„A ruházat az Adidas szabadidő sportruházati termékek mellett a magyar Fani Sport márkájú nemzeti sportfelszerelésekből és a Virginia Kft. által gyártott formaruhákból áll.” Ezt olvashatjuk a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) internetes oldalán, ahol a téli olimpiára utazó magyar csapat formaruháját mutatják be. Amely megdobogtatta a szurkolók szívét, csak nem egészen úgy, ahogyan azt a MOB-nál várták.

Vásári séta Budapesten, advent második vasárnapja után.

Léghajó és sinkanszen ihlette kamionok, modul építésű és villamos hajtású szállítórendszerek, nagyjából így látják a jövő gépeit a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) formatervező hallgatói, akiknek akkor is forog az agyuk, ha nincs éppen vizsgaidőszak, de akkor működik fantáziájuk a legintenzívebben, amikor az iskolával együttműködő autógyár is serkenti őket.

Van, hogy azonnal jön az ötlet, de van, hogy fél évet is el kell szöszölni rajta. Fekete Tamás (képünkön) 21 éves egyetemista – a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) kapott feladatként – egy szemeszteren át csak az ollókat tanulmányozta a metszőktől a körömvágókig.

Például a belső udvar élmény. Nem nagy ügy, de azért nem árt hozzátenni, hogy ez az, amiből egy csak arra sétáló kimarad, a ház használója viszont mégis valami személyre szóló bónuszt kap vele.

A Duna–Tisza-köze egyetlen tatárjárás előtti kolostorának maradványait tárták fel két éve Bugacpusztán a kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A bugaci kolostor nem volt jelentéktelen építmény, a tatárjárás után mégis teljesen elpusztult és feledésbe merült. A területet ugyanis a tatárdúlás után a kunok kapták meg, akik kőbányának használták az építményt, néhány helyiségében pedig istállót vagy műhelyt rendeztek be – végleges elbontásuk előtt.

Őszre kinyitja kapuit a közönség előtt a budai Várban a volt Honvéd Főparancsnokság romépülete, a Vár utolsó háborús emléke. Megnyitásáról kormányhatározat született, s mintegy hétszázmillió forintot is rendelkezésre bocsátott az állam az épület látogathatóvá tételére. Romlátványosság, valamint turistainformációs és kiszolgálóközpont lesz egyszerre. Ideiglenesen.

Pihenőtábor, apartmantelep, zarándokszállás? Már az elnevezés körül érezhető az erős bizonytalanság, és nincs is pontos találat, hiszen az üzemeltető bencés rend archaikusan és kissé szemérmesen zarándokszállásnak nevezi.

A „kevesen tudják” szófordulatával kezdeném, mert én sem tudtam: mielőtt Budapest árnyékában alvótelepülés lett, Budakeszi bizony szőlős hegyközség volt. A 130 évvel ezelőtt pusztító filoxérajárványig a sváb gazdák a friss főváros beszállítói voltak, így aztán nem meglepő az sem, hogy a városháza új épületével szemben – az elbontott régi helyén és annak boltíves pincéjében – egy Rathauskeller (rendezvény- és étterem) is csatlakozik hozzá.

A híres asztal, amely a Károlyi család igazi felemelkedését eredményező esemény, a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békekötés szereplője volt, ma Füzérradványban látható. A Károlyi-kastélyban természetesen, amely jelenleg állami tulajdonban, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésében van.

Elkészült Aquincum első, teljesen felépített római házrekonstrukciója, az úgynevezett Festőház. Római módra berendezett helyiségekkel, szobákkal, konyhával, kamrával, munkahelyiséggel, a falakon hiteles, festett motívumokkal.

Gyöngyös hányatott sorsú belvárosában éppen ún. funkcióbővítő városrehabilitáció zajlik, igen nagy erőkkel. A hely így se csúnya, a jól csengő nevű projektnek köszönhetően viszont bizonyára még kevésbé lesz az, tehát elkezd majd hasonlítani azokra a közegekre, amelyekre azt szoktuk mondani, hogy szép, bár inkább pannon, mintsem toszkán viszonylatban.

Egy megyében, negyven kilométeres körzeten belül két interaktív természettudományos élményközpontot is átadnak az idén. Mindkettőt a Mosoni-Duna partján alakítják ki.

Vajon lakott-e Erkel Ferenc apja a gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély kaputornya fölött? Ez például az egyik kérdés, amely most, az épület felújítása előtt felmerül. Az bizonyos, hogy az Erkelek több generációja kötődik a gyulai kastélyhoz: a Himnusz zeneszerzőjének apja és nagyapja is a tulajdonos Wenckheimek szolgálatában állt zenészként. Az uradalmi muzsikus lakosztálya pedig a kapu fölött volt a hagyomány szerint, ergo az Erkeleknek a kapu fölött kellett lakniuk – ami azonban valószínűleg nem igaz. Érdekes történetű épület egyébként ez a kastély. Itt folyt le például a tizenhárom későbbi aradi vértanú közül kilencnek a lefegyverzése is.

Az elmúlt tizenöt év felújításainak köszönhetően ma mind a huszonnyolc évszázados, értékes épület jó kondícióban van a 2007-ben műemlékké nyilvánított Fővárosi Állat- és Növénykert közönségterében – közölte az intézmény főigazgatója, megjegyezve: 1994-ben ez csak két-három építményről volt elmondható. A múlt század eleji atmoszférát sugalló összkép majdnem tökéletes, baj már csak a közönségtéren kívül lévő két házzal van – tette hozzá.

Ki mondja meg, milyenné alakuljon a budai Vár a következő huszonöt évben? – ismét ez a kérdés.

Piszkossárga volt talán – próbálok visszaemlékezni arra a régi, szomorú iskolahomlokzatra a Nagykörúttól nem messze, a Wesselényi utcában állva. Előttem egy vörösben és fehérben pompázó, amolyan hamisítatlan kétemeletes „pesti” ház, amelynek önműködő üvegkapuja készségesen feltárul, ahányszor csak közelít felé valaki. Kitekert nyakkal nézek fölfelé, még kerülök is egyet, hogy ellenőrizzem, nem végződik-e felpumpált tetőben, rémes tetőablakokban a helyreállított iskola. De nem látok semmi gyanús jelet.

Eddig titkolták formáját, és tíz napja is még csak sejtelmes fotót tudtunk bemutatni a következő magyar-olasz szuper koprodukcióról.

Magyarország első kopt temploma Pestszentlőrincen

A jelenlétet hiányzóvá, a hiányzót jelenlétté tenni – ezzel az ars poeticával jellemzi alkotásait Anish Kapoor. A kortárs brit képzőművészet egyik leghíresebb alakja most egy egészen különleges küldetésben próbálja megvalósítani hitvallását.