A globalizáció sokak szerint a 20. század második felének terméke. A globalizációkutatás amerikai szaktekintélye legújabb könyvében amellett érvel, hogy a folyamat már sokkal korábban, az emberi társadalom kialakulásával elkezdődött.

Több mint hat évtizeddel ezelőtt főleg ahhoz kellett bátorság, hogy elődeink szembeszálljanak a gonosszal, a fasiszta hatalommal. Nekünk is bátraknak kell lennünk, mert a mai világ semmivel sem jobb, mint a második világháború éveiben.

A világ leggazdagabb országaiban is igen népszerűtlen a globalizáció folyamata, mert a bizonytalanság érzetét kelti a lakosságban, áll a Financial Times és a brit Harris közvélemény-kutató hétfőn ismertetett közös felmérésben.

A svájci Thomas Guntli és párja, Tanja Eberle két évvel ezelőtt járt először Magyarországon. Akkor is csak az apró Zala megyei településig, Nemessándorházáig jutottak el. Körbejártak az alig háromszáz lakosú takaros faluban, majd a község határában, két kilométerre a legutolsó háztól, a dombok közé szorult erdők, mezők, szántók láttán összenéztek, s szinte egyszerre mondták: ez lesz az otthonunk!

A társadalomra erőltetett sokkterápia, a szabadpiaci megoldások túl gyors bevezetése gyakran heves ellenreakciót vált ki, és az antidemokratikus erők, vagy a populista radikális antikapitalizmus, netán a nosztalgikus kommunisták megerősödéséhez vezet.

Közép- és Kelet-Európa felzárkózása "nem irreális cél, de nem is diadalmenet"; a siker nem garantált, a folyamatot külső és belső tényezők veszélyeztetik – vélekedett Berend T. Iván történész, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, a Los Angeles-i állami egyetem, a UCLA professzora Budapesten.

Drasztikusan nőtt a szegények és gazdagok közötti különbség Magyarországon. Az elmúlt tíz év alatt az Egyesült Államokat megelőzve az első helyre kerültünk a legnagyobb és legalacsonyabb jövedelmű 10 százalék közötti különbség szempontjából az OECD által vizsgált húsz ország listáján.

"Miközben több ezren, élő adásban blokád alá veszik Heiligendammot, a világ azt gondolja, hogy fekete ruhás fiúk mozgalmáról van szó, black bloc és anarchizmus és büdös hónalj. Pedig az alternatív csúcstalálkozón az egyik legradikálisabb beszédet kedden este Jean Ziegler az ENSZ rendkívüli élelmezési nagykövete mondta, szerdán pedig az egykori német és svéd jóléti állam szakszervezetei arról beszéltek, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve."

Walden Bello a globkrit mozgalom egyik legismertebb, legnagyobb tisztelettel övezett figurája. A déli félteke problémáival foglalkozó Focus on the Global South igazgatója. Ma arról beszélt Rostockban, hogy a G8-at övező indulatok mögött egy több évtizede zajló konfliktus van, amely a szabad piacra alapozott gazdaság globális dominanciájának végét hozza.

Külföldiek is vannak a szerdán Rostockban gyorsított eljárásban elítélt globkrit tüntetők között. A védők szerint összejátszott a rendőrség és a bíróság.

Az El nem kötelezett országok  igazságosabb globalizációt szeretnének. Erről szól Felipe Pérez Roque, kubai külügyminiszter, a már-már feledésbe merülő mozgalom soros elnökének terjedelmes levele, amelyet  a 118 tagország nevében juttatott el a G8-csúcs házigazdáihoz.

Miközben egy rostocki bíróság gyorsított eljárással tíz hónapi elzárásra ítélte a kikötővárosban szombaton lezajlott tüntetés egyik résztvevőjét, a német pártok kemény fellépést és a terrorellenes kommandó, a híres GSG-9 bevetését szorgalmazzák az erőszakos demonstrálók ellen. Angela Merkel békés tiltakozást kér.

A németországi Heiligendamm üdülőhelyen holnap kezdődő G8-csúcsértekezlet, amelynek egyik fő témája a klímaváltozás lesz, károsítja a klímát.   

Már hallom is magukat váltig baloldalinak mondó kapitalizmushappy barátaimtól: „vannak, akik öreg korukra meghülyülnek”. És ezzel el is intézik majd a dolgot, amikor eljutnak a következő bekezdés végére. Pedig pont nekik írom.

Kritizálni lehet, tüntetni kevésbé a globalizáció ellen - Hamburgban. Kereken hatezer tüntető tesztelte hétfőn, hogy mit jelent a német kormány fogadkozása: kívánatos a kritika a jövő héten a mecklenburgi Heiligendammban rendezendő G8-csúcsértekezlettel kapcsolatban. Az eredmény egyelőre legalább is kérdéses.

A magas légköri ózonréteg keletkezésének és megszűnésének értelmezéséért, magyarán az ózonlyuk földi klímára gyakorolt hatásának felismeréséért 1995-ben megosztott kémiai Nobel-díjjal jutalmazott 74 éves holland vegyész szerint végső esetben kénrészecskéket lehet engedni a sztratoszférába.

Bizonyos, hogy a megrendelő pénztárcájától függően, a folyamatok bármiként modellezhetőek - mondja kissé cinikusan James Markusen, a Coloradói Egyetem tanára a londoni The Economist azon kérdésére, vajon a fejlett országok munkavállalóinak aggodalmai fakadhatnak-e a globalizáció valóságából.

A globalizáció hívei és ellenzői egyaránt tényként fogadják el, hogy a tőkét nem érdeklik az országhatárok. A statisztikák azonban egészen mást mutatnak.