Magyarországon a múlt évben összességében mintegy 1,9 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt termesztettek, ami zöldség esetében 32 százalékkal, a gyümölcsnél pedig 10 százalékkal volt kevesebb az előző évinél - közölte Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. üzletág-igazgatója.

A magyar zöldségek és gyümölcsök mentesek mindenfajta fertőzéstől, jó minőségűek, fogyasztásuk semmilyen veszéllyel nem jár, sőt az egészséges táplálkozás elengedhetetlen részét képezik - közölte a terméktanács.

Míg Magyarországon alig másfél tucatnyi növényfaj gyümölcsét fogyasztjuk rendszeresen, addig a különböző trópusokon ez a szám meghaladja az ezret is.

A török hódoltság után alakult ki a hazánkban is megtermő gyümölcskínálat. A legnagyobb mennyiségben almát termesztenek. A birsnek két alfajtája a birsalma és a birskörte. A cseresznyék közül a legismertebb a germersdorfi.

A nemzetközi gasztronómiában kitüntetett helyet foglalnak el a szezonális, tehát friss gyümölcsök. Nem csoda, hisz tudvalévő, hogy nemcsak színpompás kellékei az ételeknek, hanem különleges ízvilágú, egészséges alkotóelemei is.

Meglehetősen zavaros kép él a fogyasztókban arról, hogy pontosan mi a „hazai termék”, szemben az utóbbi években egyre többet kárhoztatott „külföldi” vagy „importáruval” – mentségükre legyen mondva, hogy a szakembereknek és törvényhozóknak is komoly fejtörést okoz, hogy valahogy elválasszák ezt a két kategóriát.

Mindenki emlékszik Barba Papára, aki bármilyen alakot fel tudott venni, de nemcsak ezért szerették Kelet-Európában. Tudott ezt-azt varázsolni, ha akarta volna, még Sió üdítőt is.

Könnyen megvalósítható terv, hogy egész évben a saját kertben termett gyümölcs kerüljön az asztalra. A gyümölcskertésszé válás legegyszerűbb szakaszának a fajta – sokféle szempontot mérlegelő kiválasztása – tűnik, de tudni kell metszeni, permetezni is, és csak ezután következhet a szüret.

Érezhető tendenciává vált, hogy a gyümölcslégyártók egyre inkább az itthon megtermelt alapanyagokra szeretnek támaszkodni. Közvetlenül gyümölcsöt két-három nagy gyártó is vásárol, míg a többiek jellemzően hazai gyümölcsből készült sűrítményt vesznek – mondta Kiss Gáborné, a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének főtitkára.

Lassítja az öregedést, segíti az emésztést, és tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal – csak néhány pozitívum a gyümölcsről. A magyar átlagfogyasztás azonban még csak a fele a kívánatos mennyiségnek.

A Kárpát-medence viszonylagos védettsége és a hazai nemesítésű fajták egész sora érlel páratlan ízű gyümölcsöt. Ezt az egyedi tulajdonságot a magyar szakemberek ízminőségnek nevezik. Viszonylag hosszú időre van ahhoz szükség, hogy a különleges ízek kialakuljanak.

Éghajlat és talaj – igazából ez a titka a jó gyümölcsnek.Magyarországnak mindkettőből jó adottságai vannak. A kontinentális klíma, a Kárpátok ölelésében viszonylag védett fekvés, és a folyók évezredes hordalékától gazdag, tápdús talaj különösen az alföldi régiókban kiváló minőségű, zamatos gyümölcsöt terem. Szakértők szerint még óriási tartalék van az ágazatban: a gyümölcstermesztés jövedelmezősége és a termőterületek nagysága egyaránt növelhető.

Az LMP egyebek között a helyi mezőgazdasági termelés megerősítésével és a külföldön termelt gyümölcsökre és zöldségekre kivetett úgynevezett narancsadóval orvosolná az élelmiszerárak növekedését - közölte Vágó Gábor kedden az MTI-vel.

A Zala megyei Tormafölde határában héthektáros területen telepítette Közép-Európa első fügeültetvényét a becsehelyi székhelyű Fügeliget Kft.

Néhány éven belül eltűnhet a legnagyobb egybefüggő somogyi barackos; a lengyeltóti, ordacsehi és szőlősgyöröki - összesen 150 hektáros - ültetvény elöregedőben van, s a gazdák zömének meg sem fordul a fejében, hogy újat telepítsen - írta hétfői számában a Somogyi Hírlap.

A rendkívüli időjárás miatt a Magyarországon termesztett zöldség és gyümölcs harmada pusztult el.