Néhány éve a szakértők többsége még arra fogadott volna, hogy a hannoveri CeBIT (amelyet akkor már hosszabb ideje a látogatók és a kiállítók fokozódó érdektelensége kísért) hamarosan elvérzik, a Las Vegas-i CES és a barcelonai Mobile World Congress pedig megosztozik az ICT-szektor évindító újdonságvásárának szerepén (miközben lassan maga az újdonságvásár kifejezés is értelmét veszti, mivel a legtöbb gyártó a hasonló rendezvényeket csak erődemonstrációra használja, és közvetlenül a felhasználókkal kommunikál).

A legfejlettebb navigációk arra is képesek (lehetnek), hogy egy aktuális közlekedési baleset vagy forgalmi dugó kikerülésével tervezzenek útvonalat.

Több színes e-könyv-olvasó is megjelent az ősszel, ezek nagy valószínűséggel a karácsonyi bevásárlási időszak sztárjai lettek – a válságtól nálunk kevésbé sújtott régiókban a Smart TV-k mellett biztosan. Úgyhogy közelebbről szemügyre vesszük ezeket az elérhető információk alapján – és nem térünk ki az e-könyv piac hungarikumaira.

Kik foglalkoznak ma Magyarországon mobilalkalmazások fejlesztésével? Mekkora piac ez, és milyen növekedési potenciál van benne? Nem tudjuk, és láthatóan azok sincsenek tisztában vele, akik közelről figyelik a robbanás előtt álló szektor történéseit. A napokban egy magyar fejlesztői versenyen néhány kérdésre meglepő tartalmú és pontosságú válaszokat kaptunk.

Ezeréves élettartamú speciális DVD-t fejlesztett ki egy amerikai cég.

Az érintőképernyő felfalja a mechanikus klaviatúrát – a jelenleg is zajló folyamat „előrejelzéséhez” aligha kell jóstehetség. A változás azonban korántsem egyirányú, az evolúciós kihívásra a hagyományos billentyűzetek alternatív fejlődési irányokkal reagálnak.

Manapság, amikor mindenki a Facebookon lóg, és közösségi oldalakon keresgéli ismerőseit, meglepő módon virágzanak a „csak” társkeresésre kifejlesztett portálok.

Évek óta lobbiznak a szabad szoftverek magyarországi hívei, sajnos vitatható eredménnyel. Tavaly óta a közbeszerzésben figyelembe lehet venni a szabadszoftver-kínálatot, de az EU legnagyobb tagállamainak közintézményei is felkészültek a nyílt, szabványos dokumentumformátum alkalmazására.

Sokszor úgy emlegetik a hackereket, mint valami bűnös világban élő, jelszavakat és védelmeket feltörő programozókat, akik mások féltett adataira vadásznak az interneten. Pedig sokszor még csak számítógép sem kell nekik ahhoz, hogy behatoljanak egy szigorúan védett rendszerbe – elég, ha ügyesen megkörnyékezik a felhasználót.

Példátlan evolúciós folyamatnak lehettünk tanúi a szórakoztató elektronikai készülékek világában: az eredetileg zene- vagy médialejátszónak szánt iPodot a felhasználók játékkonzollá változtatták. Ráadásul a készülék konzolként olyan sikeres, hogy a „valódi” konzolgyártókat is lépésváltásra készteti.

Az eddig ismert technológiánál háromszor gyorsabban nyomtat, ugyanakkor 30 százalékkal olcsóbban működik a digitális nyomtatás új csúcsterméke, a veszprémi egyetemen kifejlesztett Speedstar 3000. A magyar gyártó cég 15 százalékos világpiaci részesedésre tör.

Számítógépezni az ágyban is lehet, a videotelefon „túloldalán” HD-ben is igényelhetik a képet, és van, aki a mobiltévét is 3D-ben szereti – ilyen és hasonló elvárásoknak kell megfelelniük a szórakoztató elektronika legújabb fejlesztéseinek. Az igények változását a leggyorsabban a perifériák és az interfészek tudják követni.

Egy fiatal magyar informatikus saját építésű otthoni számítógépe is bekerült a „legszorgalmasabb” száz közé abba a Berkeley Egyetem által összefogott kutatási projektbe, ami a földönkívüliek, de akár a gyógyíthatatlan betegségek ellenszerének felfedezését is célozza.

Az elmúlt év több sorsdöntőnek látszó fordulatot is hozott az infokommunikációs szektorban – más kérdés, hogy ebben az ágazatban a „sorsdöntések” nem örökre, hanem legfeljebb négy-öt évre szólnak. A technológiai fejlődés fő irányai azonban nem sokkal lettek tisztábbak: továbbra sem világos, hogy iPhone OS vagy Android, 2D vagy 3D, tablet vagy netbook, Windows vagy Linux formájú lesz-e a jövő.

Az Apple táblagépének alkatrész-beszállítói szerint jövő tavasszal mutatják be az iPad kamerákkal szerelt második generációját.

A hír a karácsonyig hátralévő időszak legizgalmasabb hardverpremierje: a nyugat-európai országokban ezekben a napokban kerül a boltokba (30–40 ezer forintnak megfelelő áron) a Kinect, a Microsoft új „eszköz nélküli” játékvezérlője. A készülék tényleg megváltoztatja, amit eddig a számítógépes játékokról gondoltunk, de a technológia többet is tud: ha beválik, néhány éven belül az informatikától a gyógyításig mindent felforgathat.

2010 a tabletek éve lesz, körülbelül úgy, ahogy 2008 a netbookoké volt - amelyeket a táblagép le fog váltani. A hatást már most jelzik a piackutatók. Az Apple iPad megjelenése óta szinte minden neves és nagyon sok névtelen gyártó hozott ki tabletet: olyan okostelefont, amely túl nagy ahhoz, hogy a fülünkhöz tartsuk, viszont kiválóan lehet rajta olvasni, internetezni és filmet nézni. Infografikánkban öt táblagép tesztjét olvashatják.

Hatott a kampány, tényleg vettünk a gyereknek laptopot az iskolakezdésre, és a lehető legjobbat akartuk neki azért a pénzért – tehát üres, Windows nélküli gépet vásároltunk. Linuxot fogunk telepíteni. Cikkünk – a nyílt forrású szoftverek fejlesztőinek és felhasználóinak legnagyobb seregszemléje, az OpenOffice. org konferencia „utóestéjén”– ehhez kíván néhány segítő gondolatot nyújtani.

Adhattuk volna a cikknek azt a címet is, hogy Y2K után IPv4/ IPv6, de aligha aratnánk vele közönségsikert, pedig a helyzetet elég pontosan leírja. Az ezredfordulón némi túlzással az egész világot rettegésben tartotta az a tény, hogy a számítógépek megbolondulhatnak a 2000. év első pillanatában, mivel a belső órájuk állítólag nem tudja kezelni a dátumváltást. Hogy valóban így van (illetve így volt-e), azt sosem tudjuk meg, mivel a stratégiai fontosságú komputereket mind Y2K-kompatibilissé tették a jelzett időpontra.