Stílszerűen november 7-én tartja harmadik szocreál árverését a Pintér Galéria az 1945-től a hatvanas évekig terjedő időszak képző- és iparművészeti alkotásaiból, termékeiből, relikviáiból, a rendszerrel összefüggő dokumentumokból. Mint a korábbi két, hasonló témájú árverésen, most is Lenin a sztár.

Október 27-től négy napon át várja a látogatókat a Magyarországon megrendezendő egyetlen kortárs nemzetközi képzőművészeti vásár, az Art Market Budapest 2011. A Közép- és Kelet-Európa művészetének bemutatására összpontosító seregszemlét váratlanul jelentős érdeklődés mellett nyitották meg: a budapesti Millenáris B csarnokát közel 70 kiállító töltötte meg.

A 150 éve született Rippl-Rónai Józsefre emlékezik a Magyar Nemzeti Galéria: ma nyít kiállításán: a művész gazdag rajzi és sokszorosított grafikai munkásságát mutatja be. Az alkotások magától a művésztől, illetve három, a magyar századelő képzőművészeti életében jelentős szerepet játszó, gyűjtő szakember - Petrovics Elek, Meller Simon és dr. Majovszky Pál - ajándékaként kerültek a gyűjteménybe.

Művészeti alkotásokat, performanszokat, installációkat hoznak létre a kidobott szemétből és lomokból művésztrénerek vezetésével a résztvevők szerdától péntekig a Ferencvárosban, Budapesten.

Orbán Viktor zoknija vajon bűzlik-e? De talán ennél is jobban érdekelheti a pozsonyi kortársképzőművészet-fogyasztókat, hogy milyenek a kipárolgásai mondjuk a szlovák kormány éléről nemrég lemondott Iveta Radicovának. Ezért Pozsony külvárosi galériájában – a nemzetközi Tranzit program egyik székhelyén – a kiállító magyar művészek szlovák politikusok portréit ragasztották pénzbedobósautomata-installációjukra.

Azzá válsz, amit látsz – mondogatta a legenda szerint tanítványainak a hűvös októberi esti séták alkalmával a Körút színeit, formáit figyelve egy neves képzőművész.

Életének 83. évében elhunyt Kemény Éva Munkácsy-díjas grafikusművész, a József Attila Művészeti Centrum Alapítvány alapítója, munkatársa.

Emberi hamvakból készített képeket Roman Tyc cseh festőművész. Tyc azt állítja, képeivel, amelyekből kedden este nyílik kiállítás egy prágai galériában, arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az emberi hamvak gyakran minden kegyelet nélkül nem a temetőkben, hanem a szeméttelepeken kötnek ki.

Megnyílt az I. Nemzetközi Rajz- és Képgrafikai Biennále pénteken Győrött, az Esterházy-palotában. A seregszemle témája a szerepcsere, a bemutatón 95 alkotó vonultatja fel munkáit: szabadkézi rajzokat, magas-, mély- és síknyomásos technikával, valamint szerigráfiával készült grafikai lapokat, művészkönyveket és térbeli installációkat.

Éppen tíz évvel ezelőtt, 2001 nyarán kavart óriási hullámokat az a sellőszobor, amelyet a debreceni városháza az alkotója megkérdezése nélkül fűrészeltetett le a főtéri szökőkútról, mert az állítólag nem tetszett a helyi lakosoknak.

Szeptember másodikától mindenki számára látogatható lesz a várdai Szász-kúria, ahol élete utolsó évtizedében élt és dolgozott Szász Endre világhírű festőművész.

Régi kaposvári anzikszot tett a katalógus elejére a szerzője, a kurátor Horváth János. Gondolom, miheztartás végett. A felvétel láthatóan nem tizenkilencedik századi, mert hatalmas villanyoszlopok uralják az utcaképet, van közvilágítás, és távíróvezetékek ácsolt keretei magasítják vagy nyomják még alacsonyabbra a ma is Fő utca főutca végig földszintes házait. A megdöbbentő azonban nem a földszintesség, hanem az az elhanyagolt, burkolatlan, az elmosódó képen is kátyús-gödrösnek látszó úttest, amelyen lóvontatásúak haladnak.

Szombaton 83 éves korában meghalt Rátkay Endre festőművész, a kortárs képzőművészet egyik kiemelkedő alakja.

Azt persze sosem fogja megtudni a látogató, hogy a kiválasztott négy egyetem végzettjei vagy a kurátorok teljesítményét látja-e. Ez egy válogatás.

A közkeletű bölcsesség szerint az az igazi festmény, ami úgy ábrázol egy gyümölcsöt, hogy bele akarunk harapni. Vagy ki ne ismerné az alaptörténetet, amelyben a festő megtévesztette az ítészt, aki szét akarta húzni képén a függönyt, ám a művész valójában a függönyt festette.

Magyarország szubjektív atlasza címmel jelent meg az a kötet, amely mintegy ötven fiatal alkotó elképzelését mutatja be hazájáról. Az alkotók személyes történeteken keresztül rajzolták meg a mai Magyarország képét.

Van a Szigetnek egy szelete, amelyet még a térképen is külön színnel jelölnek: a Színház-Tánc-Cirkusz-Kabaré részleg. Itt általában nem dübörögnek a hangfalak, nem decibelben mérik a kultúrát. Azért írom, hogy általában, mert a Fidelio Octopus Összművészeti Helyszín igencsak megszenvedi, hogy új szomszédot kapott: az Európa Színpadot.

Mideo Cruzt legutóbbi munkája, a 'Poleteismo' miatt szüntelenül támadások érik: vallási csoportok, befolyásos emberek tiltakoznak Cruz provokatív művészete ellen. Nem mindenki viseli jól a bohócorros Krisztus szobrot.

Nagyon imponál nekem, hogy Bellák Gábor elbizonytalanítja a Visegrád státusát. Feltárja, hogy a XIX. század első negyedére datált kép csak 1890-ben került köztulajdonba, előtte semmiféle forrás nem tud róla, kikutatta, hogy csak a kilencszázharmincas évek művészettörténet-írása emelte nemzeti jelképpé. Nem azt állítja a katalógus-tanulmány, hogy a szimbolikussá emelkedett mű nem idősebb Markó Károly munkája, csak azt rögzíti tudományos fegyelemmel, hogy a mester szerzősége nem bizonyítható.

Szerdán, londoni otthonában meghalt Lucian Freud, világhírű festőművész, Sigmund Freud unokája. Állítólag még élete utolsó napján is festett. 88 éves volt.