Kairótól Szemeretelepig

Magyarország első kopt temploma Pestszentlőrincen

Szemeretelep békésen belassult kertváros családi házakkal, ahol nemhogy az élénk társasági élet, de még az emeletráépítés is ritka. Ugyan csak pár utcányira zajlik innen a gyorsforgalmi út meg a repülőtéri egyes terminál forgalma, itt egy békés kisváros békés kis utcái alkotnak fákkal szegélyezett, óriás négyzetrácsokat. Úgy jó 120 éve még csak kavicsbányák működtek erre, aztán jött a Budapest–Szolnok-vasútvonal, s a környék birtokosa, a Krúdy által is megénekelt Szemere Miklós elérte, hogy a vonatok meg is álljanak a Kavicsbánya megállónál.

Furcsamód errefelé még mindig a hagyományos sátortetős kockaházak adják a mértéket, és ami azt illeti, láthatóan a kopt templom sem azért épült fel, hogy majd egy építészeti magazinban mutogassák. Már első pillantásra is ormótlan a maga kicsit alacsonyabb sátortetős és gömbölyítve lezárt részeivel, a föléjük helyezett torony pedig olyan, mint egy kis parki zenepavilon, amelyet itt viszont egy legalább kétszer ekkora templomhoz méreteztek.

Ez azonban nem, csak a rajta (sötétben állítólag világító) kettős kereszt kopt sajátosság. Az első magyarországi kopt templom ugyanis fagyisárgáival úgy exportál ide valamit az arab országokban megszokott lázas építészeti összevisszaságából, hogy buherájával közben hasonul is a magyar kertvárosi valósághoz. Egyrészt olyan, mint egy lelkesen túlméretezett családi ház, amiből az a következtetés adódik, hogy az a buheravilág itt sem ismeretlen, az egy falfelületre jutó temérdek légkondicionáló vagy a mindenhová belógó villanyvezetékek számunkra igenis ismerős világot idéznek.Másrészt a kopt templom nagyon is magyar alapokra épült: egy régi református templomot vásároltak meg, amely valaha kocsmából lett imaház –az új templom az utca túloldalán épül –, és amelynek alsó szintjét teljesen meghagyták.

De bármennyire suta is az elsődleges esztétika, ha az ember közelebb megy, sok minden megmelegítheti a szívét. Minél többet tudunk meg erről az arab többségi környezetben élő, kisebbségi keresztény egyházról, annál inkább érthető, ahogy a belső funk ciók kiköltöznek a külső megjelenésbe. Az általam látott legtöbb kopt templom például inkább zárt falakkal elzárkózó erőd – ez nyilván az évszázados, keserű kisebbségi tapasztalatokból ered. A koptok helyzete Egyiptomban sokban hasonlít az európai zsidókéhoz: az ismétlődő üldöztetések miatt össze tartásra kényszerültek, leleményesek az üzleti és bankvilágban, és kiváló érzékük van ahhoz, hogy bárhol egzisztenciát tudjanak teremteni.

Itt viszont az áttört kerítés és a grillparti utáni állapotot idéző udvar nyitottsága nekem azt üzeni, hogy nem kell félni. És a kétrészes épülettömb is azért ilyen hibrid, mert annyi a potenciális hívő – a koptok ide mindig autók kal és teljes családdal érkeznek –, hogy az alsó templomtér nem is elég, ezért az emeleten megduplázták. Igaz, alul áll az ikonosztáz, így felül felfüggesztett monitorokról lehet csak követni a lenti szertartást, de ugyanúgy a négy apostolt jelképező oszlopok állnak itt is, ott is. Sok márvány, fafaragás és rézveret, meg a szőlőindamotívum, amely a végtelenséget megidéző kereszt mellett a koptok másik visszatérő szimbóluma.

Az első magyarországi kopt templom tehát családiasan templomszerűtlen és ismerősen egzotikus egyszerre, miközben azt a tételt is igazolja, hogy mindig másképp mutat egy templom, ha hívőkkel van tele.

Már első pillantásra is ormótlan a maga kicsit alacsonyabb sátortetős és gömbölyítve lezárt részeivel
Már első pillantásra is ormótlan a maga kicsit alacsonyabb sátortetős és gömbölyítve lezárt részeivel
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.