Az idei irodalmi Nobel-díjasnak eddig négy könyve jelent meg magyarul. Először a Sötét boltok utcája 1980-ban a Magvetőnél, ezt követte jókora kihagyás után 1996-ban az Augusztusi vasárnapok, melyet az Elek és Társa gondozott. A Dora Brudert 2006-ban jelentette meg a Vince, legújabb könyve pedig az idén jött ki a Tarandusnál, ez A Kis Bizsu. Az utóbbi két regény fordítóját, Rőhrig Esztert kérdeztük Patrick Modianóról.

M. Nagy Miklós, az elsődlegesen világirodalmi profilú Európa Kiadó igazgatója szerint az esélyesként emlegetett szerzőkre vigyáznak a kiadók, akár a piaci trendekkel szembemenve is ragaszkodnak hozzájuk. A ráfizetés ellenére is kiadják a Nobel-reménységeket, vagyis befolyásolják a szerzőgárda kialakítását már az ezzel kapcsolatos várakozások is.

Sokan nem tudják, hogy az irodalmi Nobel jelöltjeiről nem a svéd akadémia dönt, hanem különböző személyek és intézmények tehetnek javaslatokat: korábbi díjazottak, nyelv- és irodalomtudósok, tudományos intézmények, írószövetségek. Saját magát senki sem jelölheti, az indítványoknak legkésőbb január végéig kell beérkezniük Stockholmba.

Jelen állás szerint akár huszonegyszeres pénzt is kasszírozhat, aki Nádas Pétert választja az irodalmi Nobel-díj „várományosainak” a fogadóirodáknál elérhető aktuális listájáról – feltéve persze, ha a Svéd Királyi Akadémia is úgy dönt, hogy az idén a régóta esélyesként emlegetett prózaírónknak adja az elismerést.

A Kiotóban született Murakami Harukit tartották az utóbbi években az egyik legesélyesebbnek az irodalmi Nobel-díjra. Ha idén ő kapná az elismerést, akkor a magyar olvasóknak csak fel kellene nyúlniuk a polcra, hiszen a Geopen kiadó jóvoltából valamennyi regénye olvasható már magyarul. Ez összesen tíz címet jelent, plusz a nagy port felvert trilógia, az 1Q84. Idén novemberben Köddé vált elefánt címmel jelenik egy novellagyűjteménye.

A magyar olvasó általában évente egyszer, az irodalmi Nobel-díjra várva találkozik ilyen esélylatolgatásokkal, nálunk kétségtelenül a sportfogadásnak van a legnagyobb hagyománya. Ahol viszont másként van ez, ott gyakorlatilag minden olyan, a nyilvánosság előtt zajló dologra lehet fogadni, amelynek kimenetele többesélyes.

Balla Zsófia nem sokkal a rendszerváltás után telepedett át Magyarországra. Arról a döntéséről beszélgettünk, amely rávette, hogy belenézzen a megfigyelési dossziéjába, amelyet a román Securitate állított össze róla. Arról a negatív életrajzról, ami a lapokon testet öltött. És arról, hogy mindmáig nincs következménye a leleplezéseknek.

Miközben az állami források csökkennek, magánvállalkozások lépnek be a kultúra támogatói közé. A Focus Medical által kiírt irodalmi versenyt Keresztury Tibor az utóbbi évek legszínvonalasabbjaként említi. A nyerteseket kedd este hirdették ki, a 300 ezer forintot érő első helyet Garaczi László vitte el, megelőzve Potozky Lászlót és Bartók Imrét.

Az egymás mellett élés lehetetlenségéről, a román-magyar sérelmek feldolgozásáról és a hatalom védéséről beszélgettünk a marosvásárhelyi drámaíróval, Székely Csabával. A Nol Presszó végén elhangzik két paródia is. Két Anyám tyúkja-átirat.

A magyar irodalom külföldi megismertetését segítő egyik legfontosabb intézményt, a balatonfüredi fordítóházat fenntartó Magyar Fordítóház Alapítvány (egyike a valódi országimázs-központoknak) kétnapos konferenciát szervezett Nádas Péter legutóbbi nagyregényének készülő és befejezett fordításairól.

A kilencedik szárhegyi írótalálkozót Hol van az író hazája? címmel rendezték meg a székelyföldi Borzonton. A kérdésre főként Erdélyből elszármazott, jó ideje Magyarországon élő szerzők próbáltak válaszolni Tompa Andreától Nagy Koppány Zsoltig.

Ritkán van magyar regénynek akkora sikere itthon és külföldön is, mint amilyen A fehér királynak volt. Dragomán György mégis majdnem egy évtized múlva jelentkezett csak új regénnyel, melyek részleteit tárcák formájában lapunkban is olvashatták. Sikerről, fantáziáról és a hasábburgonyáról beszélgettünk.

Az élete nagy részében folyóirat nélküli, mégis legendás szerkesztőt, a szegedi egyetem egyik utóbbi évtizedeinek egyik legfontosabb tanárát ünnepelték 80. születésnapján a kecskeméti Forrás szerkesztőségében.