Vajon akadt-e festő, aki a most megújuló Margit híd állványzatainak lenyűgöző látványában megfesteni való témát látott? Nem hiszem. Talán Mácsai István volt az utolsó, aki ecsetet ragadott, ha szépnek látott ilyesmit, netán egy feltúrt pesti utcát a piros-fehér csíkos terelőkorlátokkal. Ő még ecsetre méltónak találta például az új Erzsébet híd építését is 1960-ban. Ez a festménye most a Festett képek a városról című kiállításon látható a Budapesti Történeti Múzeumban, a Várban.

A zöldségestől kérek útbaigazítást a Hurok utca felé, amely különben egyáltalán nem mond ellent nevének: valóban hurok formájú. Itt, a Pöttyös utcai metróállomástól néhány percre működik a Zöld Kakas Líceum, amely korántsem egy szimpla fővárosi középiskola, már kívülről sem: a falakat graffitik borítják. Kedd délutánonként rendhagyó órákat tartanak itt a város élhetőbbé tételéért többnyire festékkel küzdő Világ-Kép Kulturális Egyesület munkatársai. Nem szakkört, noha abból is van néhány a líceumban.

Errefelé csak költők szoktak ilyen tömör életművet létrehozni, önpusztítóan élni és korán meghalni. Kondor Béla ma nyolcvan éve, kilencszázharmincban született és hetvenkettőben hunyt el, halálával brutálisan megfelezve ezt a négyötöd évszázadot.

Az első benyomás: nemzeti galéria a Nemzeti Galériában. Ott van Ferenczy Pásztorlánykája, Markó Visegrádja, Donát Kazinczy-portréja és Csokonai sokgombos márványbüsztje ugyancsak Ferenczytől. Tovább Attila lakomája Than Mór előadásában, a Munkácsy-féle Honfoglalás vázlata – csupa olyan fő mű, amelyek előtt már a Kossuth téri Nemzeti Galériában is tiszteleghettünk. Aztán, ha rögtön az első teremrész, azaz A szép mesterségek kezdete fejezet után betérünk az oszlopok mögé, a mellékkápolnába, rá kell jönnünk, hogy valami egészen másról van szó. Római II.: A hon- és népismeret képei. Itt már ritkán vagy sosem látott rézkarcokat, de kivált akvarelleket és színezett metszeteket látunk muzsikus cigányokról, nemesprémes szász és hímzett subás magyar parasztokról.

Na most a Képzőművészeti Egyetem epreskerti Kálváriájában nyílt egy felnőtt böngésző . Nem ez a hivatalos neve, hanem, hogy Konrád Áron kiállítása, mert így hívják a művészt, aki a tengernyi felfedezni valókat festette meg szemodaszögezőn.

Budapesti biennálét, saját kiadású művészeti folyóiratot, nemzetközi galériahálózatot és a Trianon-traumákra épülő tematikus tárlatot is tervez a Műcsarnok frissen kinevezett ügyvezető igazgatója, a debreceni MODEM-ből átigazolt Gulyás Gábor - tudtuk meg bemutatkozó sajtótájékoztatóján.

Ami az egyiküknek Wagner, az a másikuknak a Roxy Music. Virág Judit galériatulajdonosban, aukcióvezetőben és Legát Tibor újságíróban, a Kézi-Chopin együttes énekesében látszólag semmi közös nincs, kivéve talán egyvalamit: a felhúzható sárga játékcsirkét.

Ezek szerint száz esztendő kellett a Nyolcak teljes jogú honosításához. De bekövetkezett. A festőcsoport, amely megjelenésével a szellemi és politikai reakció hisztérikus elutasítását váltotta ki, amelynek közvetlen utóélete aktívabb változatban a lehazaárulózásban, de inkább a dölyfös indolenciában nyilvánult meg, s amely a tagok széttartó életpályájával igazolni látszott is ezt a nemtörődömséget, most beérkezett. Az első magyar avantgárd szerveződés fogadtatása totális. A nagyközönség ízlése és érzékenysége a száz év alatt elért hozzájuk, az aukciós árakban ez a népszerűség régóta mérhető, a pécsi termek látogatottsága tömeges és lelkes. A kiállítás mindezekhez méltó.

Információink szerint a MODEM jelenlegi igazgatója, Gulyás Gábor, aki február 1-től a Műcsarnok vezetője lesz, egyeztetéseket kezdett az esetleges együttműködésről a mintegy százezer példányban megjelenő, világszerte terjesztett Flash Art International kiadójával.

