A hatodik születésnapját múlt szombaton rendkívüli nyitva tartással és változatos programokkal, filmvetítésekkel, koncertekkel ünneplő ­MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban az ünnepi rendezvénysorozat csúcspontja kétségkívül Antal Péter rendhagyó tárlatvezetése volt. Elvégre ő az a műgyűjtő, akinek kollekciójára, az 1920-as években létrejött Antal–Lusztig-gyűjteményre alapozva 2006-ban megalakult a MODEM, amely mára Debrecen legfontosabb és legnagyobb hatású kulturális intézményévé nőtte ki magát.

Ismét bebizonyosodott, nem először, hogy Ék Sándor toleráns tanár lehetett. A grafikai szakot nála végző Deim Pál hatvanegyben–hatvannégyben olyan látomásos tájat, olyan konstruktív-víziós városkép rézkarcot készített, amelyeknek – más jeles növendékeknél is tapasztalhattuk ezt – semmi köze nem volt a mester szocialista realizmusához.

Hogyan is lehetett volna szürrealizmus a keresztény-nemzeti Magyarországon! Hiszen a neoklasszicizmustól eltérőre már gyanakodtak, az avantgárdot egészében inszinuálták, beszűrődéseit is helytelenítették. És nem csak a művészetpolitika volt elutasító, mire a szürrealizmus kint megszületett, addigra itthon a legigényesebb, legfüggetlenebb (legszűkebb) hazai közönség sem tartott igényt forma- és eszménybontásokra. A kubizmusnak, konstruktivizmusnak, expresszionizmusnak volt annyi előnye, hogy ezeknek így-úgy megalapoztak a háború előtti meg a forradalmi évek. De a húszas évek későszülöttjének, a szürrealizmusnak ilyen múltja nem lehetett; Bortnyik kiábrándult metafizikus festészete mint szürrealizmuselőzmény is kint, az emigrációban született.

„Ha majd gyerekem születik, szeretném, ha a szobája plafonján a naprendszer lenne” – közölte annak idején egy gimnáziumi évfolyamtárs Böröcz Petrával (képünkön), és ezen mindketten jót nevettek. Aztán, immár felnőtt férfiként, felhívta Petrát, akiről tudta, hogy kiskora óta szenvedélye a rajzolás: „Útban a gyerek, jöhet a naprendszer!”

Nyári este. Sűrű, nehéz pára üli meg a levegőt. A Nap másnapos óriásként nyújtózkodik az égen, a fák csukott szemmel dülöngélnek a csöndben. A táj egykedvűen, kérlelhetetlenül magányos. Hat óra körül, a dombok között kanyargó úton lassú, puha mozdulatokkal sétáló tigris jelenik meg. Fejét oldalra hajtja, megáll, a napot és a fákat figyeli.

Nem csinált nagy ügyet sajtó, szakma, közvélemény a Vasarely Múzeum jubileumából, csupán maga az intézmény emlékezik meg két szerény, öntudatos kiállítással a huszonötödik születésnapjáról. Olyannal, amilyenek a közgyűjtemények, amelyekből a válogatás történt. Nem a névadó kollekcióját illetően, azt mind az idősebb pécsi testvér, mind az óbudai Vasarely Múzeum életmű-részletességgel mutathatja be – hanem a környezet, az elődök, az utódok, azaz a valamiképpen és valamilyen jelzővel konstruktivisták ügyében, amelyet a fővárosi kiállítóhely folyamatosan napirenden tart.

Augusztus 16-án nyílik az Ernst Múzeumban a világhírű kínai művész, Ai Weiwei fotókiállítása. A neves alkotó, akinél – több nemzetközi szaklap szerint – az elmúlt években senki nem gyakorolt nagyobb hatást a kortárs képzőművészetre, személyesen nem vehet részt a megnyitón, mert a hatóságok nem engedélyezik külföldre utazását.

Évtizedekig lappangó, a széles nyilvánosság előtt ismeretlen Munkácsy-képet mutatott be Pákh Imre műgyűjtő pénteken a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Az Egy legény az asztalnál címet viselő képet 1874-ben Békéscsabán festette Munkácsy Mihály A falu hőse című alkotása egyik előtanulmányaként - mondta az amerikai-magyar üzletember.

drMáriás Béla zenész, író és képzőművész azt mondja, ideje volna megszervezni az ízlésrendőrséget, Vető Viktória, a Sziget Fesztivál szóvivője meg úgy gondolja, több bölcsességre volna szükség. Mindkét felvetéssel egyetértünk.

