A kormány a jelek szerint megint nagy pofonba készül belerohanni. Nem mondhatjuk, hogy felfedezte volna magának a nyugdíjasokat - mint mindenki választások előtt -, hiszen el sem feledte őket. Regnálásának már első évében kiadott jó pár milliárdot az Orbán-Torgyán-kormány intézkedéseinek korrekciójaként.

A száz lépés munkaügyi intézkedéseiről tárgyal ma a kormány, és várhatóan dönt az ellenőrzéseket és a munkaerő-kölcsönzés feltételeit szigorító javaslatokról, továbbá a garantált minimálbér bevezetéséről is.

Száz lépést ígért a miniszterelnök - mostanáig 91-ig jutott. Ezek visszhangja vegyes - sokan az átfogó reformot hiányolják a programból, de tény az is: minél többen ismerik a 91-et, annál több a híve.

Magyarországon az állam túlköltekezése miatt gazdálkodási válság van - állítja Demján Sándor. A Gazdasági és Szociális Tanács soros elnöki posztját is betöltő nagyvállalkozó szerint a kormány elhatározott lépéseiben az a legfontosabb, hogy végrehajtásuk kikényszeríti az újabbakat, ami olcsóbbá teheti az állam működését, és így érdemben csökkentheti a közterheket. Demján arra szólítja fel a pártokat, hogy még a választások előtt állapodjanak meg a legfontosabb reformokról.

Nyilvánosságra került a két levél, melyben a jelenlegi és a volt kormányfő kettejük esetleges vitájáról fejtik ki véleményüket. A NOL szó szerint ismerteti a két dokumentumot.

Az idén 3,2, jövőre 10,5 milliárd forinthoz jut az agrárium a százból hetet kitevő mezőgazdasági lépések nyomán. A cél elsődlegesen az állattartás újbóli felfuttatása, amivel a gabonatúltermelési gondokon is enyhíteni lehetne.

A Száz lépés program hét nagy mezőgazdasági lépésének végrehajtása azidén 3,2 milliárd forint költségvetési forrást igényel, míg jövőre 10,5milliárd forintot - közölte Gráf József földművelésügyi ésvidékfejlesztési miniszter kedden Budapesten a kormányszóvivőitájékoztatón.

Elvileg utolsó tavaszi munkanapján 13 törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlés, köztük például - a száz lépés programjához kötődően - a borravalóról szóló törvényt is. Ezekből szemezgetünk.

Állítom: a jobboldal távolodik attól a programtól, amire az országnak szüksége volna, a baloldal pedig végre arról kezd el beszélni, ami az ország szempontjából a legfontosabb - jelenti ki Gyurcsány Ferenc kormányfő lapunknak adott interjújában. (A miniszterelnök válaszolt a Nol olvasóinak valamennyi kérdésére is.)

Európa versenyképességét mostanában a munkavállalói jogok korlátozásában, a társadalombiztosítás megszorításában és a tőkések vállaira nehezedő adók lefaragásában szokás keresni. A szelek járására mindig érzékeny Orbán Viktor újra frontot váltott, s a pénzalapú gazdálkodás (?) ostorozása helyett és mellett felült a társadalmi igazságosságot, a szolidaritást, a jóléti állam maradványait felszámoló, egykulcsos adót pártoló új hullám tarajára. Az egykulcsos - s persze a mostaninál jóval alacsonyabb - áfa, szja és társasági adó kordivat, s előbb-utóbb nálunk is megjelenik majd.

Adóreformnak persze nem lehet nevezni a kormány ötéves tervét. Alapvető, a rendszert felforgató módosítást nem lehet felfedezni az elképzelések között. Igaz, ilyet nem is lehetett várni. A reform kockázatos dolog. Ha az alapvetések változnak, az azt is jelenti, hogy az eddigi felmérések és adatok nem mutatnak majd sokat, nehéz lesz hatásszámításokat készíteni - úgy a költségvetési bevételekről, mind a közvetlen politikai hatásokról. Választások előtt aligha vállalkozna bárki ilyen jellegű átfogó váltásra, hacsak nem olyan hosszan ható, és épp ezért közvetlen rizikót nem jelentő dologról van szó, mint a nyugdíjrendszer megváltoztatása.

Törvénygyárrá alakult a nyári szünet előtti hajrában az Országgyűlés: a képviselők csaknem húsz jogszabályról szavaztak tegnap. A változásokkal korábban részletesen foglalkoztunk, de a legfontosabbakat parlamenti összeállításunkban röviden újra ismertetjük. A legtöbb módosítás a száz lépésnek a munkavállalókat közvetlenül érintő elemeit érinti. E javaslatok filozófiája tömören annyi, hogy a fehérgazdaságba, de mindahányan.

Átfogó adóreformot jelent be ma az Országgyűlésben Gyurcsány Ferenc. A szándékkal valamennyi párt egyetért, bár a Fidesz frakcióvezetője szerint ennek a kormánynak ez sem fog sikerülni.

Nyilván lesznek olyanok (talán nem is kevesen), akik a kapuzárási pánik jelének tudják majd be a kormányfő ötéves adóreformcsomagját. Még akkor is, ha nálunk nagy hagyományai vannak annak, hogy mandátumuk vége felé a kormányokat egyszer csak elkapja a hosszú távú tervezés láza, és két-három ciklust átfogó grandiózus fejlesztési programokkal állnak elő; ezek végrehajtására - természetesen - ajánlják magukat a nyájas választópolgárnak. Orbán Viktor is például nem sokkal lelépése előtt döbbent rá, hogy egyetlen elkészült autópálya-szakasz avatásán sem vághatja a nemzetiszínű szalagot. Saját kompenzálására és a szavazók kábítására gyorsan telerakta ezért Magyarország térképét virtuális sztrádákkal. A szitán persze sokan átláttak; a dolgot a közvélemény a maga részéről elintézte annyival, hogy a kormányok nálunk már csak ilyenek.

A kormány száz lépés programjának következő lépése nagy valószínűséggelaz adókat érinti, majd a vidék és az agrárium kérdései következnek -mondta szerdán az MTI-nek Kiss Péter kancelláriaminiszter Miskolcon, aszáz lépésről tartott fórum előtt.

Jövőre a költségvetés a tb számlájára befizet a gyerekek, az idősek és a börtönbüntetésüket töltők egészségügyi ellátására. E körben mindenki megkapja az orvosi segítséget. Az aktív korúaknál azonban már biztosítási alapra kell helyezni az ellátást - erősítette meg Gyurcsány Ferenc tegnap, amikor gyermekgyógyászok előtt beszélt a száz lépés programról.

Nem túl hosszú, és nem is túl szigorú az építőipari feketemunka visszaszorítását célzó jogszabály tervezete. Csak nagyberuházásoknál és csak a kivitelezés megkezdésekor kell majd jelenteni a vállalkozókról. Miközben a mulasztás nem jár szankcióval, kérdés, mire jutnak a kapott adatokkal a hatóságok.

A legrászorultabb családok támogatásának korrekciójáról döntött a kormány. A száz lépés program családtámogatási fejezete szerint ugyanis a fogyatékkal élő gyermeket nevelő, illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok egy része rosszabbul járt volna. Abban a változatban például havi 212000 forintos bruttó jövedelemből évi 96000 forinttal, az adókedvezmény összegével jutott volna kevesebb két fogyatékos gyermek ellátására.

A száz lépés felét megtette a kormány. Szakértők értékelték a lépteket, s mindegyik megkérdezett talált pozitív elemeket, s jócskán kritizálnivalót is.