Kutatók megfigyelték, hogy a bolygók mellett elhaladó szondák az előre kiszámítottnál gyorsabban, időnként lassabban haladnak. Feltételezések már vannak, megnyugtató magyarázat egyelőre nincs.

Már használható az első magyar online marsgömbpár (egy domborzati és egy fotógömb), amely az ELTE TTK planetológiai műhelyében készült.

Olyan folyásnyomokra hasonlító alakzatokat fedeztek fel az Európai Űrügynökség és a Magyar Űrkutatási Iroda támogatásával dolgozó magyar szakemberek a Marson, amelyek akár folyékony víz mozgásának eredményeként is keletkezhettek.

A legrégebbi ismert meteorraj, a Lyridák lesznek megfigyelhetők szerdán. Első ismert megjelenése Kr. e. 687-re datálható, ekkor jegyezték fel kínai megfigyelők az "esőként hulló csillagokat".

Az eddigi legkisebb, Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygót fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport - jelentették be kedden az angliai Hatfieldben zajló európai csillagászati és űrkutatási hét keretében.

A Holdunkat létrehozó ősi Theia bolygó maradványai után kutat az amerikai űrügynökség (NASA) két STEREO űrszondája. A jelenleg elfogadott elméletek szerint holdunkat egy Mars méretű bolygótest becsapódása hozta létre mintegy 30 millió évvel a Föld kialakulása után.

Ma hajnalban pályára állították a Kepler-műholdat. A csillagászati csúcseszköz a floridai Kennedy Ûrközpontból indult azért, hogy Föld méretű bolygókat kutasson.

Egy tízemeletes ház nagyságú aszteroida robogott el a Föld mellett hétfőn – a 2009 DD45 kódjelű kisbolygóról eddig nem tudtunk. Két nappal korábban, múlt szombaton szereztünk róla tudomást.

A Nap családja, Süni és a csillagok, A Földről a csillagokig, Leszállás a Marsra, Hubble univerzum, Az égbolt csodái - néhány előadáscím a fővárosi Planetáriumból. Eddig több mint négymillióan ültek be a csillagászati ismeretterjesztő előadásokra. De mi lesz, ha felmondja a szolgálatot a negyven éves technológia?

Egy Naphoz hasonló csillag körül a Földnél legfeljebb kétszer nagyobb exobolygó kering – tették közzé a hírügynökségek a CoRoT űrtávcsővel dolgozó csillagászok legújabb eredményét.

Ementáli sajthoz hasonlít a világegyetem, és mi az egyik lyuk közepén élünk? A titokzatos sötét energia feltételezése nélkül is megérthető a világ? Alapkérdések, amelyekről viták folynak.

Több üstökös becsapódása okozhatta a VI. századi éhínséget - állítja egy amerikai csillagász.

Galaxisunk, azaz a Tejútrendszer tömege mintegy másfélszer nagyobb, mint ahogy azt eddig gondoltuk és a forgási sebessége is meghaladja a korábban becsült értéket.

Először sikerült direkt felvételeket készíteni egy távoli bolygórendszer három planétájáról.

2009-ben lesz 400 éve, hogy Galilei a távcsövet az ég felé fordította, s ezzel számos, a Világegyetemről alkotott képünket döntően befolyásoló felfedezést tett, t.i. felfedezte a Jupiter négy legnagyobb holdját, kimutatta, hogy a Tejút csillagokból állt, látta a Vénusz fázisait és a Hold hegyeit.Az ENSZ Galileire és a csillagászatban azóta elért eredményekre emlékezve csillagászati szervezetek előterjesztésére 2009-et a Csillagászat Nemzetközi Évévé nyilvánította.

Az Eger kisbolygó 1982-es megtalálása óta magyar kutatók a napokban fedeztek fel először olyan égitestet, amely a Föld-közeli objektumok csoportjába tartozik. A mintegy 150 méter átmérőjű szikladarabnak akkor lesz neve, ha további négy különböző évben is észlelik.

A Nemzetközi Csillagászati Unió hivatalosan felvette a törpebolygók listájába, és a Haumea nevet adta az eddig csak 2003 EL61, K40506A, vagy a felfedezés időpontja okán egyszerűen csak Télapó néven emlegetett objektumot.

Száztizenkét év után megtalálták a Giacobini-üstököst, majd a száztizenhat éve nem észlelt Barnard-üstökösnek is sikerült a nyomára akadni. Ez a történelem első fotografikus úton felfedezett üstököse volt.

Az elmúlt évtizedben a Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygók kutatása összetett feladattá vált. A tudósok ma már olyan kérdésekre keresik a választ, hogy vajon milyen összetételű lehet egy Földhöz hasonló tömegű ilyen planéta légköre.

Mizser Attilából kettő van. Egyikük a Föld lakója, közelebbről a magyarországi amatőrcsillagászat fáradhatatlan alakja. A másik, a Mizser nevű kisbolygó valahol a Mars és a Jupiter között szerény, alig 15,2 magnitúdós fényességgel kering a Nap körül. Távolságuk ellenére sok bennük a közös: mindketten biztosan haladnak a maguk pályáján. Nem tántoríthatja el őket sem meteorraj, sem pedig pénzhiány.