A sikert több ok is magyarázza. Szilágyi szerint Gyarmati Fanni kötetét alapos és profi előkészítés előzte meg, tudatosan építették fel köré a figyelmet. Így már az előjegyzés pillanatában a sikerlista élére ugrott, és mindmáig ott is maradt az elsők között. Másrészt jól időzítették, hiszen Radnóti halálának 70. évfordulója és a holokauszt-emlékév kapcsán sokat beszéltek róla, de jót tett a népszerűségnek a Nyáry Krisztián-féle boom is, amely az írószerelmeket vizsgálgatta.
– Az is fokozta az érdeklődést, hogy Gyarmati Fanni sosem nyilatkozott, nem fogadott senkit
– veti fel Ferencz Győző, a napló szerkesztője. Miközben az ő szerelmük még azok számára is, akik nem olvasnak rendszeresen, egészen filmszerű, mintha a magyar Rómeó és Júlia-történet peregne előttük. Másrészt Radnóti alakja olyan, hogy egyszerre lehet mindenkié és senkié. Bonyolult és egymást látszólag kioltó elemekből épült az identitása (zsidóként lett keresztény és baloldali), ez az ideológiai konstrukció sokakat irritál, mégis könnyű vele azonosulni.
|
| Radnóti Miklósné – naplója az 1935–46 közötti éveket örökíti meg |
A mostani, uszítással és felkorbácsolt idegengyűlölettel terhes Magyarországon Radnóti és Gyarmati Fanni története emblematikus, megmutatja, hogy hova vezethet mindez, így örök aktualitása van. Ugyanakkor az is fontos, hogy Gyarmati naplója önálló mű is egyben, saját jogán foglalja el méltó helyét a magyar memoárirodalomban.
Hasonló érdeklődést keltett Móricz eddig két kötetben megjelent naplója is, melynek első kötetéből Koltai Róbert egész estés monodrámát adott elő. Szilágyi szerint a napló árnyalta, néhol jelentősen átalakította a bennünk élő Móricz-képet. Idén a Nyugat-korszakhoz ér el a memoár kiadása.
Fanni hagyományai
Meglepően széles körű és nagymértékű felháborodás fogadta a hírt, hogy Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni közös könyvtárának darabjait és műtárgy-gyűjteményüket elárverezik. A helyzet lényegesen bonyolultabb, mint elsőre tűnhetne. Részleteket korábbi cikkünkben olvashatnak.
Márai Sándor naplói iránt viszont mintha csökkenne az érdeklődés. Eddig 14 kötet látott napvilágot a teljes Napló-sorozatból, s még öt áll megjelenés előtt.
– Van egy masszív és fanatikus olvasói rétege a naplóknak
– magyarázza Kovács Attila Zoltán, a Helikon kiadó irodalmi vezetője, aki a mostani naplókat rendezi sajtó alá. A hagyatékból a kétezres évek közepén került egy nagyobb adag a Petőfi Irodalmi Múzeum birtokába. A Szabad Európának írt jegyzetek közreadásával az is kiderült, miért apolitikus a Napló: Márai inkább ezekben mondta el a véleményét.
Új lendületet adhat a népszerűségnek viszont az eddig csak legendának hitt, ám valóban létező memoár közreadása. Márai felesége, Lola is vezetett ugyanis naplót: ’48-tól kezdve 299 kis füzetben jegyezte fel élményeit, párhuzamosan Máraival, reflektálva férje bejegyzéseire. Így könnyen ellenőrizhető az eredeti napló „valósága”, ugyanazt a napot látjuk majd női szemszögből is. A sok filológiai munka miatt a kiadás év végére, vagy jövő év elejére várható, de már most borítékolható, hogy igazi szenzáció lesz nem csak a Márai-olvasók számára.
Fanni krónikája a legjobb tízben
A legtöbben Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplóját vették meg a Láng Téka könyvesboltban február közepén. A tavaly novemberben megjelent kétkötetes napló a Shopline webáruházban a negyedik, az Alexandránál a hatodik, a Librinél és a Líránál a nyolcadik helyet foglalja el a legutóbbi elérhető eladási listán.
