Az általános iskolai oktatás ma olyan kötelező önkormányzati feladat, amelyet teljes egészében az államnak kellene finanszíroznia, ám a tényleges költségek legalább felét a helyhatóságok állják. Ha az intézményeket államosítanák, ki fizeti a számlát?

Orbán Viktor miniszterelnök kiváló rétori teljesítménnyel jelentkezett a héten, ami persze nem lenne különösebben meglepő, hiszen a kormány bemutatta a Magyarország megújulásának zálogaként emlegetett strukturális reformprogramot, a Széll Kálmán Tervet.

Nem egyszerű megérteni, miről is szól az oktatási rendszer átalakítása. Látszólag a minőség javítása a cél, a tömegképzés visszaszorítása. Valójában nincs másról szó, mint a tudáshoz vezető út szűkítéséről. A gyermekek nagyobb részének a megfosztása mindez attól a lehetőségtől, hogy eljusson az érettségi vizsgáig, a felsőoktatásig. Ez a készülő legnagyobb összeesküvés a jövő nemzedéke ellen, a társadalom tagjainak tudásalapú kettészakítása annak törvényekbe rögzítésével, hogy kinek van joga tanulni, illetve kit lehet kiejteni, kitaszítani az oktatás rendszeréből.

Ismételgethetjük sokáig, hogy ez a kormány gyáva, felkészületlen, az alkalmi megoldásokon túlmenő ötletei nemigen vannak; amit általában tud, azt nem tudja konkrétan, amit konkrétan tud, azt előbb árulja el a londoni befektetőházaknak, mint a magyar közvéleménynek.

A magyar kormány által e héten bejelentett megszorító terv nem egészen nyújtja azt, amit a közgazdászok vártak - írta pénteki kommentárjában a The Wall Street Journal című amerikai üzleti lap európai kiadása (WSJE).

Három nappal a Széll Kálmán terv bejelentése után állásfoglalást bocsátott ki a gyáriparosok szövetsége (MGYOSZ), amelyben támogatása mellett súlyos ellenvetéseket is megfogalmaz.

Több mint harmincmilliárdos mentőövet dob a likviditási gondokkal küzdő helyhatóságoknak a kormány. A kisközségekben attól tartanak, hogy a keret nagyobb részét a megyei önkormányzatok és az eladósodott városok kapják.

Néhány hét múlva lejár a kilakoltatási moratórium, ám a kormány még mindig adós a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítéséről szóló programmal. A most bemutatott Széll Kálmán Tervből kimaradt az eszközkezelő is, amelyre már a sokadik koncepciót dolgozza ki a kabinet.

Az elemzők egyöntetű elismeréssel szólnak a Széll Kálmán Terv irányáról, és szintén egyhangúan hiányolják abból a részleteket. A csomag kockázatokkal terhelt, különösen a bankadó meghosszabbítása és a társasági adókedvezmény megvonása jelenthet visszahúzó erőt a megcélzott 4–6 százalékos növekedésre.

Orbán Viktor életében először kényszerül arra, hogy politikusként valami nagy, országos kellemetlenséget okozzon.

A Fidesz oktatáspolitikusa, Pokorni Zoltán azt javasolta, hogy kilenc (4+5) osztályos alapiskolákat kellene kialakítani. Szakértők szerint Pokorni így próbálta meg szalonképessé tenni az Orbán-kormány javaslatát, amely 15 évre szállítaná le a tankötelezettség korhatárát.

Elődeinél „intelligensebben” igyekszik hozzáállni a Fidesz-kormány a gyógyszerkassza minden eddiginél nagyobb lefaragásához. Míg a korábbi apparátusok közvetlenül csak a kiadás csökkentését tartottákszem előtt, a Matolcsy-csomagot összeállítók a gyógyító hatás ellenőrzésével kívánják kikényszeríteni a közkiadások mérséklését.

Az állam is kiveszi a részét a megszorításokból, bár a 26 pontos Orbán-csomagnak csupán egy erre vonatkozó eleme ígér jelentősebb megtakarítást: a parlamenti képviselők számának csökkenése hozhat pár milliárdot. A többi intézkedés azonban legfeljebb csak gesztusnak jó.

Vagy nem tudja a kormány, mit akar a magyar gazdaságban a fenntartható fejlődés érdekében, vagy tudja, de nem meri megmondani – ez lehetett a benyomása annak, aki meghallgatta a Széll Kálmán Társaság március 1-jei ülésén Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Matolcsy György gazdasági miniszter előadását.

A gyógyszerkereskedőkkel fizettetné meg az állami támogatás csökkentését Lázár János, a Fidesz frakció vezetője. A politikus szakértői becslésekre hivatkozva azt mondta, a gyógyszerkereskedők extraprofitja 50-100 milliárd forint is lehet régiós összehasonlításban - adta hírül a HírTV.

A magyar közoktatás talán túlságosan is decentralizált. Sokan fontos vívmánynak tartják, mások ezzel magyarázzák az iskolák közötti igen jelentős minőségi különbséget. A mostani tervek erőteljes központosításról szólnak, de félő, a gyerekek közötti különbség csak tovább nő.

A rendészeti területen működő szakszervezeteket egyértelműen megdöbbentette és felháborította a kormány bejelentése a hivatásos állományú rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségének eltörléséről.

Megerősítette szerdán Amadeu Altafaj Tardio bizottsági szóvivő, hogy a brüsszeli uniós testület a jó irányba tett lépésnek tartja a magyar intézkedéscsomagot a költségvetési folyamatok fenntarthatóságának előmozdítására, de várja a javaslatok részletes kifejtését.

A reformprogram kész, megfelelő szinten és mélységben, létezik egy 180 oldalas részletes szakmai program is –erősítette meg lapunknak egy, a miniszterelnökhöz közeli forrás. A konkrétumokat folyamatosan hozzák nyilvánosságra. A reformokról Orbán Viktor stratégiai szinten kommunikál, a főkoordinátor Navracsics Tibor lesz, Matolcsy Görgynek pedig „ez az utolsó dobása”.

A hazai közműszolgáltatók már nem jöttek különösebb izgalomba attól, hogy a Széll Kálmán Terv a „legfontosabb rezsiköltségek befagyasztását” ígéri.