Mi a magyar most? címmel jelent meg nemrég fontos tanulmánykötet, most pedig hasonló címmel nyílt kiállítás a Műcsarnokban. A kérdésre több mint ötven hazai kortárs képzőművész keresi a választ. Ez a tárlat a művészetről vagy az önazonosság acélozásáról szól? Egyebek mellett erről is kérdeztük a Műcsarnok igazgatóját, a kiállítás kurátorát, Gulyás Gábort.

Kim Dzsong Il minden bizonnyal forog a sírjában. A kommunista Észak-Korea tavaly elhunyt diktátora a Hétévi vágyakozás című filmből jól ismert Marilyn Monroe-pózban próbálja megfékezni fellebbenő fehér ruháját, miközben védjegyévé vált szemüvege mögül szégyenlősen nevet.

Az ecsetből a hígító kifolyt a PVC-padlóra, és ő nem törölte fel. Jött a főnök. Ordított, hogy büdös meg köcsög cigány. Hájas Zoltán meglepetten nézett körül. Hozzá beszél? És mit mond? Mit jelent az, hogy „cigány”?

– Most úgy érzem magam, mintha a Mont Blanc csúcsán kérdezné meg tőlem valaki, hogy megy a búvárkodás – nevet az Ős Kaján nevű étterem tulajdonosa. A francia élelmiszer-ipari szakember, séf, festő- és életművész, Pascal Leeman szerint ugyanis már nem fontos, hogyan és miért történt, hogy 21 évvel ezelőtt feleségével, Anne-nal együtt Magyarországra jöttek.

Böröcz András folytatja a hagyományait. Új kiállításának címadója, a Kalitkában egyenesen következik holokausztszobrászatából, bánya-bányász tárgykörének néhány darabja újra jelen van, még ceruzából faragott híres plasztikáit is megidézi ez a ceruzákat teljességgel nélkülöző alkalmi gyűjtemény. KRITIKA

Egy hónapja nyílt meg Kasselben a dOCUMENTA(13) című nemzetközi kortárs képzőművészeti kiállítássorozat Carolyn Christov-Bakargiev művészeti vezetésével. A szcénában túlzás nélkül csúcseseménynek nevezhető projekt (legutóbb, 2007-ben mintegy 250 ezren látták a tárlatokat) magyar szempontból még az „átlagosnál” is különlegesebb. Legutóbb húsz éve hívtak meg rá hazai művészt: 1992-ben Sugár János vett részt az ötévente megrendezett seregszemlén, előtte pedig 1977-ben Lakner László és St. Auby Tamás volt a dOCUMENTA vendége. Az idén viszont három magyar művész is elvihette alkotását, az újrázó St. Auby mellett Csákány István és Csörgő Attila.

Egy szerencsés véletlennek köszönhetően óriási ingyenreklámot kapott a Tate Modern múzeum évek óta szervezett Edward Munch kiállítása. Hiszen két hónapja sincs annak, hogy a Sotheby’s aukciósház a világsajtó figyelmétől övezve, rekordáron, 74 millió fontért árverezte el a leghíresebb norvég festő Sikoly című képének egyik változatát.

Egy percre se feledje ennek a kiállításnak a látogatója, hogy egy harmincegy éves korában meghalt festő a főszereplő. Hogy mit várunk, mit kapunk ma egy harmincegy esztendős művésztől.

A Londonban megrendezendő XXX. Nyári Olimpiai Játékok alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a már hagyományosnak mondható ezüst emlékérmék mellé idén először arany emlékpénzt bocsátott ki. Ezzel egy időben hagyományaihoz híven a Magyar Posta olimpiai bélyegsorozattal rukkolt elő.

A legnagyobb festőóriások, valamint Adolf Hitler szignójával ellátott képeket találtak bő egy hete a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói egy budapesti és szegedi akció során. Információink szerint a Klimt- és a Picasso-képet Budapesten foglalták le.

Miután a szobraimat felépítettem, lerombolom őket. Akkor lesznek kész – zavar össze Szőke Gábor Miklós, akit a közönség a méretes dinoszaurusz, King Kong vagy dobermann deszkaszobrairól ismerhet. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett huszonhét éves művész úgy tekint a falécekből készült alkotásaira, mintha élő, lélegző teremtmények volnának.