A következő Bódy Gábor volt. Ő már régen nem élt, amikor megtudtuk róla, hogy sokat és hosszan jelentett. Filmrendezői tevékenysége fontos része volt a kibontakozó ellenkultúrának, miközben Pesti ügynökként eredményesen segítette a rendszer titkosszolgálatát. 1985-ös öngyilkossága végképp megérthetetlenné tette, miért döntött így. Ez volt a helyzet a hasonlóan tragikus sorsú költővel, Szilágyi Domokossal is, akit a Securitate szervezett be ’56 után.
Tar Sándor író következett 1999-ben, és vele – úgy tűnt – megadatott végre a katarzis esélye.
Kenedi János író lebuktatta ugyan barátját, de először neki szólt róla, és az ügyet levélben megbeszélték az ÉS hasábjain. Kenedi levele így kezdődött, hogy „ne tedd barátságunkat múlt időbe, kérlek”. Aztán Tar nem tudta elviselni a nyilvánossá vált szégyent, önpusztító kétségbeesése gyorsan elvitte a katarzis bekövetkezte nélkül. „Életanyagát” Bán Zoltán András beszélte el helyette Keserű című munkájában nemrég. A szintén lebukott keletnémet ellenzéki, Sascha Anderson ügyének Nádas Péter szentelt heves vitát kiváltó nagyesszét a rendszerváltás után. Az önigazoló moralizálás helyett önvizsgálatot javasolt.
Simicska bombája
„Azt mondtam az illetőnek: nincs harag, jó, hogy szólt, majd kitaláljuk együtt, miket írjon" – nyilatkozta a minap Simicska Lajos Orbán Viktorról, kirobbantva ezzel a rendszerváltás óta kísértő ügynökbotrány-sorozat legújabb epizódját.
Esterházy Péter, megfogadva Nádas tanácsát, kiegészítette a Harmonia caelestist annak Javított kiadásával, miután a történeti levéltárban felfedezte édesapja szorgalmas kézre valló ügynökjelentéseit. Györe Balázs 2012-es könyve, a Barátaim, akik besúgóim is voltak már címével és töredékességével is jelzi a dilemmát, hogy a „lebukás” után kétfelé váló élettörténeteket többé soha nem lehet összeilleszteni. Hasonló kettősség történetét dolgozza fel Andor Mihály 2011-es Szegény Micsinay című könyve egy olyan ’56-osról, aki kis híján meghalt el nem követett forradalmi cselekmények „bevallása” miatt, majd ügynök lett, hogy legalább tartótisztjei odafigyeljenek rá.
Szabó István ügynökaktái már a lendületes, magabiztos önigazolás gépezetét pörgetik fel 2006-ban. Oscar-díjasunk művészet és hatalom viszonyát boncolgató életműve már bevallott mindent – szóltak az érvek. Gyurcsány Ferenc keblére is öleli a rendezőt az aktuális filmszemlén.
|
A Titkaink hatalmas tömegeket vonzott
Konyhás István / Népszabadság |
Pintér Béla sokak számára katartikus, mások számára túlzónak tűnő 2013-as drámája, a Titkaink azért tud a legközelebb juttatni bennünket a megtisztuláshoz, mert össze tudja kapcsolni a magánbűnöket a közös szégyenünkkel. Át tud vezetni a múltból a jelenbe (Hoffmann Rózsa is megelevenedik a színpadon). Még a visszataszító pedofil ügynököt is igyekszünk megérteni, és így rajta keresztül mások és a saját szörnyű választásainkat is.
