Vulkánok világa, Szicília
A helyiek tudják, mikor kell félni. Azt mondják, ha fehér a füst, nincs baj, de ha sárgás, barnás vagy szürke lesz, akkor lehet számítani rá, hogy veszedelmet hoz, kitörést, földrengést.
A 3350 méter magas hegy 1250 négyzetkilométer alapterületű. Több mint 400 krátere van. A vulkán minden drámai kitörés ellenére lakott. 22 faluban élnek, főleg földművelésből és a turizmusból. A napfény és a vulkáni talaj remek a szőlőnek, és minden más mediterrán növénynek is, például a szelídgesztenyének, amelyből egész erdőségek nőttek a hegyoldalban. De csak 800 méter magasságig engedélyeznek településeket, fölötte legfeljebb szállodák, éttermek lehetnek. Kivált a csúcs közelében.
A turistabuszok 1923 méter magasságig viszik fel a látogatókat. Onnan kötélpályán felvonón mehetnek fel azok, akik még magasabbra akarnak jutni, és nem sajnálnak 26,50 eurót fizetni a 2500 méteres magasságért. Aki még tovább akar menni, terepjárószerű buszokkal teheti, újabb 31 euróért. Mindig addig, ameddig a vulkán engedi. Ezt a helyi vezetők tudják megítélni. A kötélpálya alatti parkolót pár éve egy óra alatt kellett kiüríteni, lezárták, s nemsokára az egészet elöntötte a láva. Új felvonót is kellett építeni. Az ottani vendéglőt is többször építették újjá, mert a láva elárasztotta.
Az Etna csúcsát az év nyolc hónapjában borító hónak köszönhető a fagylalt. A XVIII. században szamárháton hozták le a havat szalmával borítva, hogy a tengerparton édességet készítsenek belőle. Még Máltára is szállítottak etnai havat egykor.
Az Etnát 600 ezer évesre becsülik, ami viszonylag fiatalnak számít a hegyek között. A magassága időről időre változott, volt, amikor a négyezer métert is elérte. A kitörések néha csak néhány naposak, de 1991-93 között 471 napig folyt a láva. 184 nagy kitörést tartanak számon. Az ókorban azt gondolták, hogy leláncolt titán lakik a mélyében.
Nem csoda. Még szelíd állapotában is tiszteletet parancsoló élmény felkapaszkodni az oldalán. Dermedt, fekete lávafolyók mentén visz az út a zegzugos dombok között. A kövek hol apró buborékosak, feketék, mint a koksz, hol vörösesek, simák, és nagy tömbökben borítanak mindent. Ahogy a vad, forró zuhatag kilövellt a föld mélyéből, és megszilárdult a levegőn. Nehéz szabadulni a gondolattól, hogy ott, ahol minden békésnek, nyugodtnak látszik, bármikor megindulhat a föld, és feltörhet a pokol.
Szicíliától északra van egy kis héttagú szigetcsoport, az Eoli-szigetek, amelyek egyik tagja a híres Stromboli, egy másik pedig Vulcano, az a hegy, amelyről a világ összes vulkánja a nevét kapta.
A turistákat naponta százával, ezrével viszik a kirándulóhajók erre a tájra. A Stromboli messziről látszik, a tenger feletti párában is feltűnik a csúcsán a fehér, gomolygó füst. Vele egy vonalban a Vulcano. Utoljára 1888-1890-ben tört ki, mégsem nyugodott meg azóta sem. Az oldalán lévő hasadékokból áradnak kifelé a gázok és gőzök. Olyannyira, hogy időnként most sem szabad a turistáknak megmászniuk. Mindennap más a helyzet. Hajdan a görögök úgy gondolták, itt kovácsolja Héphaisztosz Zeusz fegyvereit.
A Vulcano tövében kénillatú a szellő. A sziklák fala is sárga a kéntől, a parti homok pedig fekete. A hegy tövében egy nagy gödörben emberek sokasága tocsog a szürke iszapban. Gyógyhatású - mondják, jót tesz a bőrbetegségek ellen, meg a reumának is használ.
Ahogy Vulcano sárga és fekete, a közeli Lipari-sziget fehér. Itt a kiömlő láva habkővé dermedt. Nagy bányákat is nyitottak, de már egy ideje be is zárták őket egészségvédelmi okokból. Másutt pedig ugyanaz a láva fekete obszidiánná vált. A fényes, kemény kőzetből készítették a legrégebbi korok emberei szerszámaikat. Most meg ékszereket csinálnak a helybéliek, vagy egyszerűen csak darabokban árulják a turistáknak pár euróért, amit a pokol tüze vetett a felszínre.
Hajóút Taorminából vagy Giardani Naxosról Lipari és Vulcano szigetére: 60-61 euró, akár magyar, akár ottani szervezés.