Horgas Eszter és Kádár János Miklós életében is nagy pillanatok helyszíne volt az Operaház: a fuvolaművésznő egyik nagy idoljával, Al di Meolával találkozott ott, a festőművésznek pedig szabad bejárása volt a direktori páholyba.

Rippl-Rónai József (1961-1927) festőművész születésének 150. évfordulója alkalmából szülővárosa, Kaposvár a 2011. évet a somogyi megyeszékhely legjelentősebb művészéről, az Európában is számon tartott festőóriásról való megemlékezés évének nyilvánítja.

Viszonylag olcsó, nem foglal sok helyet, könnyebb rá engedélyt kapni, mint egy lovas szoborra, tág teret ad a művészi invenciónak (már amikor, persze), mi az? A domborműves emléktábla – korunk Budapestjének legkedveltebb képzőművészeti eszköze arra, hogy a jelent átmentse a jövőbe.

A Népszabadságban (is) rendszeresen illusztráló Tettamantitól azt kérdeztük, tart-e attól, hogy a Médiatanács sértőnek találja egy illusztrációját? Milyen különleges kötődése van a női mellekhez? Van különbség balos és jobbos humor között?

A Népszabadságban (is) rendszeresen illusztráló Tettamantitól azt kérdeztük, tart-e attól, ha a Médiatanács sértőnek találja egy illusztrációját, akár milliós bírság járhat érte? Milyen különleges kötődése van a női mellekhez? Van különbség balos és jobbos humor között? Készítette: [url=http://www.noltv.hu/search/?w=cikk&find=j%E9ssy+g%E1]Perjéssy Gábor[/url], [url=http://www.noltv.hu/search/?w=cikk&find=szemere]Szemere Katalin[/url]

Nyilván az a híressé vált történet is elhangzik csütörtök este a Szépművészeti Múzeum 8+8=Nyolcak című beszélgetésén, amikor Barki Gergely művészettörténész a Stuart Little kisegér című hollywoodi gyerekfilm egyik jelenetében meglátta a szereplők mögött a falon Berény Róbert lappangó mesterművét, az Alvó nő fekete vázával című alkotást. A beszélgetés ugyanis arról szól majd, hogy milyen széles körű kutatás, valóságos képvadászat előzte meg a pécsi Nyolcak kiállítást, a híres festőcsoport tagjainak elveszett művei nyomában.

Jó volna azt is látni, miket festett a festő Hetey Katalin idehaza. Szőnyi-tanítvány volt negyvenkettőtől negyvenhétig, utána, ötvenhatos távoztáig a képzőművészeti gimnázium tanára, részt vett az országos kiállításokon – ha nem írnák az életrajzok, akkor is nyilvánvaló volna, hogy a természetből indult ki.

Tíz éve nem vesz föl más színű inget Koronczi Endre, csak sárgát. Haját, mint egy punk, kétoldalt fejtetőig borotválja, garzonjának plafonja biciklikeréknyomokkal van tele, saját szobrával osztja meg garzonját, és állítja, hogy még képzőművésznél is kiválóbb lesz egyszer nagymamának.

Két igen eltérő kiállítást rendezett a Modem a kimeríthetetlen Antal-Lusztig-gyűjteményből. Az egyik a poétikus A héttoronyba zárva címet és a Melankólia a modern művészetben alcímet kapta, a másik azt, hogy A kartuson kívül, de az alárendelt sor ezt is megmagyarázza: Monokróm művek az Antal-Lusztig-gyűjteményben.

Jó volna tudni, mit csinált Borsos Miklós kilencszázhatvan és nyolcvanegy között. Hatvanig, bő másfél évtizeden át tanított az iparművészeti főiskolán, aztán csak húsz év múlva újra a képzőművészetin, és a kortársak tudni vélték, hogy az előzőről eltávolították, „valami volt vele”. Azt azonban pontosan tudjuk, mit csinált addig. Alkotott, és tanárként továbbadott egy olyan szobrászatot, amely a görög–római örökséget valami egészen varázslatos módon elevenítette modernné, megteremtett egy olyan kultúrát, amelyre egymagában alapozni lehetett a „pannon szellem” fikcióját. Iskolát csinált, amelynek sok-sok tagja volt, köztük Csekovszky Árpád is, az utódja a katedrán bizonyos értelemben.

Sok köztéri mű készül Budapesten, de autonóm díszítő munka szinte egyáltalán nem. A főváros jószerével csak emlékművekkel, emlékmegőrző alkotásokkal gyarapszik, másképp fogalmazva: hiányzik az örömzene – hívta fel a figyelmet a szakember, aki egyelőre nem látja a lex turul hatását.