A Szilícium-völgyben sok van, Szicíliában kevés: a nemzetközi terminológiában startupnak nevezett induló technológiai minivállalkozások egyáltalán nem véletlenszerűen szóródnak a világtérképen. Földrajzi elhelyezkedésük szinte mindig „rendezett”, és ebből a mintázatból számos törvényszerűség kiolvasható. A start-up cégek olyan helyen teremnek, ahol van a közelben egy kimagasló színvonalú egyetem és egy olyan „élhető” nagyváros, ahol az okos és tehetséges emberek jól érzik magukat.

A falon egy kép a Wright fivérekről. Épp a Kitty Hawkot próbálják ki segítőjükkel, valamikor a XIX. század végén. Gépükön még nincs motor, de a jármű már elemelkedett a földtől. Szimbolikus fotográfia. Egyszerre érzékelteti a csapatmunkát, a felfedezéssel járó izgalmat és azt a sokévi erőfeszítést, amelynek eredménye a repülőgép megalkotása.

Igen kritikus véleményt fogalmaztak meg azok a cégvezetők, akiknek a bevonásával az Ernst & Young arra próbált választ találni, miként kellene megújítani Európa innovációpolitikáját. A menedzserek válasza: nagyjából az egészet új alapokra kellene helyezni.

December végén távozik a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöki pozíciójából Mészáros György.

Magyarország és különösképpen Budapest most is igazán cool, vagyis klassz, sőt dögös hely – bizonygatja egy alig több mint 26 éves amerikai fiú, akinek muszáj hinni. Legalábbis az ötletek és az új műszaki megoldások terén nagyszerű az itteni környezet, mondja Joe Perla, aki bár csak az idén járja ki a Princeton Egyetem komputer szakát, máris rendkívüli sikerekkel büszkélkedhet. Az internet világának egyik tavalyi nagy dobása, a Turntable.fn nevű amerikai zenei közösségi oldal például az ő keze munkáját dicséri.

A minap kezdték árulni a legújabb iPhone-t. Bojár Gábort, az Európai Technológiai Intézet új igazgatótanácsi tagját az innovációról és a demokrácia lebontásáról kérdeztük, de az új kütyü premierjén látottakra is reagált. Mint mondta, önmagában pozitív, ha egy műszaki alkotáshoz valakit érzelmi kapcsolat fűz. Ha egy gépet nemcsak használunk, hanem szeretjük is. Hiszen az életben nem az a legszebb, ha szeretünk valakit vagy valamit?

A közlekedési és ágazati fejlesztésekhez kapcsolódó magyar szellemi tőke integrálására a Bosch, az MTA Sztaki és két egyetem ma megalapította a Robert Bosch Tudásközpontot.

Szinte észrevétlen maradt idehaza az olimpia utolsó napján elért magyar siker: Zagyvai András az első helyen végzett – igaz, nem a londoni játékokon, hanem a logikai játékok legmeghatározóbbnak tartott világversenyén Washingtonban.

A magyar energetikai találmányok felkarolása érdekében együttműködési megállapodást kötött a szaktárca és a Nemzeti Innovációs Hivatal. Reményeik szerint így könnyebben juthatunk uniós forrásokhoz is.

Ha már ilyen szépen visszakucorodtunk a recesszióba, vessünk egy pillantást köztársaságunk és gazdaságunk sorsának összefüggésére is. Kornai János két évvel ezelőtt jelentős dolgozatot publikált a Közgazdasági Szemlében a gazdasági dinamizmus feltételeiről.

Januártól José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tudományos főtanácsadójává nevezte ki Anne Glover brit biokémikus-professzort, akivel Dublinban, a Euroscience Open Forum nevű konferencián beszélgettünk.

Nem helyettesíthető orvosságokat vonnak ki a piacról, ha a kormány él a tervezett 10-15 százalékos hatósági árcsökkentéssel – állítja az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete. Mindez csaknem egymillió beteg terápiáját veszélyeztetheti.

A 2011. év kiemelkedő innovációinak díjazására átadták a Magyar Innovációs Nagydíj elismeréseket pénteken az Országházban.

Az első magyar fejlesztésű műhold eddig tökéletesen működik, már a következő, nagyobb műholdat is tervezzük, de ebből igazán csak akkor lehet valóság, ha hazánk tagja lesz az Európai Űrügynökségnek (ESA) – nyilatkozta lapunknak Horváth Gyula egyetemi adjunktus, a Műegyetem Masat–1 Fejlesztő Csoportjának programmenedzsere. A fiatal oktató szerint ebből a programból az egész hazai űripar profitálhat, de az is benne van a pakliban, hogy kihívások híján a csapatot elcsábítja valamelyik vezető külföldi kutatóhely.

A 2013-as amerikai költségvetés tervezete nem ködösít: a digitális "felhőtől" várja a kormányzati munka hatékonyságának növekedését, az innováció gyorsulását. Az EU szintén, bár Neelie Kroes digitális biztos szerint itt a 27 tagállam eltérő szabályozása bonyolítja a helyzetet.

Akár titkos kutatóintézet-hálózat is lehetne szervezeti egységei számát tekintve az akadémiai után mindeddig második legnagyobb hazai tudományos K+F-szervezet. A Bay Zoltán-intézetekről ugyanis kis túlzással a közvélemény alig tud valamit, pedig az 1994-ben Pungor Ernő által alapítványi formában létrehozott intézmény jó ötletként indult. Az intézethálózatra azonban nagyon ráfért már egy ráncfelvarrás, amelynek lényegéről az év végén az üzleti életből érkezett új vezérigazgató, Skultéty Tamás elsőként lapunkat tájékoztatta.

A kreatív magyar agyak tavaly is takaréklángon éltek, amit az bizonyít, hogy a 646, évtizedes minimumot hozó 2010-es szabadalmi bejelentés után 2011-ben is mindössze 660 bejelentés született.

Brüsszelben bűvszó az innováció, mely kihúzhatja a huszonheteket a gazdasági csávából. És nem csak a múlt héten, amikor az Európai Bizottság megtartotta az unió első innovációs seregszemléjét.

Az IT-iparág legtöbb sikercégének új fejlesztéseiről rendszerint az derül ki, hogy az igazán forradalmi innovációkat többnyire kis spin-off cégek bekebelezésével, kívülről vásárolják, saját K+F-tevékenységük pedig elsősorban szoftverfejlesztésre korlátozódik.