Villámcsődülettel tiltakozott mintegy száz ember amiatt, hogy filmek hiányában idén nincs filmszemle.

Zsíros kenyeres, házi süteményes, mondhatni, házibuli-hangulatban zajlott az idei filmkritikusi díjak átadója tegnap a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) budapesti székházában.

Fliegauf Bence Csak a szél című filmje kapta a B. Nagy László-díjat, a filmkritikusok fődíját, amelyet pénteken adtak át a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában.

Nulla film, nulla néző: azaz semmi kézzelfoghatót nem tud felmutatni egyelőre a több mint két éve befagyasztott Magyar Mozgókép Közalapítványt (MMKA) váltó új mozgókép-finanszírozási rendszer és annak központi végrehajtó szerve, a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) – állítják sokan. Andrew G. Vajna filmipari kormánybiztos szavai szerint viszont komoly munka folyik a háttérben, az MNF munkatársai fantasztikus erőfeszítéseket tesznek az új magyar filmek létrejötte érdekében.

Az Oscar-díjas James Marsh rendezőként azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy műveiben mesteri módon hozza közös nevezőre a tényt és a fikciót. Nem tett másképpen a minap mozikba került Kettős játszma című thriller direktoraként sem: a filmben egy IRA-tag asszony arra kényszerül, hogy együttműködjön az angol titkosszolgálattal. A filmest telefonon értük utol.

Az új magyar film legnagyobb sikerei fűződnek a nevéhez: ő jegyzi a Csak szex és más semmi, a Tibor vagyok, de hódítani akarok, a Szabadság, szerelem, a Kaméleon, a Lora és a Valami Amerika 2. forgatókönyvét. Tavaly szeptember óta a Magyar Nemzeti Filmalap forgatókönyv-fejlesztési igazgatója, de tagja a támogatásokról döntő szakmai bizottságnak is. Divinyi Rékával az új finanszírozási rendszerről is beszélgettünk.

Színlelt szerződéseket talált a KEHI a Magyar Mozgókép Közalapítványnál. Návai Anikó ugyanazért a munkáért az MMKA-tól és az MMKA egyik cégétől is kapott pénzt – írja az Index.

Máris többszörösen módosulhat a tavaly év végén, a Magyar Filmművészek Szövetsége szerint politikai erővel megújított mozgóképtörvény. Az első módosítást október 14–én a kormány nevében az erőforrás-minisztérium nyújtotta be, míg a napokban a Jobbik Magyarországért Mozgalom is beadja módosító javaslatát. Novák Előd, a Jobbik alelnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a hazai multiplexek több mint 90 százaléka az izraeli tulajdonú Cinema City International (CCI) kezébe került.

A Mafilm és a Magyar Filmlabor a jövőben a Magyar Nemzeti Filmalap keretein belül fog működni, egyfajta gyártói divízióként, ami lehetővé teszi, hogy a jövőben készülő magyar filmeket ne csak pénzzel, hanem szolgáltatásokkal is támogatni tudják, továbbá külföldi produkciókat is kiszolgáljanak – mondta lapunknak Andrew G. Vajna kormánybiztos.

– Lehet, hogy tetszik, lehet, hogy nem, az viszont biztos, hogy a filmem kompromisszumok nélkül készült, és párbeszédet fog generálni – jelentette ki a Népszabadságnak Mira Nair filmrendező, a 69. Velencei Filmfesztivál nyitó, The Reluctant Fundamentalist című műve kapcsán.

„Tragikus esemény történt Denver külvárosában, A sötét lovag – Felemelkedés egyik éjféli vetítésén lövöldözés volt, tizenkét ember meghalt, ezért a mai interjúk elmaradnak” – ez a bejelentés fogadta Párizsban azokat az újságírókat, akik Christopher Nolan utolsó Batman-mozijának sajtóbemutatójára érkeztek. A Warner francia székházában épp túlestünk a film péntek reggeli zártkörű vetítésén.

Módosítási javaslatot nyújtott be a Magyar Nemzeti Filmalap az Európai Bizottság (EB) tervezetéhez, amely a tagországok filmtámogatási rendszereit alakítaná át. Zachar Balázs, a Filmalap európai uniós és kormányzati kapcsolatokért felelős jogi igazgatója az MTI-nek elmondta: a magyar javaslat a legtöbb európai tagország véleményével egybeesik, így bíznak a kedvező döntésben.

Magyarország filmipara dinamikusan fejlődik – halljuk egyre többször, és most már a laikus polgár is mind több kézzelfogható bizonyítékot talál e tézisre. (A filmipar persze nem összetévesztendő a magyar filmkultúrával, melynek utóbbi két éve finoman szólva is zűrös volt.)

Váratlanul és jócskán megkésve torpedózta meg egyes alapítványok 2010 utáni dömpingszerű kormányzati megszüntetését az Alkotmánybíróság (AB) nemrég hozott határozata. E döntés nem vonatkozik a bíróság által már kimondott több tucat megszűnésre, de néhány folyamatban levő ügy befejezését – például a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) vagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) esetében – még megakaszthatja.

Bár már tulajdonképpen kiürült a fesztivál, a szakma jelentős része – kiváltképp a filmvásárra érkezők – hazamenekültek otthon ünnepelni a pünkösdi hétvégét, Cannes-ban nem állt le a pörgés. Csákvári Géza a film fővárosából jelentkezik.

A T.T. Filmműhely 2012. május végétől felfüggeszti tevékenységét, és bezárja irodáját – tudatta lapunkkal Tarr Béla. A rendező-producer és cégtársa, Téni Gábor producer közleményében úgy indokolja a döntést, hogy minden erőfeszítésük ellenére kénytelenek tudomásul venni helyzetük ellehetetlenülését.

Ember legyen a talpán, aki eligazodik a jelenlegi mozis piacon. Például Budapest Filmből is kettő van: egy gyakorlatilag külföldi tulajdonban lévő forgalmazó kft. és egy önkormányzati tulajdonú részvénytársaság, amely a fővárosi artmozikat üzemelteti. Utóbbi vezetőjével, Körösvölgyi Zoltánnal beszéltünk a piaci helyzetről.

„De kérem, olyan unott arcot vágott, mintha minden szerdán meteoresőben sétálna!” – fakadt ki Emil Goodman rendező. A helyzet annyiban volt különleges a tudósító számára, hogy ezúttal nem arról adatott beszámolnia, hogyan kap a fejére a forgatáson valamely színész egy elbaltázott jelenet után, hanem neki magának jutott osztályrészéül a fejmosás.

Tehettem volna idézőjelbe is a címben idézett frappáns felszólítást, hiszen egy komment a sok hasonló közül, mégis talán a legvelősebb. Megtetszett, mert a legpontosabban fejezi ki azt a közhangulatot, amely a magyar filmet néhány kiváltságos eltartott úrifiú rosszul megvalósított passziójának véli.

Megvannak az összesített adatok: a magyar mozik már nem tudtak eladni tízmillió jegyet sem. Öt éve még két és fél millióval több néző volt. Az üzemeltetők próbálnak optimisták maradni, hátha idén a hobbitok és a brit titkosügynökök majd visszacsábítanak sokakat. Magyar filmekben nem véletlenül nem bíznak: úgy tűnik, nálunk nem a mozikban keresik az emberek a hazait.