Az állami Magyar Villamos Művek a tulajdonában lévő Vértesi Erőmű végelszámolási előkészületeit jelentette be a cég mai közgyűlésén. Szabó Pál elnök-vezérigazgató helyére a felszámoló-vállalkozó Magyari József került. A szakszervezetek demonstráltak a döntés ellen.

A szakszervezetek az új kormány döntését várják a Vértesi Erőműről.

A Vértesi Erőmű bezárásának következményei Oroszlányban beláthatatlanok, 1500 ember veszítené el munkahelyét, és veszélybe kerülne a város távfűtése - jelentette ki a város polgármestere kedden sajtótájékoztatón Oroszlányban.

Felszámolás sorsára juthat a Vértesi Erőmű, legalábbis erre utalnak a cég körüli személyi mozgások. A döntés kivéreztetheti Oroszlányt.

Egy munkás súlyosan megsérült, amikor kedd reggel robbanás történt egy szkopjei acélműben - közölte a macedón belügyminisztérium szóvivője.

Állami támogatást kapnának áramáramátvételi szerződéseik idő előtti felbontása ellentételezéseként egyes francia hátterű hazai erőművek - derül ki az EU Bizottság ezt engedélyező határozatából.

A Szerencsen felépítendő szalmatüzelésű erőmű mellett érvel Rónavölgyi Endréné (MSZP), a város polgármestere, aki pénteken nyílt levélben arra kérte Bajnai Gordon miniszterelnököt, hogy támogassa a létesítmény felépítését. A városvezető azt sem zárta ki, hogy Szerencs a jövőben nem tart igényt a Tokaj-Hegyalja Világörökség címre.

A vállalkozásnak egy negyede a battonyai önkormányzaté, a 2,7 milliárdos befektetést nagyobbrészt hitelből részben pályázati pénzből biztosítaná a város.

A middletowni polgármester közlése szerint legkevesebb öt munkás vesztette az életét, 12 pedig megsebesült a Connecticut szövetségi állambeli város újonnan épült erőművében vasárnap bekövetkezett robbanásban. Ez volt az első hivatalos bejelentés az áldozatok számáról. Korábban akár ötven áldozatról is beszéltek.

Mintegy 400 megawattal (MW) 2015-től megduplázná kapacitását a csepeli erőmű - közölte az új nevén Alpiq Csepel Kft. vezérigazgatója.

Már termelnie kellene január óta a Szerencsi ipari parkban tervezett szalmatüzeléses erőműnek, a helyszínen azonban csak egy földkupac jelzi, hogy itt épülne fel a város egyik legnagyobb beruházásaként számon tartott létesítmény.

A Szajan-Susenszki vízi erőműben bekövetkezett beleset okait vizsgáló orosz parlamenti bizottság hétfőn közzétett jelentésében felhívta a legfőbb ügyészség mellett működő nyomozati bizottságot a felelősök megtalálására és büntetőjogi felelősségre vonására.

Újabb baleset történt szerdán a szibériai Szajan-Susenszki erőműben, három héttel azután, hogy ugyanott 75 emberéletet követelő szerencsétlenség történt.

Mátraterenye lakosainak túlnyomó többsége a település határában építendő szénerőmű mellett tette le a voksát - derült ki a tegnapi helyi népszavazás összesítéséből. Noha a résztvevők száma épp nem érte el az 50 százalékot - ezért a voksolás formálisan érvénytelen -, a kutatások szerint Leisztinger Tamás nagybefektetőhöz köthető beruházó, az ENE Zrt. bízik abban, hogy a döntésben mostantól illetékes helyi képviselőtestület zöld jelzést ad.

Pontosan még mindig nem tudni, hogy kik akarnak szénerőművet építeni Mátraterenyén, de akarnak, az biztos. A nógrádi faluban vasárnap népszavazás lesz - ami jó eséllyel nem dönt el semmit.

Viszonylag kis, 20 MW-s teljesítményű fatüzelésű erőművet avattak ma fel a nyírségi Szakolyban. A magánberuházáshoz szükséges hitel felét - 200 millió forint vissza nem térítendő támogatással megfejelve - az állam biztosította.

Bajnai Gordon mindenkit óvna még attól, hogy azt gondolja: a válságnak vége; Draskovics bejelentette az új rendőrpalota építését; bioerőmű épül Szakolyban. Lapszemle.

Szeptemberben népszavazással döntenek a Nógrád megyei faluba tervezett erőműről a mátraterenyeiek. A 120 ezer háztartás áramellátását biztosító erőmű a tervek szerint 2013-ra épülne fel.

Négy megawatt teljesítményű, gázfűtésű villamos erőmű épül a közeljövőben Battonyán, mert a város részvételével létrehozott Energiapark Kft. 467 millió forintot nyert a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) pályázaton.

Nem kis részben Silvio Berlusconinak köszönhetően, két évtized szünet után Olaszország ismét az atomhoz nyúl. Az első nukleáris erőművet a tervek szerint 2018-ban adnák át, a fejlesztési program eredményeként pedig az ország áramigényének 25 százalékát később ebből a forrásból fedeznék.