok rendezvénye társul. Az utóbbi években örvendetesen bővült a helyszínek száma: tavaly már 84 hazai településen jelentek meg a könyvsátrak, amelyeket Kolozsváron is fölállítottak. A pesti Vörösmarty téren hagyományosan megrendezett központi könyvünnepet, amelyet idén Ferdinandy György nyit meg, időtartamában nem követik szolgaian a vidéki rendezvények.

Az amerikai kormány szerdán trösztellenes eljárást kezdeményezett az Apple és több könyvkiadó ellen, azzal vádolva őket, hogy a verseny korlátozásának érdekében az elektronikus könyvek árának emelésére szövetkeztek.

Tavaly ismét kevesebb könyvet vásároltunk itthon, mint előző évben, és ezzel folytatódott a harmadik éve tartó könyvpiaci recesszió – derül ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) frissen összesített adataiból.

Divatok jönnek, divatok mennek, intézhetnénk el akár egy kézlegyintéssel a cikket, csakhogy bizonyos divathullámok örökre megváltoztatják a világot. Nincs pénz a gyermekkönyvben – talán ezt a mondatot hallja a legtöbbet Rowling, mikor is a Harry Potter első részének keres ügynökséget, kiadót. Azóta tudjuk, temérdek pénz van a gyermekkönyvkiadásban. És ez is a Harry Potter utáni idők egyik legfőbb jellemzője: sikerre váró könyvek iszonyú halmaza jelent meg a polcokon.

Mint minden történelmi személyiség, Horthy Miklós is megérdemli, hogy elfoglalhassa az őt megillető helyet a közgondolkodásban – ez a könyv utolsó előtti szövegmondata. E helyfoglalásért írta ismeretterjesztő kismonográfiáját a szerző. Szükség is van efféle munká(k)ra, mert Magyarország negyed évszázadig első emberéről életében és halála után is tengernyi szélsőséges vélemény hangzott el, íródott le itthon és a határainkon kívül.

Tavaly december 31-ével felszabadultak a Joyce-jogok, vagyis eltelt a James Joyce halálától, 1941-től számított hetven év, így művei szabadon kiadhatók. Júniusra nálunk is megjelenik az Európa Kiadónál az Ulysses új fordítása. Olvasóinknak éppen két évvel ezelőtt számoltunk be arról, hogy egy fiatal irodalomtörténészekből álló fordítócsoport Kappanyos András vezetésével újrafordította a regényt, pontosabban Szentkuthy Miklós 1974-es fordítását alapnak tekintve elvégezte a szükséges korrekciókat. Így egy minden eddiginél pontosabb, de a korábbi fordítások irodalmi értékeit is megtartó magyar szöveg jött létre. Ez jelenik meg a tervek szerint idén, a Bloom-napon, június 16-án. Ez a regény napja: mivel a történet 1904. június 16-án játszódik, ennek emlékére világszerte, de főleg Dublinban vidám, jelmezes ünnepséggel szokták megidézni Joyce-t és a regény szereplőit a rajongók.

Burkolt pápai felszólításra a német katolikus egyház úgy döntött, áruba bocsátja részesedését abban a könyvkiadóban, amelyik miatt a hívők hónapok óta bírálják.

Mostanra elég sokan rádöbbentek, hogy a minimálbér kevesebb mint feléért hozzájuthatnak egy Amazon Kindle ekönyv-olvasóhoz wifivel és 3G mobilinternet-kapcsolattal. Továbbá legalább 30-féle egyéb típus is kapható 40 és 120 ezer forint közötti árakon. Még továbbá minden tablethez lehet letölteni ingyenes ekönyv-olvasó szoftvert. Úgyhogy nem az a kérdés, lehet-e elektronikusan olvasni, hanem hogy akarunk-e?

– Mándy Iván hetvenes években volt a csúcson. A Kádár-kor „kávéházi írójaként” a nyugatos novellairodalom folytatójának, az öntörvényű urbánus világ őrzőjének, s mint ilyen, a hivatalos „szocialista” normáktól távolságot tartónak számított – értékeli az írót Reményi József Tamás, a Palatinus Kiadó főszerkesztője.

Lassan kezd beérni a négy-öt éve indított munka: a könyvhéten két új kötet jelent meg a Kosztolányi-életmű kritikai kiadásának sorozatából, és a tavaly napvilágot látott Édes Anna szerkesztője, Veres András irodalomtörténész (aki egyúttal a sorozatnak is egyik szerkesztője) átvehette a Szépírók Díját az esszé/kritika kategóriában.

A Duna Interanational Kiadó és a Mentor Könyvkiadó új, a hírlapárusoknál is kapható Wass Albert sorozatának a szerzői jogból származó bevételeit a jogutódok a holtmarosi árvaház működtetésére, valamint más, Erdélyben nélkülözhetetlen szociális jellegű támogatásra fordítják.

Történelmi intimitásokat ad ki 12 képeskönyvben Magánélet címmel a Mindennapi történelem sorozatban a Corvina Könyvkiadó; a sorozatot és benne az első kötetet, a Magánélet Mátyás király korában címűt sajtótájékoztatón mutatták be pénteken.

Nálunk is múlóban az a rögeszme, miszerint nem az a siker, ha kelendő egy mű, hanem az, ha az irodalmi kánon magasra értékeli - derült ki azon a vitán, amelyet szerdán tartott a Könyvhét című lap a Petőfi Irodalmi Múzeumban a könyvsiker titkairól.

A Kindle elektronikuskönyv-olvasóra optimalizált digitális könyvekből 2010 utolsó negyedében már folyamatosan többet adott el az Amazon, mint a hagyományos könyvekből.

Januárban elindulhat a 2006 óta vajúdó Márai-könyvprogram, a Nemzeti Kulturális Alap eddigi legnagyobb, évi egymilliárdos vállalkozása. A korábbi elképzelésekhez képest lényeges változás, hogy a könyvtárak a Márai-könyvcsomag 30 százalékát kötelezően kapják meg, csak a többiből választhatnak.

Robbanásszerű növekedés jellemezte az utóbbi évtizedben a hazai gyerekkönyvkiadást, a szaporodó olvasnivaló értékrendjét befolyásoló intézményi háttérrel azonban nem lehetünk elégedettek. Szakértők a Gyerekkönyv Intézet megalapítását sürgetik.

A recski kényszermunkatábor egykori foglya arról beszél, hogyan segítette Rejtő Jenő abban, hogy társaival elviseljék az elviselhetetlen megpróbáltatásokat. A Hamdenben élő Györgyey Ferenc Aladárral New Haven-ben beszélgettünk.

A szótárkiadásban már nem a nyomtatott kiadvány versenyez az elektronikussal vagy internetessel, hanem az utóbbin belül az ingyenes a minőségi, de térítésért hozzáférhetővel – hangzott el a hetedik alkalommal megrendezett budapesti Szótárnapon.