Bőséges kudarcélmény-mennyiséggel és viszonylag szerény várakozásokkal a „tarisznyájukban” érkeztek a kormányküldöttségek a ma kezdődő Rio+20 csúcstalálkozóra. A brazíliai városban ma kezdődő, háromnapos eszmecsere tétje a világ környezeti problémáit orvosolni hivatott úgynevezett riói folyamat jövőjének rendezése lenne, a kilátásokat azonban beárnyékolja, hogy az együttműködés eddigi húsz éve alig hozott kézzelfogható eredményeket.

Igencsak meglepő adatot tett közzé a márciusi külkereskedelmi mérlegéről Kína. A várt több mint 3 milliárd dolláros hiánnyal szemben bőven több, mint 5 milliárdos többletről számoltak be.

Háromezer milliárd dollár veszteséget okoz a világ gazdaságainak a látásvesztés.

Zygmunt Bauman lengyel szociológus szerint a globális világban a baloldal képtelen megvalósítani a szegények iránti szolidaritásra épülő programját. A globális szolidaritáshoz globális politikai hatalom kellene.

A globális hatalmi elitet nem választja és nem ellenőrzi senki, mégis nagy a hatalma. Ajánlatos azonban gondolnia a kívül maradókra is, különben megerősödnek a radikális, intoleráns erők.

A világpiac legerőteljesebb szereplői ma az állami óriásvállalatok. Antidemokratikus államokban jönnek létre, és módosítják a globális erőviszonyokat. De ezek a fák sem nőnek az égig.

A neoliberáis gazdaságpolitika nyugati hívei a maguk elveit szeretnék ráerőltetni a fejlődő országokra. De a korlátlan szabad verseny sosem az elmaradottabb államoknak kedvez. Versenyezni mindig a gyengébbel érdemes.

A baloldalon is elterjedt neoliberális dogmák hívei az állami szerepvállalás csökkentését követelik. A jelzálogpiaci válság rávilágított, hogy ha bajba kerülnek, a vadkapitalisták is a gyűlölt dadusállam szoknyája mögé menekülnek segítségért.

Az antiglobalista kanadai publicista legújabb bestsellerében azt igyekszik bizonyítani, hogy a nyugati politikusok a katasztrófák utáni bizonytalanságot gazdaságpolitikai reformok bevezetésére használják. És ha nincs katasztrófa, akkor a kapitalizmus hívei majd csinálnak.

A világ gazdagjai egyre gazdagodnak: a legtehetősebb egy százalék már a felhalmozott vagyon nem kevesebb mint egyharmadát tartja kezében.

Az inflációt csaknem hússzorosan meghaladó mértékű béremelés után egyenként több mint egymilliárd forintnak megfelelő javadalmazásban részesültek tavaly a legnagyobb brit vállalatok igazgatói, akiknek összesített jövedelme az egymilliárd fontot is meghaladta a The Guardian szerdai összesítése szerint.

A globalizáció sokak szerint a 20. század második felének terméke. A globalizációkutatás amerikai szaktekintélye legújabb könyvében amellett érvel, hogy a folyamat már sokkal korábban, az emberi társadalom kialakulásával elkezdődött.

A társadalomra erőltetett sokkterápia, a szabadpiaci megoldások túl gyors bevezetése gyakran heves ellenreakciót vált ki, és az antidemokratikus erők, vagy a populista radikális antikapitalizmus, netán a nosztalgikus kommunisták megerősödéséhez vezet.

Drasztikusan nőtt a szegények és gazdagok közötti különbség Magyarországon. Az elmúlt tíz év alatt az Egyesült Államokat megelőzve az első helyre kerültünk a legnagyobb és legalacsonyabb jövedelmű 10 százalék közötti különbség szempontjából az OECD által vizsgált húsz ország listáján.

Ötven-száz éven belül világkormány alakul, az uniós tagországok európai tartományokká válnak, miközben a térség lemarad az Egyesült Államok mögött innovációban, Kína mögött meg termelésben. A fejlődés motorja a tudás, a technológia, a kutatás-fejlesztés. Legalábbis így látja Lester Thurow professzor, aki a Hay Group budapesti nemzetközi konferenciáján adott interjút lapunknak.

Több kelet-európai volt kommunista nagyvárost Európa Bangalore-jainak nevezi a The New York Times, megállapítva, hogy mind több nyugati cég helyezi ki tevékenységeit Csehországba, Lengyelországba, Magyarországra és Szlovákiába.

A globalizáció hívei és ellenzői egyaránt tényként fogadják el, hogy a tőkét nem érdeklik az országhatárok. A statisztikák azonban egészen mást mutatnak.

Virginia törvényhozása szombaton mélységes sajnálatát fejezte ki azért a szerepért, amelyet az állam az amerikai rabszolgaság történelme során játszott. Az egyhangú döntés az első állandó amerikai brit település, Jamestown alapításának közelgő 400. évfordulójához kapcsolódik. Virginia az USA első tagállama, amely hi-vatalosan bocsánatot kért a rabszolgaságért, Missouri törvényhozása már fontolgat egy hasonló lépést.

A hollywoodi filmsztárok többsége rengeteg ajándékot kap, amit eleinte nagyon élveznek, de utána már nem tudják hová tenni a több ezer dolláros figyelmességeket. Újabban több sztár kampányba fogott, hogy tiltsák be az efféle ajándékozást.

A globális kozmopoliták osztálya egyre népesebb. Tagjai határokon keresztül is jól értik egymás szavát, ám a helyi közösséghez fűződő kapcsolatuk laza.