Vulkánok világa, Szicília

Különleges napi program Szicília szigetén, hogy reggel is, este is megnézze az ember: mit csinál az Etna? Mert a világ legnagyobb, működő tűzhányója mindennap más. Más reggel, más nappal és este. Van, hogy alig látszik a párától, van, hogy bárányfelhős fehér pöffökkel fújja ki a gőzöket, gázokat, hol nagyokat, hol kisebbeket, hol csak a csúcsnál, hol meg az oldalán is szivárog felfelé a hasadékokból a gomolygó füst. Este pedig egészen megrendítő látvány, szinte beleborzong az ember, hogy sok kilométeres messzeségből is látni az izzó lávacsík vörösét, amely hol nagyobb, hol vékonyabb, hol pedig elágazik többfelé is.

A helyiek tudják, mikor kell félni. Azt mondják, ha fehér a füst, nincs baj, de ha sárgás, barnás vagy szürke lesz, akkor lehet számítani rá, hogy veszedelmet hoz, kitörést, földrengést.

A 3350 méter magas hegy 1250 négyzetkilométer alapterületű. Több mint 400 krátere van. A vulkán minden drámai kitörés ellenére lakott. 22 faluban élnek, főleg földművelésből és a turizmusból. A napfény és a vulkáni talaj remek a szőlőnek, és minden más mediterrán növénynek is, például a szelídgesztenyének, amelyből egész erdőségek nőttek a hegyoldalban. De csak 800 méter magasságig engedélyeznek településeket, fölötte legfeljebb szállodák, éttermek lehetnek. Kivált a csúcs közelében.

A turistabuszok 1923 méter magasságig viszik fel a látogatókat. Onnan kötélpályán felvonón mehetnek fel azok, akik még magasabbra akarnak jutni, és nem sajnálnak 26,50 eurót fizetni a 2500 méteres magasságért. Aki még tovább akar menni, terepjárószerű buszokkal teheti, újabb 31 euróért. Mindig addig, ameddig a vulkán engedi. Ezt a helyi vezetők tudják megítélni. A kötélpálya alatti parkolót pár éve egy óra alatt kellett kiüríteni, lezárták, s nemsokára az egészet elöntötte a láva. Új felvonót is kellett építeni. Az ottani vendéglőt is többször építették újjá, mert a láva elárasztotta.

Az Etna csúcsát az év nyolc hónapjában borító hónak köszönhető a fagylalt. A XVIII. században szamárháton hozták le a havat szalmával borítva, hogy a tengerparton édességet készítsenek belőle. Még Máltára is szállítottak etnai havat egykor.

Az Etnát 600 ezer évesre becsülik, ami viszonylag fiatalnak számít a hegyek között. A magassága időről időre változott, volt, amikor a négyezer métert is elérte. A kitörések néha csak néhány naposak, de 1991-93 között 471 napig folyt a láva. 184 nagy kitörést tartanak számon. Az ókorban azt gondolták, hogy leláncolt titán lakik a mélyében.

Nem csoda. Még szelíd állapotában is tiszteletet parancsoló élmény felkapaszkodni az oldalán. Dermedt, fekete lávafolyók mentén visz az út a zegzugos dombok között. A kövek hol apró buborékosak, feketék, mint a koksz, hol vörösesek, simák, és nagy tömbökben borítanak mindent. Ahogy a vad, forró zuhatag kilövellt a föld mélyéből, és megszilárdult a levegőn. Nehéz szabadulni a gondolattól, hogy ott, ahol minden békésnek, nyugodtnak látszik, bármikor megindulhat a föld, és feltörhet a pokol.

Szicíliától északra van egy kis héttagú szigetcsoport, az Eoli-szigetek, amelyek egyik tagja a híres Stromboli, egy másik pedig Vulcano, az a hegy, amelyről a világ összes vulkánja a nevét kapta.

A turistákat naponta százával, ezrével viszik a kirándulóhajók erre a tájra. A Stromboli messziről látszik, a tenger feletti párában is feltűnik a csúcsán a fehér, gomolygó füst. Vele egy vonalban a Vulcano. Utoljára 1888-1890-ben tört ki, mégsem nyugodott meg azóta sem. Az oldalán lévő hasadékokból áradnak kifelé a gázok és gőzök. Olyannyira, hogy időnként most sem szabad a turistáknak megmászniuk. Mindennap más a helyzet. Hajdan a görögök úgy gondolták, itt kovácsolja Héphaisztosz Zeusz fegyvereit.

A Vulcano tövében kénillatú a szellő. A sziklák fala is sárga a kéntől, a parti homok pedig fekete. A hegy tövében egy nagy gödörben emberek sokasága tocsog a szürke iszapban. Gyógyhatású - mondják, jót tesz a bőrbetegségek ellen, meg a reumának is használ.

Ahogy Vulcano sárga és fekete, a közeli Lipari-sziget fehér. Itt a kiömlő láva habkővé dermedt. Nagy bányákat is nyitottak, de már egy ideje be is zárták őket egészségvédelmi okokból. Másutt pedig ugyanaz a láva fekete obszidiánná vált. A fényes, kemény kőzetből készítették a legrégebbi korok emberei szerszámaikat. Most meg ékszereket csinálnak a helybéliek, vagy egyszerűen csak darabokban árulják a turistáknak pár euróért, amit a pokol tüze vetett a felszínre.

Hajóút Taorminából vagy Giardani Naxosról Lipari és Vulcano szigetére: 60-61 euró, akár magyar, akár ottani szervezés.

A világ összes tűzhányója Vulcanóról kapta a nevét
A világ összes tűzhányója Vulcanóról kapta a nevét
Top cikkek