Három évvel halála előtt az argentin Hyspamerica kiadó felkérte Jorge Luis Borgest, állítson össze egy száz kötetből álló úgynevezett „személyes könyvtárat” minden idők legjobb irodalmi teljesítményeiből. Nem csak a válogatás volt az író-kritikus-könyvtáros feladata: a kiadó azt szerette volna, ha ő írja a kötetek előszavát is.

Hon a hazában a címe annak a zenés előadásnak, amely a Liget Műhely gondozásában megjelent, azonos című képes antológia részleteit mutatja be.

A magyar irodalom legendás költőjével, Juhász Ferenccel beszélgettünk az abbahagyhatatlan versírásról, Rákosi Mátyás fűzős cipőjéről, Dózsa Györgyről és az örök szegénypártiságról. Azon csak nevet, hogy a hivatalnokok a napokban összekeverték a volt honvédelmi miniszterrel. Arra is csak legyint, hogy újabb Kossuth-díjat rebesgettek.

Januártól játssza a Katona József Színház a Kurázsi mamát Zsámbéki Gábor rendezésében. A főszerep termékeny erőpróba Fullajtár Andrea pályáján. Mintha a színpadról érkezne, feszült, vibrál. Csuhai István, az ÉS versszerkesztője csöndes, szemlélődő, talán a színész rezdüléseinek ritmusa is költeményt varázsol a fejében.

Simicska Lajos legújabb hadmozdulata újra feltépte a magyar nemzeti önismeret egyik legsúlyosabb sebét, az ügynökkérdést. Kérdés, hogy a művészi megformálás mivel járul hozzá a traumák oldásához, illetve a társadalmi emlékezet elmélyítéséhez.

A brit író, a sci-fi paródiák nagymestere Alzheimer-kóros volt.

Tavaly tavasszal a Magyar Narancsban a Pont fordítva című tárcasorozatának egyik darabjában Barna Imre arról írt: éppen J. D. Salinger Catcher in the Rye című regényén dolgozik. A fordítás elkészült, a könyv az Európa gondozásában nemsokára megjelenik –  a  címlapon azonban ne a Zabhegyező betűsort keressék, Barna Imre  Rozsban a fogó-ra keresztelte át a művet. Az Európa Kiadó főmunkatársával arról beszélgettünk, hogy miért  félrevezető szerinte a régi cím, mi indokolta az alapmű újragondolását magyarul, s hogy miért mindegy, hogy Holden Caulfield fasírtot vagy hamburgert eszik, s hogy mondhatja-e ugyanő 1949-ben New Yorkban, hogy „behalok”?

„Mi, ’28-asok félszavakból is megértjük egymást” – tért vissza refrénként Szilágyi György híres monológjában. Ha nem is a ’28-asok, de a ’29-esek és a ’30-asok évada jött most el.

Az első virtigli értelmiségiek, a hellén rétorok megjelenése óta fennáll a gyanú, hogy irodalom és filozófia nem egyéb, mint szemfényvesztés, és maguk az írók, filozófusok és rétorok, a szellem emberei nem egyebek ügyes szélhámosoknál, akik értenek az illúziókeltéshez és ahhoz, hogyan ríkassanak meg vagy izgassanak föl „szépre szomjazó” tanárnőket és kietlen életű rendezvénylátogatókat, ahogy egy dühös egyházatya (fragm. Bas. IV Nr. 3) gúnyolja őket a Valentinianus kori Rómában

„Az együttérzés irodalmai és vonzatai”- ennek a rejtélyes című könyvnek a nem éppen hagyományosnak tűnő bemutatóját tartják hétfőn az Írók Boltjában.

A világhírű norvég írónak, Per Pettersonnak harmadik regénye jelent meg a minap magyarul. De vajon az irodalom is olyan népszerű a magyar olvasók körében, mint a megállíthatatlannak látszó skandináv krimi? Kinyomoztuk. Van az a siker, ami már nem húzza magával a többi műfajt, hanem minden mást elfed maga körül.

Egy tizenegy éves fiú Christian Greynek öltözött az iskolai rendezvényen, amelyet a könyvek világnapja alkalmából rendeztek egy machesteri középiskolában. Tanárainak nem tetszett a dolog, és kötelezték, hogy öltsön másik jelmezt.

Egy pedagógus-író, egy színikritikus-író, egy szerkesztő író és egy irodalomtörténész-író, akikben nem csak az a közös, hogy mind sokoldalúak, hanem az is, hogy mind sikeres és elismert nők, még továbbá az is, hogy mindannyian a Kalligram szerzői.

A negyvenes írógeneráció talán két legismertebb alakja, Dragomán György és Lackfi János részleges pályamódosításra készülnek holnap Nényei Pál drámaíróval közösen.

Már a megjelenés pillanatában látszott, hogy Gyarmati Fanni naplója sikerre van ítélve. A profi marketing mellett Radnótiék mítosza is segített ebben. Márai naplói iránt mintha lanyhulna az érdeklődés, Móricz feljegyzései iránt pedig ismét nőhet az új kötettel.

Irodalmi munkásságának elismeréséért tiszteletvacsorát adott Áder János köztársasági elnök Kányádi Sándornak kedd este a Sándor-palotában a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas költő első könyve megjelenésének 60. évfordulója alkalmából.

„Inkább lennék fenyőtoboz a római Pincino dombon, mint főreáliskolai tanár Budapesten" – mondotta állítólag Péterfy Jenő irodalomtörténész, a magyar irodalom egyik legnagyobb Itália-rajongója, aki 1899-ben, hat héttel e kijelentése után főbe lőtte magát a Velencéből hazafelé tartó vonaton.

Megvolt benne a rendkívüli tettek végrehajtásához szükséges erő, de gyatra forradalmár vált volna belőle. Rend- és harmóniaszeretete összeegyeztethetetlen ellentétben állt a revolúciók harcosainak dúlási-pusztítási hajlamával.

Hazánk tízmillió költő országa, ám valljuk be: poétának se vagyunk vérprofik, inkább csak ösztönösek, botcsinálták, dilettánsok. Tavaly megjelent Horváth Viktor A vers ellenforradalma című könyve, amelyből bárki megtanulhat verselni. Az írót művéről kérdeztük.