Magyarország szerződésekkel le fogja kötni azt a mintegy 1640 milliárd forint uniós támogatást, ami 2013 végéig rendelkezésére áll - derül ki a fejlesztési programokért felelős új helyettes államtitkár szavaiból.

Már bejelentkezett januárra az unió közbeszerzéseket vizsgáló bizottsága. Az EU-támogatások szabályszerű felhasználásának ellenőrzéséért felelős szervezet első körben a csepeli szennyvíztisztító-projekttel kapcsolatos beszerzések ügyében tart teljes körű ellenőrzést.

Továbbra sem döntöttek arról, ki szállít 112-rendszert a Mentőknek. Az idő egyre fogy, ha a projekt nem valósul meg, 11 milliárd uniós pénzt is elbukik az OMSZ.

A kohéziós politika támogatására szánt uniós csomag szinten tartását kérik a következő, 2014 és 2020 közötti költségvetésben az érdekelt államok vezetői, akik Robert Fico szlovák kormányfő kezdeményezésére Pozsonyban találkoztak.

Magyarország nem fogadja el, hogy akár 30 százalékkal csökkenjen az uniós összegkerete 2014-től.

A második fél évre ígérték, de egyelőre nem írták ki a közbeszerzési felhívást a projektdoktori feladatokra, vagyis késésben van az elmaradásban lévő, uniós forrásra pályázókat segítő hálózat kiépítése. Erre kétmilliárd forint feletti összeget szánt még tavasszal a kormány. A kezdeményezés új nevet is kapott, jelenleg projektfelügyeleti rendszernek hívják, de kiderült az is, nem is egészen arra van szükség, amit az eredeti projektdoktori rendszer jelentett, annál összetettebb a feladat.

Alaposan meghökkentek azok a kirándulók, akik az elmúlt három hét folyamán a debreceni Zsuzsi erdei kisvasúttal vonatoztak ki a cívisvárostól tizenhárom kilométerre lévő Hármashegyaljára, hogy megnézzék az ott július 21-én ünnepélyes körülmények között, nagy csinnadrattával átadott Természet Házát és a csillagvizsgálót. Az Európai Unió és a magyar állam támogatásával csaknem 400 millió forintból megvalósult létesítmény ugyanis nem készült el teljes mértékben, s habár az átadás idejére megnyitotta ugyan a kapuit, az épület még mindig nem látogatható.

Orbán Viktor magyar tulajdonban lévő gazdaságot épít. Igaz, ehhez jócskán használja az EU pénzét is. A magyar fejlesztések 90 százaléka ugyanis uniós támogatáshoz köthető.

Feloldotta az uniós pénzügyminiszterek tanácsa a Magyarországnak nyújtott kohéziós támogatások részleges felfüggesztését. Ezzel ismét felhasználhatóvá válik az a zárolt 495 millió eurós közösségi forrás, amelyre azért nem engedett kötelezettséget vállalni az Ecofin, mivel az Európai Bizottság úgy vélte, nem fenntartható a magyar költségvetés, mert számos egyszeri tétellel korrigálja a bevételek elmaradását.

A svájci pénzsegítségből a romák keveset látnak címmel tényfeltáró riportot közölt a Tages-Anzeiger zürichi székhelyű napilap. Az oknyomozó újságíró azért utazott el a Borsod megyei Sajókazáig, mert arra volt kíváncsi, hová is kerül a svájci adófizetők pénze, közel ötmillió frank.

Jó helyre kerültek-e a 2007–2010 között kormányzati döntés alapján odaítélt uniós pénzek? – ez az a kérdés, amelyre választ keresett az Állami Számvevőszék a legfrissebb jelentésében.

Önfeljelentést tett egy a Debrecenben és négy környező településen 58 százalékban uniós forrásokból, 32 százalékban a magyar állami költségvetésből finanszírozott, összesen 22 milliárd forintos csatornaberuházásban alvállalkozóként érdekelt budapesti cég ügyvezetője a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) – tudta meg a Népszabadság.

Hosszasan részletezte az előző kormányzat és vezetés hibáit tegnapi sajtótájékoztatóján Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke azt indokolva, miért kell ismét gyorsítaniuk az uniós támogatási rendszert.

A Berlin–Párizs kapcsolat, amely az elmúlt időszakban motorja volt az Európai Uniónak, aligha bomlik fel azok után, hogy Francois Hollande nyerte a francia elnökválasztást. Annak ellenére sem, hogy Hollande Angela Merkel német kancellár ellenpontjaként helyezte el magát a politikai térképen – véli Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője.

Jelenleg mintegy 164 milliárd forint értékű, még kifizetetlen számla van a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ), ugyanakkor összesen megközelítőleg 650 milliárd forintról kiállított számla benyújtását várja a kedvezményezettektől a szervezet.

Még nem úszott el az esélye annak, hogy Magyarország teljesen felhasználja azt a 8500 milliárd forintot, amely 2007–2013 között az Európai Unió által társfinanszírozott fejlesztésekhez rendelkezésére áll, ám ehhez gyors változások kellenek, és nem csak kommunikációs szinten.

A napokban bejárta az országos sajtót a hír, hogy Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a magyar kormány képviselőivel egy összesen ötvenmilliárd forintos beruházáscsomagról egyeztetett, s Molnár Ágnes fejlesztéspolitikai államtitkár, valamint Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár előtt ismertette azt az öt kiemelt városfejlesztési projektet, amely uniós és állami támogatást kaphat az Európai Unió következő költségvetési ciklusában.

Hosszúra nyúló vita után az unió pénzügyminiszterei jóváhagyták az Európai Bizottság javaslatát a Magyarországot illető kohéziós támogatások kötelezettségvállalásának részleges, 29 százalékos felfüggesztésére 2013-ra. Ezzel kapcsolatban a Tanács további 0,5 százalékos költségvetési kiigazításra vonatkozó ajánlásokat is elfogadott.

Nagy vita után megszavazták az európai uniós pénzügyminiszterek a magyarországi kohéziós pénzek felfüggesztéséről szóló bizottsági javaslatot. Június végéig kaptunk időt, ha addig meggyőzzük a bizottságot, hogy tartható a hiánycél, akkor megmaradnak a támogatások.

A debreceni önkormányzat a jövő hónap végéig egy összegben mintegy 500 millió forintot fizet vissza az Európai Uniónak, mert egy brüsszeli vizsgálat szabálytalanságokat tárt föl a cívisváros vezetésével megvalósított, 22 milliárd forintos ISPA-szennyvízberuházás kivitelezésében.