„Bazári diplomáciának” nevezte egyik tanulmányában Marc Pie­rini, a Carnegie Europe kutatóintézet vezető elemzője az Európai Unió és Törökország közötti egyez­séget a menekülthullám feltartóztatására. Miért? – kérdeztük tőle.

Vasárnap éjféltől az összes, Görögországba érkező, menekültstátusra nem jogosult migránst visszafordítják Törökországba, cserébe az EU 72 ezer szíriai menekültet telepít át Törökországból, a brüsszeli EU-csúcson pénteken megkötött alku szerint. A kitoloncolás csak április 4-én kezdődik - az viszont még kérdéses, hogy ebben a két hétben miként tudják megteremteni az új szabályozáshoz szükséges logisztikai és jogi hátteret az érintett országokban.

Bírálja Törökországot az Európai Bizottság éves országjelentése, igaz, a kritikát diplomatikus megfogalmazásba csomagolják, hiszen a menekültválság szempontjából a 75 milliós állam különösen fontos partner a közösség számára.

Világszerte nagyjából 2,8 millió török szavazhat.

Lendületet akart adni a török csatlakozási tárgyalásoknak Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök, aki öt év után először járt Brüsszelben kedden.

Mától Európát és Ázsiát vasúti alagút köti össze a Boszporusz alatt. Vasból épült selyemút – mondják a létesítmény alkotói, akik szerint ezzel folyamatos vasúti összeköttetést létesítettek London és Peking között. A vállalkozás 4,5 milliárd dollárba került.

Ha jottányit is, de elmozdultak a holtpontról az eddig évekre parkolópályára tett török–EU-tárgyalások. Laurent Fabius francia külügyminiszter a héten, miután egy párizsi Líbia-konferencián fogadta tizenhárom ország diplomáciájának irányítóját, azt közölte török kollégájával, Ahmet Davutogluval, Párizs feloldja a vétót Ankara regionális támogatási politikával kapcsolatos EU-tárgyalási fejezetére vonatkozóan.

Recep Tayyip Erdogan török kormányfő először hozott létre olyan minisztériumot, amelynek fő feladata az integrációs folyamatok elősegítése lesz az EU-csatlakozásra váró országban.

Súlyos és mind feloldhatatlanabb dilemma akadályozza a haladást Törökország EU-csatlakozási folyamatában: rögzítse-e határát az unió az iszlám világ szélénél, avagy inkább tárja ki kapuit, és vegye komolyan önnön szép jelszavát, hogy az egységet keresi a sokszínűségben?

Vasárnap este Düsseldorfban mondott beszédébenRecep Tayyip Erdogan beilleszkedésre szólította fel a Németországban élő honfitársait, egyúttal elutasítva a beolvadást.

Két nehéz lehetőség közül választhat az Európai Unió: vagy felveszi Törökországot a tagjai sorába, vagy nem. Mivel mindkét változat súlyos vitákat szül, Brüsszel egyelőre egy harmadik úton jár: öt éve csatlakozási tárgyalásokat folytat az 1999-ben tagjelölti státuszt szerzett Ankarával, amely – megelőzve a szervezet 27 tagja közül 21 államot – 1963-ban lett társult tagja az EU elődjének, az Európai Gazdasági Közösségnek.

Görögország egyre nehezebben birkózik meg a menekültüggyel. A kisázsiai partokhoz közeli szigeteket elárasztják az EU-ba vágyó tízezrek.

Már három órát kell várni a röszkei határátkelőnél, de kell majd négyet is. Nem sztrájkol senki, a török vendégmunkások hazatérő tömege miatt van sor. A magyar és a szerb állampolgároknak a tiszaszigeti átkelőt ajánlják.

A szabadpiaci megoldások hívei szerint az állam csak kerékkötője a technológiai újításoknak. A kaliforniai szociológus szerint viszont a számítógép, a DVD, a mikroprocesszor, sőt még az iPod kifejlesztését is kormányzati pénzek segítették.

Az új lengyel átvilágítási törvény vitájában mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy az egykori kommunista titkosszolgálatok örökségét viszi tovább. A szolgálatok szelleme tovább kísért.

Az 1989-es elnökválasztáson Luiz Inácio Lula da Silva vereséget szenvedett a jobboldali Fernando Collor de Mellóval szemben. Az új elnök azt ígérte: Úgy fogom kormányozni Brazíliát, hogy azzal "felháborítom a jobboldalt és ámulatba ejtem a baloldalt".