Január 27-én és 28-án tartják a központi írásbeliket a középiskolák. A diákok az idén is gondolkodásra késztető feladatsorokra számíthatnak.

Elvben csak az járhat államilag finanszírozott képzésre, aki korábban még nem szerzett támogatott formában diplomát. A gyakorlatban azonban lehetetlen ellenőrizni: van-e már oklevele a hallgatónak.

Összesen 230 milliárd forintnyi beruházás valósul, illetve valósult meg 2002 és 2008 között a felsőoktatásban - jelentette be Magyar Bálint.

Egykori minisztereket, bank- és vállalatvezetőket delegált a kormány a felsőoktatási intézmények élén fölállítandó gazdasági tanácsokba.

Kossuth Rádió, Déli Krónika: "Gazdasági vezetők a hazánk felzárkózását gátló legfontosabb tényezők között említették, hogy rossz a felsőoktatásban végzettek aránya."

Jövőre az is jelentkezhet államilag finanszírozott képzésre, akinek már van egy diplomája - feltéve, ha azt költségtérítéses szakon szerezte. A felvételi tájékoztató még másról "tájékoztat".

Aláírta az új felsőoktatási törvényt Sólyom László köztársasági elnök, így 2006. március 1-jén életbe léphet az egyetemi, főiskolai képzést, az irányítást és az intézmények gazdálkodását gyökeresen átalakító új jogszabály.

Sólyom László köztársasági elnök kedden aláírta az új felsőoktatási törvényt - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke.

Január 1-jétől újabb egyetemi integráció bomlik föl: regionális okok miatt a szarvasi székhelyű Tessedik Sámuel Főiskolából kiválik és a Szolnoki Főiskolához csatlakozik a mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kar. Szintén most kapott engedélyt a kiválásra a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara. Az anyaintézmény kezdetben nem örült a kiválási szándéknak. Ahhoz ugyanis, hogy egy intézmény egyetemi besorolást kapjon, legalább két tudományágban kell oktatnia, és lennie kell doktori iskolájának is. Az előbbi feltételnek az orvosi egyetem a testnevelési kar nélkül nem teljesen felel meg, ám az új felsőoktatási törvény a Semmelweis esetében kivételt tesz.

Tegnap váratlanul megállapodással zárult a közalkalmazottak és a köztisztviselők jövő évi béremeléséről folyó tárgyalássorozat. A felsőoktatási intézményekben oktatók és a tudományos kutatók legkisebb havi fizetése áprilistól 416500 forint lesz.

Más uniós országok hallgatóihoz képest jóval kisebb arányban, és anyagi okok miatt leginkább csak ösztöndíjprogramok segítségével tanulnak külföldi egyetemen vagy főiskolán a magyar diákok. De az ösztöndíj sem elég mindenre.

Duplaannyi kiállító, mint tavaly, és majd másfél ezer látogató - ez a másodjára megrendezett Personal Hungary emberierőforrás-menedzsment szakkiállítás gyorsmérlege. Mindez a hazai cégek növekvő érdeklődését, a HR-szakma fejlődését, jobb megbecsültségét jelzi.

A felsőoktatási törvénynek, ha ma elfogadja a parlament, az lesz a legnagyobb érdeme, hogy megvan végre. Ezzel a szocialista-liberális kormány olyat mondhat el magáról, amit egyetlen elődje sem: törvénykezési szinten megváltoztatta a közoktatás, valamint a ráépülő felsőoktatás rendjét. Szándéka szerint a megváltozott társadalmi rendhez, az átalakult valósághoz igazította azt az intézményrendszert, amely a demokráciában, piacgazdaságban és az egyesült Európában való életre hivatott felkészíteni a grádicsait végigjárókat.

Irányító testületek helyett gazdasági tanácsokat kell fölállítaniuk jövő márciustól az egyetemeknek és főiskoláknak: a 7-9 tagú grémiumok csak gazdasági kérdésekről dönthetnek - tartalmazza az új felsőoktatási törvény módosítása, amiről ma szavaz a parlament.

Elsősorban a felsőoktatásban tanulóknak és az oktatóknak könnyebbség, hogy ezentúl egyre több egyetemen lehet vonatjegyet vásárolni. A szolgáltatást ugyanakkor nemcsak hallgatók és főiskolai vagy egyetemi dolgozók vehetik igénybe, hanem mindenki, akinek kényelmesebb valamelyik felsőoktatási intézménybe betérni, mint a vasútállomáson sorba állni.

Se egyetemi, se főiskolai képzést nem találnak majd a jövő évi felvételi tájékoztatóban a diákok, de még az egyes szakokat sem feltétlenül abban az intézményben oktatják majd, ahol eddig. A miniszter persze még dönthet másképp.

Az új típusú mesterképzésekre nem az érettségi jelentene belépőt, hanem az egyetemek maguk választhatnák ki diákjaikat. Hogy miként, azt nem tudni, mert még az sem biztos, elindulhatnak-e jövőre a mesterszakok.

Laboramortizációs költségek, idegen nyelvi hozzájárulás, fejlesztési díj, beiratkozási díj, szekrénykulcspótlási díj, diplomakiállítási díj - a felsőoktatási intézmények fantáziája végtelen, ha a különféle díjak jogcímét kell megállapítani.