Félúton Bécs és London, Nizza és Koppenhága között - az elzászi főváros Nyugat-Európa igazi középpontja, és erre büszke is. A negyedmilliós Strasbourg, Franciaország hetedik legnagyobb városa az első páneurópai szervezet, az Európa Tanács székhelye, itt találjuk az idén ötvenéves Európai Emberi Jogi Bíróságot, szomszédságában az Európai Parlament lenyűgöző új épülettömbjével, és itt rendezik meg az áprilisi NATO-csúcsot is.

Már az első tavaszi napsugarak felolvasztják a jégfüggönyöket, és a télen mesebeli állóképpé merevedett táj megfékezhetetlen áradattá változik. A 200 vízeséssel füzérszerűen összekapcsolódó 16 horvát tó elődöntős lett a "Világ 7 természeti csodája" szavazáson, olyan jelöltek mellett, mint például a Niagara, a Gangesz vagy a Duna.

Kristálytiszta levegő, szikrázó jéghegyek és szinte háborítatlan természet fogadja a világ legújabb "luxusturistáit" - az Antarktiszon. Ha jól időzítenek, láthatják a pingvinek és a fókák udvarlását, vagy épp a tojásból kikelő kicsinyeiket tápláló és tanítgató párokat. Az időjárás ilyenkor egészen nyárias: napközben a partvidéken akár nulla fok is lehet, míg beljebb, a jéghegyek között, a szárazföldön sítúrákat is lehet tenni.

Magyar turisták ritkán jönnek a svédországi Malmőbe. Ha tudnák, hogy ezzel legalább harminc százalékkal csökkenthetnék egy koppenhágai kirándulás költségeit, biztosan többen vállalkoznának rá. Malmö Sturup nevű nemzetközi repülőterére Budapest 1-ről rendkívül olcsó, fapados repülőjáratok közlekednek, ami Koppenhága Kastrup repteréről nem mondható el. A svéd kikötővárosban a szállás is alig fele annyiba kerül, mint a dán fővárosban.

A hangulat családias, itt a hétvége, és jönnek a környék - Kolumbia, Venezuela - módosabb emberei, hogy eltöltsenek egy-két napot Curacaón.

A magyarországi utazási irodák immár nyugodtan kínálhatják thaiföldi programjaikat. A helyi turisztikai hatóság adatai szerint január közepétől már naponta több mint 30 ezer külföldi vendég érkezett Bangkok nemzetközi repülőterére, amelynek forgalmát - mint emlékezetes - november végétől nyolc napon át tüntetők bénították meg. A főszezon, legalábbis az európai turisták szempontjából, mostantól április végéig tart.

Isztambul eszményi hely a turistáknak, hiszen azon kívül, hogy lenyűgöző látványosságokban lesz részük, a várost könnyű megközelíteni, és viszonylag egyszerű benne kiigazodni. A repülővel érkező turista nemigen talál tájékoztatást az interneten, inkább a taxival való közlekedést preferálja.

Bár a görög szigetek száma ezernégyszáz, mégis majdnem minden Görögországról szóló katalógus címlapján ez a sziget látható. Úgy látszik, Santorini fejezi ki leginkább a hellén szigetélményt. Mélykék tenger, szikrázó ég, vakító fehér házak, fekete reverendás pópák, mediterrán vegetáció akad máshol is, de itt, amikor behajózunk a világ legnagyobb kráterébe, s félkör alakban fölénk borulnak a háromszáz méter magas vörös-fekete lávafalak, a kék kupolás, harangtornyos fehér templomok, tényleg elakad a lélegzetünk.

Tulipánok, szélmalmok, sajtok, polderek: már közhelynek számítanak Hollandiával kapcsolatban. Érdemes a kevésbé ismert és látogatott északi országrészbe is utazást tenni.

Negyedszázaddal ezelőtt egyetlen szálloda üzemelt az ománi szultánságban, Matrában, így aztán turizmusra gondolni sem lehetett. Talán mert gazdasági értelemben nem volt ráutalva az öböl menti ország a külföldi utazók pénzére. Az olaj és a földgáz elegendő jövedelmet biztosított az ország gazdasági növekedéséhez.

