|
Alexis Ciprasz görög kormányfő és Angela Merkel német kancellár
Francois Lenoir / Reuters |
A tervek szerint a görög és a török hatóságoknak igen szűkös időkeret, két hét áll majd a rendelkezésükre, hogy kiépítsék a megfelelő infrastruktúrát az emberek tömeges visszaküldésére. Ebben a két hétben azonban nem csupán a logisztikai, de a jogi hátteret is meg kell teremteni Athénnak és Ankarának – egyebek mellett törvénymódosításokra lesz szükség, s a görög szigeteken létre kell hozni a menedékkérelmekről döntő bíróságokat is –, hogy életbe tudják léptetni az új szabályozást.
|
Ahmet Davutoglu török, Alexis Ciprasz görög kormányfő, Francois Hollande francia elnök és Taavi Roivas észt miniszterelnök az EU-csúcson: egymás nyakában
Francois Lenoir / Reuters |
A BBC helyszíni tudósítója szerint a tagállamok biztosítanák, hogy minden egyes menedékkérő tisztességes elbírálásban részesüljön Görögországban, ahol egyre nehezebben birkóznak meg az országban jelenleg tartózkodó több tízezer menekülttel. Az uniós vezetők továbbá igyekeznek nyomást gyakorolni Törökországra, hogy a nemzetközi oltalmat terjessze ki a nem szíriai menekültekre is, enélkül ugyanis nem fogják tudni törvényes keretek között visszafogadni a migránsokat.
Merkel figyelmeztetése
Angela Merkel hangsúlyozta, hogy Törökországnak eleget kell tennie a nemzetközi jogi normáknak a menekültek visszafogadásakor. A német kancellár hozzátette, hogy az EU-nak is minél hamarabb készen kell állnia az új időszámításra, nehogy a megállapodás életbe lépése előtt elinduljon egy utolsó menekültroham Európába.
Az EU és Törökország között zajló tárgyalásokat sok kritika érte. Ankarát többen is azzal vádolták, hogy a rendkívüli humanitárius katasztrófát kihasználva igyekszik minél több engedményt kicsikarni az unióból. A megállapodás értelmében Európa - azon túl, hogy befogad 72 ezer szíriai menekültet - felgyorsítja az Ankarának korábban ígért hárommilliárd eurós segély célba juttatását, s 2018-ig további hárommilliárd euróval segíti Törökországot, amennyiben Ankara összeállít egy listát azokról a projektekről, amelyek jogosultak EU-s támogatásra.
A törökök egyik fő célja azonban az állampolgáraiknak biztosított vízummentes utazás Európába – lehetőleg már idén júniustól –, ám ez attól függ, hogy Törökország mikor tesz eleget az EU-s feltételeknek.
|
Davutoglu és Ciprasz is boldog a megállapodás után
Francois Lenoir / Reuters |
A bőkezű ígéret ellenére az elmúlt napokban volt némi feszültség a levegőben. Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken közvetített televíziós beszédében nem kímélte Európát.
„Törökország hárommillió migránsnak nyújt otthont, így azoknak, akik képtelenek elhelyezni egy maréknyi menekültet, és akik Európa közepén, szégyenteljes körülmények között tartják ezeket az ártatlan embereket, először inkább magukba kellene nézniük"
– mondta Erdogan, képmutatónak nevezve Európát. Ahmed Davutoglu török kormányfő pedig hangsúlyozta, hogy nem megy bele abba, hogy Törökország a migránsokat elszállásoló „nyitott börtönné váljon".
Orbán: A legnagyobb veszélyt kibekkeltük
 |
Orbán is örülhet
Francois Lenoir / Reuters |
A magyar diplomácia elérte céljait - így értékelte az Európai Unió és Törökország között létrejött megállapodást Orbán Viktor péntek délutáni brüsszeli sajtóértekezletén. A magyar kormányfő szerint a legnagyobb veszélyt sikerült kibekkelnünk. Tovább a cikkre: >>>
Emberi jogi szakértők hetek óta kritizálják a megállapodás-tervezetet, amely szerintük árucikké degradálja a jobb élet reményében menekülő embereket. Az is kérdéses, hogy milyen körülmények várják – az emberi jogi kérdésekben nem épp éllovas – Törökországban a Görögországból kitoloncolt menekülteket.
„Ne kereskedjenek a menekültekkel"
– hirdette az a hatalmas képernyő, amelyet az Amnesty International emberjogi szervezet a brüsszeli csúcs közelében állított fel.
