Augusztus 20. a szónokok rémálma és nagy lehetősége. Ez az ünnep végképp nem tudja megvédeni magát. Ha István a maradi magyarokkal szemben új nagy európai államot parancsolt, az is igaz, ha a magyaroknak István jegyében vissza kell vívniuk - részben Európától - régi, nagy koronás államukat, az is. És nemcsak a politika modern piacán van ez így: 1848-ban főpapi beszédben (Kossuthtal a körmeneten) a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméje jelent meg augusztus 20-ával, hogy azután például a két világháború között a nemcsak lélekben egyesítendő ország víziója, akarata legyen az államalapító üzenete.

Augusztus 20-a alkalmából állami kitüntetéseket adott át Sólyom László köztársasági elnök szombaton a Parlamentben. A középkereszttel Darvas Iván színművészt tüntették ki.

"Új egyensúlyra van szükség egyrészt a megszokott mintákhoz való alkalmazkodás, másrészt pedig a jól megalapozott saját kezdeményezések között" - mondta az államalapítás ünnepének nyitórendezvényén a köztársasági elnök.

Augusztus 20-a Magyarország történelmének egyik hányatott sorsú ünnepe, és a történelemtanárok különös szerencséje, hogy a nyári szünidőre esik. Így ugyanis hitványabb politikai időszakokban elég volt róla annyit mondaniuk, hogy augusztus 20-a az új kenyér meg az alkotmány ünnepe, slussz.

"Tisztelt megjelentek! Esküt tett tisztek! Magyarország állampolgárai! A magyar nemzet tagjai! Ez a megszólítás illik és jár azoknak, akik a mai ünnepen a magyar államfőt hallgatják." - kezdte beszédét a köztársasági elnök.

- Vuááááááá - üvöltött fel Karlsruhéba szaladt nagybátyám, és rávetette magát a másnapos óhazai félbarnára. - Csak ez a szép, ropogós kenyér, ez hiányzik - morzsolt el egy könnycseppet, és elrezegtette a Krasznahorka büszke várát.

Kedves magyarok... ti Európa közepén éltek, különböző népektől és nemzetektől körülvéve. Csak akkor lesz boldog és biztonságos a házatok, ha nagylelkűen a közös európai ház építésén fáradoztok, a nyitottság, a szolidaritás és az együttműködés szellemében - így fordult hozzánk 1991. augusztus 20-án, Szent István, a keresztény magyar államiság ünnepén II. János Pál pápa.

Örömkoncerttel kezdődik ma este az augusztus 20-hoz kapcsolódó ünnepségsorozat. Az ünnepnapon mond először beszédet az Országház előtt Sólyom László államfő, s ezúttal is megtartják a Szent Jobb Körmenetet, valamint a hagyományos tűzijátékot.

Augusztus 20-án, közvetlenül a tűzijátékot megelőzően, annak nyitányaként az Akadémia előtt a Magyarország című számot adja elő Oláh Ibolya. A szövegíró, Geszti Péter szerint ez hazafias dal, de a Himnuszt csak belemagyarázni lehet.

Több ezer gazda indul pénteken és szombaton Budapestre a Felvonulási térre a Magosz szervezésében. Az ezúttal traktorok nélkül érkező gazdák most nagygyűlést és főzőpartit terveznek.

Öt-tízezer gazda indul pénteken és szombaton Budapestre a Felvonulási térre a Magosz szervezésében: A gazdák bográcsokat hoznak magukkal, hogy megvendégeljék a fővárosiakat.

Az idén harmadszor rendeznek az augusztus 20-i ünnep előestéjén Örömkoncertet: ebben az évben a dzsessz legnagyobb magyar előadói mutatkoznak be a Dunán felállítandó színpadon.

A Fidesz szerint a kormány veszélyezteti az augusztus 20-i tűzijáté-kokra kilátogató családok biztonságát. A párt országgyűlési képviselője, Dobó László tegnapi bejelentése szerint kockázatos, hogy a tűzijátékot az a cég rendezi, amelyik a 2003-ast, amikor is a Gellért-hegy több helyen kigyulladt, és tűz ütött ki egy uszályon is.

Öt éve a legszókimondóbb művészettörténészek is csak "off the record" voltak hajlandók kijelenteni, hogy Székesfehérváron a romok visszatemetése volna a legméltóbb eljárás.

- Bár az Országgyűlés 2005-re 150 millió forintot szavazott meg a Nemzeti Emlékhely Alapítvány számára, ennek ellenére az alapítvány ebben az évben csupán 30 millió forintos állami támogatást kap a székesfehérvári romkert fejlesztésére, rekonstrukciójára - tudtuk meg Fülöp Gyulától, az alapítvány kuratóriumának alelnökétől, a székesfehérvári Szent István Múzeum igazgatójától.

Magyar Királyok Panteonja néven csúcstechnológiával felszerelt, számos látványelemet felvonultató modern történelmi múzeum építését tervezi a székesfehérvári önkormányzat és egy helyi cég. A panteon a belváros szívében, negyven méter mélyen a föld alatt kapna helyet, ahová mozgólépcsőn juthatnának le a látogatók.