3,2 millió dolláros váltságdíj ellenében szabadul az elfoglalt ukrán teherhajó. A szomáliai kalózok tavaly szeptemberben kerítették hatalmukba a harckocsikat szállító Fainát.

Az izgága tengerparti Kocsiban (Kochi) a többségi hinduk mellett vannak keresztények, továbbá mozlimok, szikhek, dzsainisták és buddhisták, sőt, egy kis zsidó kolónia is él itt.

Norvégia második városa az elmúlt évszázadokban (halászkikötőként és Hanza-városként) alapvetően a halból és a kereskedelemből élt. Ma inkább az idegenforgalomból.

Thaiföldön a minapi zavargások után újra főszezon van. Ilyenkor kevesebb az eső, s a meleget is jobban elviseljük.

Miért mennek tömegek Egyiptom legdélebbi sivatagába, amikor annyi látnivaló van a kényelmesebben elérhető északon? Itt épült az Asszuáni-gát, a városban érnek véget a nílusi hajóutak, múzeumok várják az érdeklődőket. És innen közelíthető meg Abu Szimbel sziklatemploma.

Ha igaz egy városra, hogy nyáron és télen más-más arcát mutatja, akkor az Stockholm. Nyáron a szikrázó napsütésben a csillogó tengeren hajók és csónakok százai, az élettel teli parkok, a mindenütt hallható zene, a fény majdnem éjfélig, míg télen a sehol másutt nem található hangulat; a borongós sötétségben a házak ablakaiban égő ezernyi kis lámpa fénye csillog a havon, csend van, a szigetek közt, a befagyott tenger felett csak a sirályok vijjogása hallatszik.

A legenda szerint a féltékeny Héra egy alkalommal annyira feldühödött Zeuszra, hogy letépte nyakláncát és isteni férje fejéhez akarta vágni, de a smaragd, jade, türkiz kövek a tengerbe hullottak. Így keletkeztek az Indiai-óceán szigetei. Jókora nyakéke lehetett az istennőnek, hiszen a szigeteknek se szeri, se száma, csak a Maldív Köztársaság kétezret tart számon, s a Seychelle-szigetek száma is száztizenöt.

Különleges napi program Szicília szigetén, hogy reggel is, este is megnézze az ember: mit csinál az Etna? Mert a világ legnagyobb, működő tűzhányója mindennap más. Más reggel, más nappal és este. Van, hogy alig látszik a párától, van, hogy bárányfelhős fehér pöffökkel fújja ki a gőzöket, gázokat, hol nagyokat, hol kisebbeket, hol csak a csúcsnál, hol meg az oldalán is szivárog felfelé a hasadékokból a gomolygó füst. Este pedig egészen megrendítő látvány, szinte beleborzong az ember, hogy sok kilométeres messzeségből is látni az izzó lávacsík vörösét, amely hol nagyobb, hol vékonyabb, hol pedig elágazik többfelé is.

A mitológia szerint Délosz szigetének szikláiba kapaszkodva szülte meg Zeusz gyermekét Létó, aki Héra haragja elől már hosszú ideje vajúdva menekült szigetről szigetre. Az isteni Apolló születése hosszú időre gazdaggá tette a sziget lakóit, de ma már nem ilyen kegyesek az istenek; vitorlás a sziget közelében csak engedéllyel horgonyozhat, kikötni pedig egyáltalán nem szabad a teljesen lakatlan, de régészeti emlékekben rendkívül gazdag szigeten.

Hogy Törökországnak van-e helye Európában, arról megoszlanak a vélemények, de egy biztos: Isztambul európai. Tizenkétmilliós népességét milliókkal növelik az idénymunkások, ezzel a vén kontinens legnagyobb és legnépesebb városa. Kulturális öröksége példátlan, bátran össze lehet hasonlítani Párizzsal vagy Rómával. És még egy kicsit egzotikus is.