Most már hivatalos: ötven év után visszatért Európába az ember által elkövethető legszörnyűbb bűn, a népirtás. A világ legmagasabb rendű törvényszéke, az ENSZ Nemzetközi Bírósága minősítette Hágában népirtásnak, ami 1995 júliusában a boszniai Srebrenicában történt. Szerb szabadcsapatok meggyilkoltak nyolcezer embert. Az ítélet megfellebbezhetetlen.

Szerbiát államként felmentette a srebrenicai népirtás vádja alól a hágai Nemzetközi Bíróság. Felelős viszont, hogy a tömegmészárlást nem akadályozta meg.

NATO-csapatok kedd hajnalban átkutatták Radovan Karadzic, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi törvényszék által leginkább keresett gyanúsított lányának és fiának a házát.

Százötvenhat személy földi maradványait hantolták ki egy nemrég feltárt északkelet-boszniai tömegsírból, az áldozatokat feltehetően az 1995-ös srebrenicai mészárlás során gyilkolták meg - közölték a hatóságok pénteken.

Hét évvel a nyugat-balkáni háborúk befejeződése után még mindig több mint 18 ezer eltűntet tartanak nyilván Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban - közölte szerdán Belgrádban a Nemzetközi Vöröskereszt képviselője.

Jó irányba tett első lépés, de semmiképpen sem áttörés - így fogadták hétfőn az EU-külügyminiszterek a Ratko Mladics elfogására irányuló szerb akciótervet, amelyet e kiadásunk után adott át Brüsszelben Vojiszlav Kostunica miniszterelnök. Egyúttal az sem világos, hogy a huszonötök elvárása az-e, hogy Belgrád ténylegesen kerítse kézre, tartóztassa le, és adja ki a hágai Nemzetközi Törvényszéken (ICTY) háborús bűnökkel vádolt tábornokot, vagy pedig az: tegyen meg mindent a fentiek érdekében.

Ritkán történik meg egy ország kormányfőjével, hogy nemzetközi intézmény főtisztviselője ország-világ előtt azt állítja róla, hogy kétszínű, meg hogy becsapta őt.

Az Európai Unió szerdán felfüggesztette Szerbia és Montenegróval a stabilitási és társulási szerződésről szóló tárgyalásokat; a két küldöttség jövő csütörtökön így már nem is találkozik.

Belgrád tovább ígérget, Brüsszel megint fenyeget, lejárt a sokadik határidő Ratko Mladics háborús bűnös hágai kiadatására - és nem történik semmi.

Rejtőt idézve bízvást állíthatjuk: a szerb szavazónál csak a XIX. századi elsőbálozó leánykák lehettek hiszékenyebbek. Mert minden további nélkül elhiszik, hogy szembeszállhatnak (mi több, szembe kell szállniuk) az egész világgal, csak hogy bebizonyítsák: a szerb nemzetet nem lehet rabigába hajtani, büszkeségét élete és vére árán is megőrzi. Most éppen azzal, hogy - bármivel fenyegeti is nyugati politikusok hada és a pénzvilág - nem hagyja kiszolgáltatni a Szerb Hőst, mások mellett a srebrenicai tömegmészárlás felelősét.

Nem kizárt, hogy elhagyta Szerbiát a srebrenicai népirtás miatt körözött Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregparancsnok a Politika című belgrádi napilap értesülései szerint.

Húsz évre enyhítette a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék szerdán Momir Nikolic boszniai szerb katonatiszt eredetileg kiszabott 27 éves börtönbüntetését, amelyet a boszniai háború legsötétebb eseménysorában, az 1995-ös srebrenicai vérengzésben játszott szerepéért róttak ki rá.

A sokadik határidő lejárta után Belgrád újabb bejelentést tett a két boszniai fővádlott ügyében: tudják, kik segítik Karadzsics és Mladics rejtőzését. Azt még mindig nem tudni, mikor fogják el őket.

A srebrenicai vérengzés tizedik évfordulója előtt Belgrádot sokkoló óriásposzterek lepték el. Zöld koporsók százai egy üres raktárépületben, a plakáton a felirat: "Hogy lásd. Hogy tudd. Hogy emlékezz."

Gyászolók és megemlékezők százezreinek részvételével, számos külföldi vendég jelenlétében tartották tegnap a kelet-boszniai Potocariban található emlékközpontban a srebrenicai népirtás tizedik évfordulójának emlékünnepségét. Borisz Tadics szerb elnök is lerótta kegyeletét a mészárlás nyolcezer áldozata előtt. Magyarországot Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára képviselte.

Tegnap volt tíz éve, hogy a boszniai szerb erők lerohanták az ENSZ által "védett övezetnek" minősített és holland kéksisakosok által őrzött Srebrenicát, ezt a zömmel bosnyák muzulmánok lakta - de szerb környezetbe ágyazott - enklávét. A hollandok nem tanúsítottak ellenállást, a város muzulmán védői ugyancsak nem - tekintettel arra, hogy védelmet az amerikai bombáktól vártak. De a bombák csak nem akartak "megérkezni"; a szerb martalócokkal szembeni inaktivitás mind a mai napig a történelem egyik nagy rejtélye. Azok a muzulmán férfiak és fiúk, akik a hollandok közvetlen védelme alá helyezték magukat vagy a megszállás napjának éjszakáján menekülni próbáltak a városból, szerb kézre kerültek. A megszállók összefogdosták, majd módszeresen kivégezték őket, nehogy a bosnyák-muzulmán hadseregnek fölös utánpótlása legyen.

Gyászolók és megemlékezők tízezrei rótták le kegyeletüket hétfőn, a srebrenicai népirtás tizedik évfordulóján a vérengzés nyolcezer áldozatának emléke előtt a kelet-boszniai Potocariban; a tragédiáról szólva a külföldi méltóságok a nemzetközi közösség szégyenéről beszéltek és a bűntény tetteseinek kézre kerítését követelték.

Wim Dijkema tiszthelyettes (57 éves) azon négyszáz holland ENSZ-békefenntartó egyike, aki tehetetlen szemtanúja volt a srebrenicai vérengzésnek. Lapunknak adott telefoninterjújában azt mondja: az egész világ felelőssége, hogy megtörténhetett, aminek nem szabadott volna.