Bergen, a fjordok kapuja
A bergeni kereskedőházak legfeljebb annyiban különböznek a hamburgi, Brugges-i vagy koppenhágai, hasonló rendeltetésű épületektől, hogy több bennük a kő: a rangosabb építményekhez errefelé sokszor faragott gránittömböket használtak. Meg persze fát, de a fából épült elődök az egymást követő tűzvészekben nagyrészt elpusztultak. Szerencsére akadnak kivételek: például a világörökségi listán is szereplő Bryggen, a maga 2-300 éves emeletes faházaival. Maga a bryggen szó egyébként rakpartot jelent, a negyed eredeti rendeltetésére utalva, de ennél is kifejezőbb az épületegyüttes másik elnevezése: Tyskebryggen, azaz német rakpart - hasonló házakat a német Hanza-városokban találunk.
Az egymáshoz támaszkodó épületek jobbra-balra, előre-hátra dőlnek - az ember már-már Amszterdamban érzi magát -, ám éppen ettől ellenállhatatlan és egyedi a hangulat. Itt minden (még a házak belső udvarait borító járda is) fából készült, mindennek fenyőillata van, minden régi és eredeti. A Bryggenben jórészt vendéglátással és a turisták kiszolgálásával foglalkoznak - itt vannak a város legrégibb és leghíresebb éttermei. Közülük is talán a legpatinásabb az Egyszarvúhoz (Enhjorningen) elnevezésű, a tengerre néző homlokzatán egy fából faragott egyszarvút viselő műintézmény. Konyhája messze földről vonzza az ínyenceket (kihagyhatatlan specialitás a válogatott erdei gombákból készülő tejszínes-hagymás gombaleves - tényleg földöntúli íze van).
A Bryggen tenger felőli végén célszerű egy hosszabb sétát tenni. Itt láthatjuk, hogyan használták ki a szűk tengerparti telkeket: a faházak a partra támaszkodnak, de a nagyobbik felük cölöpökön a tenger fölé nyúlik (ne valamiféle düledező deszkabódékat képzeljünk el: ilyen cölöpházban székel például a KPMG nemzetközi adótanácsadó helyi irodája is).
És persze, ha már itt járunk, a halászat relikviáit sem érdemes elkerülni - igaz, nem is nagyon lehet. Állítólag ezt az emléket őrzi az a szokás, hogy a házak ablakain nincs függöny - amíg a családfő a tengeren járt, a szabad belátás őrizte a jó erkölcsöket. A tengerparti Halászati Múzeumban (Fiskerimuseet) ott van minden, amit az elmúlt századokban ehhez a kemény munkához használtak: ruházatok, horgok, hálók, szigonyok, csáklyák, csónakok (a skandináv népekre nem jellemző, hogy kidobálnák a régi dolgokat, emiatt a gyűjtemény meghökkentően gazdag), az Akváriumban (Akvariet) pedig képet kaphatunk róla, hogy bármennyire északon vagyunk is, a tenger élővilága errefelé is színes és változatos. Aki ez utóbbiról az ízek oldaláról is szeretne meggyőződni, annak ajánlhatjuk az Akvariet éttermét - páratlan élmény a hatalmas tengeri akváriumok között elkölteni egy finom halvacsorát.
Bergent a fjordok kapujának mondják, és maga a város is egy fjord (a Byfjorden) belső karéjába épült. A mély vizű, tengerjáró hajókat és halászflottákat is fogadó kikötő öblöcskéit szorosan körbefogja a belváros, a lakóházak többsége viszont a meredek hegyoldalakra épült. Ettől a város - ha az épületek formájától eltekintünk - napsütésben már-már mediterrán hangulatot áraszt. Napsütés viszont ritkán van, az év felében borult az idő és fúj a szél. Maga a város a legjobban a Floibanen nevű kábelvasútról látszik: a siklószerű szerkezet a city felett kúszik fel a Florien hegyre, páratlan panorámát kínálva (évi egymillió utasával ez Bergen leglátogatottabb turistaattrakciója). Aki esetleg még magasabbról szeretne körülnézni, üljön fel az Ulriksbanenre: ez egy függővasút és a jóval magasabb Ulrikenre lehet feljutni vele - kissé félelmetes, de mindenképpen felejthetetlen.
A legtöbb turista amúgy nyáron érkezik ide, de Bergen ma már "12 hónapos" város, az év minden szakában kínál elfoglaltságot. A Byfjorden valószínűleg ősszel a legszebb, amikor az ég kékjét és a tenger zöldjét a fák arany-vörös sávja választja el egymástól. Télen remek síterepek várják a vendégeket (a norvég hegyekben nincsenek hómentes hetek...), a tavasz pedig elsősorban a kirándulóké, a bringásoké. Ha ősszel érkezünk, érdemes fedett pályás programokról is gondoskodni - ilyen lehet például a Vannkanten (vannkanten.no, angolul Waterworld, magyarul vízi világ), amely egy remek élményfürdő, nagyjából 7 kilométerre északkeletre a városközponttól, vagy a Barnas hus (gyermekek háza), ami a budapesti Csodák Palotája, egy játszóház és egy gyermekeknek szánt művelődési központ keveréke.
Info
Bergen repülőteréről a Flybussen busztársaság járatával lehet a legegyszerűbben bejutni a városba, a menetidő 15 perc, a jegyár 80 (diákoknak 40) korona.
A város felfedezéséhez érdemes Bergen-kártyát váltani (1 napra 170, 2 napra 250 koronáért, a gyermekár 100, illetve 150 koronával olcsóbb), ezzel ingyenes a tömegközlekedés és a látnivalók többsége, illetve kedvezményes a parkolás és az éttermi étkezés. Internet: visitbergen.com.
