Egymásra mutogat az Educatio Kft. és a szoftver jogtulajdonosa, továbbra sem tudni, mikor indulhat újra a rendszer.

"Figyelj, öcsi, nem azért jöttünk ide, hogy titeket hallgassunk. Azért jöttünk ide, hogy az ország felelős vezetőit hallgassuk. Te pedig szerintem hazamehetnél édesapádnak lecsavarni két nagy fülest, hogy nem nevelt meg" – többek között ez a mondat ihlette meg Hó Márton dalszerzőt és zenei újságírót, amikor megzenésítette a Hoffmann Rózsa előadását megzavaró diákok és a rájuk dühös közönség szóváltását.

Január 18-án és 19-én rendezi meg az Educatio Nonprofit Kft. a felsőoktatás legnagyobb hazai seregszemléjét, a 13. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont G csarnokában, ahol a diákok találkozhatnak a felsőoktatási intézmények képviselőivel.

Az Erasmus tanulmányi hallgatói ösztöndíj az EU népszerű mobilitási programja. Jelenleg a felsőoktatásban részt vevő hallgatók alig egy százaléka él ezzel a lehetőséggel. A 2008/09-es tanévben 4057 hallgató utazott ki és 2478 külföldi diák érkezett hazánk egyetemeire.

Messziről jött ember azt mond, amit akar. Ezért érdemes komolyan venni a megkérdezett Erasmus-veteránokat és élménybeszámolóikból levonni a következtetést: ott kint egy kicsit zöldebb a fű (ez betudható a felszabadult hangulatnak), és kisebbek a követelmények, barátságosabbak a tanárok, gyakorlatibb az oktatás (ez már objektív tény).

53 450 – ennyi államilag támogatott hallgatói hely várja a jelentkezőket 2011-ben a magyar felsőoktatásban. Az összes felvehető hallgatói létszámból 19 600 hallgató tanulhat majd államilag támogatott mesterképzéseken, míg 1300 jelentkező juthat be doktori képzésre.

A független és horizontális ifjúsági képviselet olyan alapvető jog, amiről egyik szomszédos országban sem mondanak le a fiatalok és a döntéshozók. Magyarország az egyetlen EU-elnökséget adó ország, ahol nincs Nemzeti Ifjúsági Tanács. Sokan nem is tudnak róla, hogy kellene ilyen. Minden, amit tudni érdemes erről a nálunk még nem létező érdekvédelmi fórumról.

Kinek jut eszébe magánegyetemet indítani Magyarországon, amikor a felsőoktatási intézmények állami támogatás mellett is csak döcögve gazdálkodnak? Bojár Gábor négy éve, a világsikerre vitt Graphisoft eladása után határozta el, hogy a továbbra is az érdekeltségében lévő és prosperáló Duna-parti Graphisoft Parkban a multinacionális cégek tőszomszédságában világszínvonalú oktatási központot létesít. Ha úgy tetszik, házhoz viszi a képzést.

Jelenleg a sulinet.hu ad otthont a közoktatás sürgető kérdéseivel foglalkozó internetes oldalnak, melyet készítői a jövőben szeretnének bővíteni és leginkább a szülők között népszerűsíteni. A Jó iskolát mindenkinek kezdeményezés pontosan azokra a kényes pontokra hívja fel a figyelmet, melyeket a hivatalos oktatásügy és a napi politika igyekszik elkerülni. Az iskolai helyzet sokak –köztük tanárok, szülők, szakmabeliek és laikusok – szerint nem rózsás, és az érdemi munka, a valódi oktatási reform még várat magára.

Közel 200 stand, 40 000 látogató, szinte valamennyi hazai felsőoktatási intézmény, a legújabb oktatási fejlesztések, taneszközök, módszerek – a szervezők szerint ezzel találkozhatnak azok, akik ellátogatnak a 11. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításra 2011. január 21–22-én Budapesten.

A felsőoktatás számára lényeges, hogy hogyan tudja magát megmutatni. Egyre nagyobb az intézmények közötti verseny, és egyre több kommunikációs eszközt igyekeznek használni. A felvételizők számára segítséget kell nyújtani a tudatos döntések meghozatalában, itt minden intézménynek megvan a felelőssége, jobb együttműködések kellenek. Sándorné dr. Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a beszélgetőtársunk.

Nyugtalanul figyeljük a fiatalokat. Néha megrémülünk a cinizmusuktól, nemtörődömségüktől, a saját sorsukkal kapcsolatos felelősségérzet hiányától, az erőszakosságuktól, és még ki tudja, mi mindentől. Sovány vigasz, hogy 2-3 ezer évvel ezelőtt is ilyesmiről panaszkodtak az idősebbek. Hogy is van ez?

2000 milliárd dollár – a világ kormányai ekkora nagyságrendű összeget költenek évente oktatásra. A szórás persze óriási, és nagyjából DGP-arányosan megjósolható: a fejlett országokban lényegesen több forrás jut képzésre, tárgyi eszközökre és iskolák fenntartására, mint a fejlődő világban.

Több intézményben a tantárgyfelvétel feltétele az előző félév óráinak értékelése az online hallgatói rendszerben. Külföldön ezek az eredmények nemritkán nyilvánosak, a következő évfolyam akár ennek függvényében is választhat oktatót. Draskovits Imre módszertani fejlesztő egy újfajta minősítési rendszerről tájékoztat, Kis Gergely, a BCE E-Business Kutatóközpont oktatója pedig az első teszteredmények tapasztalatait osztja meg.

Egyre kevésbé függ a társadalmi háttértől a gimnazisták továbbtanulása, mert a hátrányos helyzetű tanulók nem jutnak el a középiskoláig - hangzott el egy oktatási konferencián. Akik ugyanis gimnáziumba járnak, azoknak megvan a szükséges anyagi és kulturális hátterük a továbbtanuláshoz.

Elvesztek az Oktatási Hivatalnak csütörtökön küldött érettségi jelentkezések, s a középfokú felvételivel kapcsolatos adatok: ezeket az iskolák elektronikus úton továbbítják, ám a szoftvereket üzemeltető Educatio Kft. egy informatikai rendszerhiba miatt aznap nem tudta őket elmenteni.